Mit kéne tennem ebben a helyzetben?

Szitu az, hogy beleszerettem a legjobb barátomba. Aki történetesen még mindig szerelmes az exébe, egy régebbi ismerősömbe. Na mármost, a dolgok nem alakultak rosszul. Jól el voltunk a sráccal, bár azt a végsőkig tagadtam hogy bármit is éreznék iránta, nem tudtam mit reagalna erre és nem akartam ilyen nagy és őszintén, felelősséggel járó szavakba bocsátkozni. Ennek ellenére sikerült lebeszélnünk egy randit előre látható időn belül. Egyébként nagyon közel kerultunk egymáshoz, kb mindent is megosztottunk a másikkal. És ekkor lépett színre az exe csak úgy random, aki amúgy nem szereti a srácot, de tökéletes idoerzekkel találta ki, hogy beszélgetni meg hívásozni akár a sráccal, sőt, cosplayelni egy szerelmes párt (funfact: nekem panaszkodnak ecsetelte hogy ő nem akar játszadozni a sráccal, de hogy valahogy mégis mindig elszúrja. Na hát hogy nem érez semmit a srác után, ő utasította el többször is, tisztában vele hogy még nincs túl rajta a gyerek, tudja jól mert pont ő mondta hogy ezzel tisztában van, és akkor most komolyan.. jolvan, mellékes, mellékes). Szóval, most a srác reménykedik szegény, én meg hátra is csúsztam a második helyre. Nos, nem az a kérdésem, hogy hogyan segítsek a srácnak. Elmodntam finoman a véleményem és a szitut, ő is tisztában van a dolgokkal, elég nagy gyerek, hogy döntsön már. Most inkább az én reakcióm a kérdés, hogy mit kéne tennem? Mert őszintén, nincs kedvem a b opciónak lenni. Szóval gondolkodok hogy csak elkoszonjek e? Vagy hogy megmondjam e neki hogy szeretem, de az ebben a szituációban már eléggé hülyén és önzően venné ki magát.. Vagy csak maradjak mellette mint barát, támogassam továbbra is (rá fog férni) aztán majd elmúlik? Őszintén, nem érzem úgy, hogy most akár vele, akár nélküle el lennék. Eléggé szenvedős ez a szituáció és képtelen vagyok eldonteni hogy melyik lenne a legjobb út?

(Helyesírási hibákért bocsánat, nomeg a vesszőkért, csak így 1 óra táján ez a kegkevesebb gondom is)