Rockerek! Mi a véleményetek ezekről az albumokról/zenékről?

Jawbreaker,jó szám

British Steel,háttérzene album,a Painkiller egy pöppet jobb mint egy háttérzenének való album. Az a baj,hogy az elején a Painkiller akkora állatság,hogy utána már semmilyen hasonlót nem tudnak adni a következő számok a hallgatónak,mintha ott el is lőtték volna az összes puskaporukat. Ahhoz hasonlót sose tudtak csinálni már.

Szerintem sokkal nagyobb volt bennük a potenciál mint ami megmutatkozott,egész különleges heavy metal banda lehetett volna,de csak ugyanolyan lett mint a többi.

Sodom,sok helyen egy olcsó Slayer copynak tűnik,közben meg vannak olyan részek amiket kifejezetten élvezek.

Kill em all-nem tetszik,főleg a vocal miatt,de persze megértem hogy sokan hatalmas recordnak tartják

slayerről nem tudok véleményt mondani,azok a számok amik úgymond nem az album "fő" szereplői,mindig uncsik,többet sose hallgatnék tőlük végig egy albumot.

Black Sabbath-eh :) utálom Ozzy hangját,meg úgy alapból azt a langyi metalt amit játszottak :)

Hellrider-Nem ismerem

Jawbreaker - teljesen okés dal

A British Steel szintén jó lemez, bár van rajta egy-két gyengébb darab. A Painkiller első hetven perce nagyon állat, utána meg nincs semmi.

Sodom - alapvető eurothrash.

Metallica - hát, első lemeznek oké, de az utána következő három az etalon.

Slayer - nekem ez a kedvencem tőlük. Nincs olyan agresszív, mint a RIB, viszont a lassabb részek miatt sokkal pusztítóbb.

Black Sabbath... Alapvető metal, főleg a HAH. A doom maga.

A végén a Hellrider megint egy kellemes gyakorlat, mutatja a Priest zsenijét.

Judas Priest - Jawbreaker: Egy klasszikus Priest dal, a dalszövegben elég furcsa Halford utalásokkal.

British Steel: A heavy metal megkerülhetetlen klasszikusa. Nekem személy szerint elsőre fura volt a rövidebb, egyszerűbb, slágeresebb hangvétel, de ma már erre is úgy tekintek, mint a Priest klasszikusára. Mert az is.

Painkiller: Szintén alapmű, végig egyenletes színvonalú dalokkal. Nálam a Touch of Evil pl. simán van olyan jó mint a címadó, de a Between tappingelős szólója is odaver.

Sodom: Az egyik legjobb albumuk. A réginek sem volt sok köze a Slayerhez, ennek meg pláne nem. Eurothrash alapmű.

Kill Em All: Klasszikus. Nem olyan kiforrott mint a későbbiek, de attól még alapmű. 1983-ban sokkoló lehetett!

Slayer: Bölcs döntés volt a Reign in Blood után lassítani a tempón. Az eredmény: egy változatos király dalokkal teli thrash klasszikus.

Heaven and Hell: a mindenható Sabbath feltámadása volt ez a lemez. Dio és Iommi csúcsformában. A Sabbath a mai 8 húros djent/core nem tudom mik korában egyeseknek lehet hogy langyos, de 1980-ban ez a lemez minden volt, csak nem az.

Hellrider: Az újkori Priest egyik jól sikerült dala. Painkiller korszakra hajaz, bár azt a szintet nem éri el. A szóló bizonyítja, hogy Glenn Tipton technikailag sem rekedt meg a 70-es években, sok kortársával ellentétben.

Jawbreaker: Az egyik kedvencem a Priesttől.

British Steel: Kb az album fele nagyon jó, a másik fele feledhető, egyben nem szokásom hallgatni, de amiket szeretek róla, azokat sokszor hallgatom.

Painkiller: 10/10, a világ legjobb albumai közé is sorolnám, annyira jó. Egyetlen gyengébb darab sincs rajta és sokakkal ellentétben nekem nem a címadó a kedvencem róla, hanem a Hell Patrol.

Agent Orange: Egyértelműen az egyik legjobb Sodom album, klasszikus thrash album. Az Ausgebombt a kedvencem róla.

Kill 'Em All: Ugyanaz a kategória mint a Painkiller, megkerülhetetlen mestermű. Pont a múlt héten hallgattam meg újra, 36 év után sem hat öregesnek vagy bármi.

South of Heaven: A 80-as évekbeli Slayer albumok közül mindig is ezt szerettem a legkevésbé, sokszor próbálkoztam vele, de sosem ütött be annyira mint a többi. Ettől függetlenül jó, csak Slayer mércével gyengébb. A címadó meg az egyik legjobb számuk.

Heaven and Hell: A Dio korszakot kevésbé szeretem, pedig sokkal jobb hangja van Dionak. Szeretem, bár ritkán szoktam hallgatni. A címadó ettől függetlenül kötelező mindenkinek.

Hellrider: Az egyik legjobb újkori Priest szám.

Ha odajönnél hozzám és megkérdeznéd, hogy hé rocker mi a véleményed a Metallicaról (/BS, Slayer stb) tüzet okádanék, mint egy sárkány. Szerinted mit érez egy pop rajongó, mikor megkérdezik tőle, hogy 'oszt Michael Jacksont hallgatol-é?

Judas Priestet legfeljebb az extrém szinten homofób emberek nem hallgatnak. Slayer + Black Sabbath műfajteremtők voltak, ugyan mégis ki hallgatná őket. KopaSODOM az ilyen se eleje - se vége kérdésektől.

"Na te kis ba@zdmeg, Na taka"

Ilyenkor szégyellem, hogy én is ezt a zenét szeretem. Különben nem rakatnám magam egy kalap alá ilyen egysíkú, társalogni nem tudó, általában kannásbort vedelő bunkók közé.