Fáj a szüzesség elvesztése?

#16 "Nem értem ezt a mondatot. Kifejtenéd?" - A szűzhártya által okozott fájdalmat nem lehet elkerülni sok tapasztalattal sem, mert teljesen független egymástól a 2 dolog.

"Mint mondtam, akiknek nem fájt, már valsz nem volt szűzhártya (korábbi ujjazás, fésűzés, sport kozben, stb kiszakadhatott)." - Ez esetben még kevesebb értelme van annak, hogy megosztottad velünk tapasztaltságod mértékét.

Akkor mégis miért írtad le? Véletlenül nem azért, mert kompenzálsz?

#18

Köszönöm a kérdésed, egyébként jófejnek tűnsz, és szimpatizálok a válaszaiddal és hozzászólásaiddal. Amikor annyi voltam mint te, én is épp hatodik éve voltam monogám kapcsolatban. Simán csak voltak szingli időszakok, amikor sok lánnyal voltam, és köztük sok volt szűz, akik ahhoz vonzódtak amit én kínálni tudtam értelmi, érzelmi, testi, figyelem, stb szinten. Nem ettől a ténytől vagyok most boldog vagy nemboldog, akkor boldog voltam tőle, ez biztos, ezért nem bánom ezeket az élményeket. Egyáltalán nem égetett ki, ha erre gondolsz.

A szűzsrácos dologra látom nagyon érzékenyen reagálsz (bár ahogy írod, nem igazán van tapasztalatod). Az én tapasztalatom szerint rengeteg lány a tinikori örökszerelmével veszíti el, és évekre megutálja a szexet, "szükségess rosszként" élni meg, mert nagyon béna a partnere, és később újrafelfedezi hogy ez milyen fantasztikus, ha jó partnerrel csinálja. Második szüzesség elvesztésnek hívnám. Fizikailag maszatolnak valamit a tini barátjával, de igazi szexuális élménye csak később lesz. Sok ilyet látni. De persze tisztelet a kivételnek. Ettől amiket leírtam, és amiket te is leírtál, még igazak. De ezen a fórumon senki nem szereti a sikeres férfiakat, mert a fiúk irigyek rá, a lányok pedig néha nem szeretik hallani a valóságot.

Köszönöm a gyors választ! Nem a kiégés miatt kérdeztem, hanem inkább az érdekelt, hogy (a szám alapján erre következtettem) akinek a szexről szól az élete, nem tapasztalja-e azt, hogy valahogy mindene megvan, mégis üres.

Azzal kapcsolatban pedig, hogy ennyi ideig szűz voltam, semmi rossz érzésem nincs. Lett volna rá lehetőségem, de én tudatosan nemet mondtam erre (első kapcsolatom ezért ment tönkre). Én sem bánom, hogy így alakult az életem, és kicsit sem zavar, hogy tapasztalatlan vagyok. Pont ezért egy kicsit sem haragszom azért a "beszólás" miatt, csak úgy éreztem, hogy ezzel csak magad ellen szítod az embereket, és már a stílusod miatt elvetik az egyébként jó és hasznos gondolataidat is. Bár meglepődtem, hogy ennyien egyetértettek velem, általában azt tapasztaltam, hogy az emberek többsége hülyének néznek engem a világlátásom miatt. Szerencsére sosem volt gond az önbecsülésemmel, így még élvezem is, ha néha az ár ellen úszhatok, pláne ha azzal még segítek is másoknak :D

#27

Engem nem lep meg, nem kell messzire menned a gyakorin ha képmutató zöldpipákra vágysz. És tipikusan az a réteg nem tud érvelni, és beszélgetni, akik a valóságot sem szeretik hallani, ezért én már megszoktam hogy ha egy konvencionálistól eltérő perspektívát hozok be, akkor az nem "hasznos". Számomra az a hasznos, ami elgondolkodtat, és több leszek tőle, nem az, ami visszhangozza az unalmas narratívát. De ebben sem vagyunk egyformák a gyakorikerdesek intellektuális elitjével. Ezért felüdülés néha olvasni valakit, akivel részben nem értünk egyet, és mégis azt gondolom tök jól áll a dolgokhoz, a saját perspektívájából.

Szerintem mindenki a saját boldogságának és szerencséjének a kovácsa. Viszont hibás következtetés az hogy akinek több tucat partnere volt, annak a "szexről szól az élete". Adott egy vadítóan sikeres szingli férfi, akinek ezer tinder matche van, és heti két új csajjal találkozik, az sem szexel annyit, mint egy harmonikus párkapcsolatban lévő, szóval finoman szólva nem ő az akinek szexről szól az élete. :D

Na most a realitások talaján, mondjuk 3 év alatt 40 partner lehet soknak tűnik, de az havi 1. Persze akinek életében van 1, annak ez őrületes szám, de a gyakorlatban nem érződik annak.

(bocs az offért, a kérdést szerintem az első válaszban megválaszoltam, /thread )

#29

Hát, Barney Stinson-t oszd el öttel-tízzel, nagyjából annyi energiát tettem bele a "csajozásba" a néhány szingli évemben, és valószínű az "eredmény" (már ha lehet így nevezni) is nagyjából ezzel arányos. Megjegyzem, én sosem a szexre utaztam, hanem simán csak sok férfi-nő kapcsolatnak ez a legizgibb csúcspontja, és van akivel ezt is felfedeztük, van akivel nem, és attól az nem kevésbé értékes vagy érdekes kapcsolat számomra.

De ha a fuckboy életmód érdekel, pl volt egy két hónapos időszak amikor 12 (szerintem csinos, szexi, jófej) új lánnyal feküdtem le, 1-2-3 alkalommal, és végül az egyikük a barátnőm lett. Ekkoriban nagyon intenzíven ismerkedtem, heti 2-3 randi, de még ekkor sem gondoltam hogy "a szexről szól az életem". Mellette utaztam, építettem a karrierem, barátokkal lógtam, meg amiket amúgy is csinálok. Egy kapcsolat sokkal de sokkal több időt vesz el, mint ez a "Barney Stinson" életmód. Az elmúlt 14 évből 11-ben kapcsolatban voltam, nem a levegőbe beszélek.