Hogyan győzzem le az önbizalomhiányt?

Akármennyire próbálom magam meggyőzni arról, hogy értékes és szép vagyok egyszerűen nem megy. Még ha tisztában is vagyok az értékes tulajdonságaimmal. Vegyük például a külsőt. Imádom ahogy öltözködöm, szeretem a hajamat, nem vágyom stílusváltásra. Vékony vagyok, de mégis folyton azon aggódom, hogy ez nem is igaz. Mivel természetes, hogy egy 17 éves tinilányban felmerülnek kérdések a külsejével kapcsolatban (pl. "Túl vastagok a lábaim?"Túl rövidek a lábaim?"Csinos vagyok egyáltalán?") így ezt még el is tudnám fogadni, mint átmeneti, korral járó önbizalomhiányt. Azonban az arcberendezésemmel már régóta problémáim vannak. Egyszerűen nem szeretem az arcomat, ahogy én látom minden jelenlegi ideálnak ellentmond. (Pici, szűk szemek, kerek, szerintem nagy orr, vékony ajkak..) A mosolyomat se kedvelem, pedig nem bírom megállni a mosolygást egy vicces pillanat közepette. Egyáltalán nem sminkelek, az arcom nem is a legalkalmasabb rá, de soha nem is volt az én világom. Ezzel kapcsolatban is elég bizonytalan vagyok, hogy így tetszhetek e valakinek valaha a sok sminkelt lány között.. (Ettől még nem fogok sminkelni) Minderre a pattanások csak rátesznek egy lapáttal.(Azok ellen is harcolok jelenleg) A belső.. Tudom, mi az, amiben jó vagyok, mégis folyton-folyvást azon aggódom, hogy jól tudok e teljesíteni. Sosem, csupán nagyon ritkán vagyok elégedett azzal amit éppen csinálok. Minden helyzetben igyekszem önmagamat adni, de sokszor bizonytalanodom el, hogy idegesítő, dedós, vagy túl komoly vagyok e. Néha úgy érzem túl kedves voltam, néha meg azt, hogy nem eléggé. Nem tudom, el vagyok bizonytalanodva és tudom, hogy talán ez lehet bennem a legtaszítóbb. Tetszhetek így bárkinek? Hogyan tudnék változtatni ezen? Előre is köszöni a válaszokat egy 17 éves kétségbe esett leányzó!