Szerintetek van bocsánat a tettemre?

A lelkiismereted nem hagy nyugodni. Egyértelműen nem szép, amit tettél, ha valóban így gondolod a dolgokat, ahogy írtad.

Remélem sikerült tényleg fejben helyre tenni a dolgokat és tanulni belőle. A helyedben én sem mondanám el a barátnőmnek, mert akkor tényleg vége mindennek kettőtök között. Viszont mostantól legyél minta pasi neki, ha tényleg ennyire szereted.

Ha megint elgyengülnél, akkor inkább hagyd el, mindenki többet érdemel, mint egy hűtlen pár. Ne tedd tönkre a másik életét.

Nem szép amit tettél, ezen nincs mit szépíteni.

VISZONT, ha mindent úgy gondolsz ahogy leírtad akkor én téged egy nagyon jólelkű fiúnak gondollak és szerintem magad miatt sem lennél képes soha többé ilyenre. Legyen ez neked egy életre szóló lecke.

A barátnődnek ezt ne mond el, szerintem tényleg összetörnéd vele bár kettős gondolataim vannak, mert lányként én is szeretném tudni ha a barátom ilyet tenne (de nem tesz, mert nincs :D)

Megbocsátás van és elfogadás is. Szerintem szakítsd a csajjal (ha nem akarod ne valld be neki, hogy ezért) és keress olyat akivel ki tudsz alakítani egy normális kapcsolatot.

Nem, a szex hiány és a 200+ km távolság nem normális.

Adj esélyt magadnak is meg neki is a boldogságra. Ezek szerint te ilyen tekintetben nem őt kerested. Semmi baj nincs ezzel.

Hát én annyit mondok, hogy egy dolgot tegyél meg, és egyet NE tegyél meg.

Tedd meg azt, hogy elmész egy teljes szűrővizsgálatra, nem kaptál-e el bármit is.

És NE szólj erről a barátnődnek. Lehet, hogy ezzel sokan nem értenek egyet, de a helyzet az, hogy ezt bevallani egy iszonyatosan alávaló önzőség.

Azzal álltatod magad, hogy jaj, te milyen rendes vagy, hogy bevallottad és megbántad, stb. pedig csak azért teszed, hogy megnyugtasd a lelkiismereted. Közben meg a barátnődre teszed a terhet, hogy vele van a gond, és vívódhatna ő helyetted.

Nem! Ezt egyedül te cseszted el, ennek a terhét, egyedül neked kéne viselned, egyedül neked kéne ezt feldolgoznod.

Azt mondtad, hogy megbántad, hát tanultál belőle. Reméljük, hogy így is van.

#9 Hát azért ez nem egészen így van.

Egy kapcsolat alapja a kommunikáció, és fontos a közös értékrend, a közös gondolkodásmód alapvető dolgokban. Tehát az elején, tisztázni kell, hogy miről miként gondolkoztok, hogy abban meg tudtok egymásnak felelni. Ha a úgy gondoljátok, hogy a "férfinek ez jár", akkor persze rendben van. Ha a úgy vagytok vele, hogy a nőnek is és a férfinek is egyaránt, akkor szintén, de akkor a pasi se féltékenykedjen. Mondjuk, én eleve úgy gondolom, hogy amit az egyik fél megenged magának, azért a másik féltől sem háboroghat.

De ha tudja, hogy a másiknak fontos a hűség, és ennek tudatában megy bele a kapcsolatba, akkor igenis érezze csak szarul magát, mert a másiknak tett "ígéretét" megszegte. Ez az a helyzet, amikor előre kell gondolkodni, mert utólag könnyű okosnak lenni, de nem mindig lehet jóvá tenni. Ill. elszámolni a lelkiismerettel.

Ne szégyenkezz, azzal nem lesz előrébb a barátnőd!

Tegyél meg viszont mindent azért, hogy minél kevesebb hátránya legyen ebből: végeztess el minden szűrést, ne terheld őt azzal, ráteszed a lelkiismereted terhét! Ezt beszéld meg a pszichológusoddal vagy gyónjál a papnál, vagy akármi, de a barátnődet legalább ne bántsd még tovább.

Általánosságban azonban lehet beszélgetni, hogy szerintetek mi a szerencsés ilyen helyzetben pro, kontra elmondani, elhallgatni...