Mit kellene tennem egy ilyen helyzetben egy tapasztalatlan fiúval, úgy hogy én is az vagyok?

Elég ideje együtt vagyunk a barátommal, azonban sosem történt köztünk semmi. Mindketten zavartan gondoltunk az első együttlétünkre, habár hihetetlenül megvolt köztünk a kémia. Tisztában voltam azzal hogy tapasztalatlan, de arra gondoltam hogy majd a tökéletes időben majd mindketten ellazulunk és feszültség nélkül fog megtörténni az első együttlétünk. Azonban tegnap este megcáfolódtak a gondolataim ezt illetően. Tegnap este összeszedtem minden bátorságomat ahogy ő is, azonban az utolsó percekben meggondolta magát. Eddig is nagyon félénk volt minden téren, és elég szégyenletes de ez eléggé kiábrándító volt számomra.

A maradék önbizalmam is darabokra hullott emiatt, ugyanis eléggé magamra vettem. De túlságosan szeretem ahhoz hogy emiatt szakítsak vele, csak nem tudom hogyan tovább. Várjak rá lány létemre? Esetleg tanítsam meg neki amit én is tudok? Volt már hasonló fiúhoz közötök? Ha igen mi lett a vége?