Amennyiben még nem vagy 16 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Szerintetek tehetek valamit? Vagy mi lehetne a megoldás?
Nos. Barátommal októberben jöttünk össze, távkapcsolat, de nagyon szerettük egymást. Minden nagyon jó volt, aztán megszaporodtak a kommunikációs gondok. Szakítottam vele, vagyis hát valami olyasmi... Aztán átbőgtük az éjszakát és összejöttünk újra. Minden ok volt, aztán pontosan egy hónapra rá, azaz szombaton, megint szakítottunk.
Én szakítottam vele, mert megijedtem... Hosszabb sztori.
Aztán persze rájöttem, hogy hülyeség volt, rettenetesen megbántam, próbáltam visszacsinálni... De nem akarta. Azt mondta, hogy nem lenne boldog velem, mert félne, hogy megint szakítok... Rájöttem a problémámra, tudok javítani, tudom. De nem akar esélyt adni. Vasárnap hagytuk egymást, hétfőn felhívott (szombaton megijedtem, hogy most beszélünk utoljára... Ezért megígérte, hogy hétfőn felhív). Elmagyaráztam neki, hogy egészen konkrétan miért akartam szakítani, hogy sajnálom, megbántam, szeretem és nagyon hiányzik. Barátnőmnek, akit már régebb óta ismer, írta, hogy szeret, de nem akar szeretni, hogy könnyebb legyen feldolgozni a hiányomat. Azt mondta, nem akarja, mert nem lenne boldog... Hogy ha eltörök egy tányért, ragasztás után sem lesz ugyanolyan. Kedden is hagytuk egymást, aztán este írtam neki, hogy gondolkoztam a tányéros hasonlatán és hogy a dolgoknak néha szét kell esniük azért, hogy valami jobb legyen belőlük. Még kérleltem egy darabig, aztán írta, hogy nem akar erről beszélni. Végülis megdumáltuk, hogy barátok leszünk/maradunk. Utána egész jól elbeszélgettünk még kb. 1 órán keresztül. Nagyjából úgy beszéltünk, mint amikor még együtt voltunk, kivéve persze a szeretlek, hiányzol stb, ilyesmiket.
Ma síelni mentek, szóval valószínűleg hétfőig nem tudunk kommunikálni. Jövő szombaton barátnőm szülinapja lesz, lehívta (volt)barátomat, Ő azt mondta, hogy elvileg lejön. Régebben úgy beszéltük, hogy lejön, mert vasárnap lett volna hónapfordulónk... Szóval nincs programja, szóval elvileg itt lesz. És mivel legjobb barátnőmről van szó, valószínűleg ott leszek én is. Szóval elvileg találkozni fogunk, és egyfelé megyünk haza... Nagyon félek, hogy mi lesz. Én mindenáron újra szeretném kezdeni, Ő meg semmiképp... Elvileg. Szerintem van remény. Szerintetek?
Kérlek, segítsetek, tanácstalan vagyok...
De hiszek benne, hogy menne, csak Ő valószínűleg más véleményen van, és ugyebár nem lehet erőltetni.
válasza:Nézd, lesüt a történetről, hogy nem gondolod komolyan. Nem dobálhatsz egy fiút ide-oda, nem ping-pong labda. Szakítani, aztán egy nap után össze jönni, aztán újra kidobni. Szegény gyerek... Egy kicsit képzeld el az ő helyzetét. Te szóba állnál vele miután egy hét alatt kétszer kivágott, aztán újra vissza akar jönni. Miért, hogy megint kitegyen?
Nem megbántani akarlak, ne értsd félre, szurkolok nektek, de ez nagyon nehéz történet. Egyes verzió: Tényleg szereted. Akkor viszont nem szakítottál volna vele. Főleg nem kétszer.
Kettes verzió: Csak kell neked valaki, mert ugye nem szeret senki magányos lenni. De ennek nem ez a módja.
Szóval először te döntsd el, hogy mit szerenél, és utnna SZEMÉLYESEN rendezzétek. Egészen más személyesen a szemébe mondani valakinek, hogy szereted, sokkal meggyőzőbb, mint az amikor valaki azt egy telefonkagylón keresztül mondja.
