Ideje lenne továbblépnem, vagy van még nála esélyem?

Nagyjából egy hónapja "szakítottunk" a barátommal, mert történt egy aprócska baleset a részemről úgy, hogy annak ő is szemtanúja volt; de mégis teljesen félreértelmezte a helyzetet.

Egy buliban voltunk, az unokatesója lekapott, én pedig későn kapcsoltam, és mire eltoltam magamtól már mindegy volt.

Rengeteget sírtam neki ott helyben, bocsánatot is kértem tőle; azonban láttam rajta, hogy nagyon mérges és csalódott, valamint be is könnyezett amiatt, amit látott.

Másnap délután haragban váltunk el egymástól, majd mikor este felhívtam úgy köszönt el a telefonban, hogy "majd még beszélünk".

Utoljára talán múlthét kedden írtam meg neki azt, hogy hiányzik, mire ő csak annyit válaszolt, hogy "jó".

Sokan mondták azt, hogy engedjem el, mert ebből már sosem lesz semmi; sokan pedig azt, hogy várjak még egy kicsit, hátha lenyugszik, és keresni fog.

Hallottam olyan pletykákat is, hogy ő már a "megcsalás" pillanatában eldöntötte, hogy szakítani akar velem; amit azért erősen kétlek, mert mindössze csak annyit mondott, nem tudja, szeret-e még.

Mindenesetre napról-napra egyre nagyobb késztetést érzek arra, hogy megírjam neki, hogy szeretem, és hogy borzalmasan hiányzik; viszont kétlem, hogy bármennyire is érdekelné a dolog, hiszen akkor már keresett volna.

Próbálkoztam azzal is, hogy elfedjem a vele kapcsolatos emlékeimet, de rengeteg közös képünk van, és olyan zenék, amik valamilyen formában szintén hozzá kapcsolódnak.

Mit gondoltok, ideje lenne tényleg túltennem magam rajta? Vagy esetleg írjak neki/hívjam fel, hogy mi a helyzet vele? Valamint, ha tovább kellene tennem magamat rajta, akkor valami tipp, hogy ezt mégis hogyan tudnám felgyorsítani?