Másfél éve van távkapcsolatom. Tudom, hogy nem egyszerű story, sokkal nehezebb a bukkanókat megoldani, de szerintem ezt most te rontottad el.
Sok sikert! 21F
Persze, tudom, igazad van. Tisztában vagyok vele, hogy én rontottam el.
Nem nem gondolom komolyan, csak negatív volt a hozzáállásom. Abba nem gondoltam komolyan bele, hogy tényleg elveszíthetem.
Ezen a személyes dolgok én is sokat agyaltam... Hát elvileg jövő szombaton lesz rá lehetőségem.
Múlt vasárnap összekaptunk, de akkor pont itt volt, és volt alkalma arra, hogy kibékítsen személyesen... Nekem ez (még) nem adatott meg, nem fair... Megpróbálom szombaton is, addig meg nem tudom mi lesz. Elvileg tartjuk a kapcsolatot. Vagy nem is tudom.
válasza:Hé, nyugi. Nem tettem tönkre senkinek sem az életét, nyilván nem ok nélkül, jókedvemből szakítottam. Csak nem terveztem itt kisregényt írni a problémákról, amiket amúgy meg tudtunk volna oldani, ha hagyja.
Tökéletesen tisztában vagyok vele, hogy megérdemlem a szenvedést. Szenvedek is, képzeld, gyötrődök a tudattól, hogy elvesztettem a számomra legfontosabb ember bizalmát.
Életem végéig... Szóval bárki, ha elkövet egy hibát, akkor élete végéig szenvednie kell? Érdekes, drágalátos volt barátom (előző) nem szenved, pedig évekre b*szta tönkre az életem, mégis él és virul. Nem is kívánok neki mást, legyen boldog.
Hibáztam, igen, Ő is hibázott. De meg tudnánk oldani. Szeretem és nem akarom elveszíteni... Nagyon fontos nekem. Ki szeretném javítani a hibámat.
,,Aki elfordult, az nem is volt a barátod."
Ezen gondolkodj el a fiúval kapcsolatban, nem egyszer fordultál el tőle. Érvelek melletted és mellette is. Nem lehet, hogy tényleg csak kell neked valaki, mert szeretethiányos vagy? A szerelem egy összetett definiálhatatlan érzelem, amiben nincs a másik kidobálása, az biztos. Aki szereti a másikat, akármit megtesz érte. Egy dolog segíthet: Sírva térdelsz a lábai előtt és könyörögsz. Éreztetned kell vele ezzel a gesztussal, hogy megalázkodsz előtte és tiszteled. Ezek után mást nem tudok elképzelni. Hallgasd ezt, hátha reményt ad. ;) [link]
Pontosan ugyanígy voltam 1,5 éve, mint te. De a te eseted még a jobbik :(
Én akkor nem voltam távkapcsolatban, de tudtam, hogy az egyetem miatt közelít és féltem, hogy nem fog menni. Ugyan ezt csináltam, szakítottam, aztán másnap elölről, újra szakítás... Azt hittem nem bírják az idegeim, ki vagyok készülve. Aztán végül kiderült, hogy nem én vagyok az, aki kikészül ettől. A fiú öngyilkos akart lenni... Megállítottam, és abban a pillanatban, mikor láttam, hogy sír, könnyes a szeme, felismertem a hibámat. Alig mertem a szeme elé kerülni, de megbeszéltük. Beismertem, mit rontottam el. Nyíltan beszéltem arról, hogy egy ember érzéseivel sem szabad szórakozni, mert az a másiknak nagy szenvedés. A lényeg, hogy rendesen járd körül a hibát, kérdezd a véleményét, legyél nyitott. És mondd, hogy te komolyan gondolod és hogy a problémát orvosolnád.
Remény szerintem van, az említett fiú ma már a vőlegényem :)) Sok sikert szorítok neked
Köszönöm a válaszokat.
Per pillanat ignorál. Aztán majd meglátjuk mi lesz.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!