Miért érzik magukat felsőbbrendűnek a metálosok/rockerek?

8as vagyok

Az egy hetes kiadással csak arra céloztam, hogy rövid idő alatt nem lehet el sajátítani az elektronikus zene készítését sem. Az a valami, amit ennyi idő alatt össze tud egy kezdő rakni pont annyit fog érni, mint a "két akkordos hibásan eljátszott semmi".

Gitározásnál a kéz fárad. Gépezésnél meg a szem. Aki tanul vagy dolgozik (tehát mindenki, aki nem kő-gazdag vagy munkanélküli) valószínűleg úgyse foglalkozna ilyesmivel annyit, hogy ilyen korlátokba ütközzön.

Abban egyetértek, hogy ha az elkészítéséről beszélünk ennek tényleg van jelentősége. De magát a zenét ez alapján megítélni hülyeség.

A dubstepben a SMANS előtt is voltak olyan albumok, amik formálták a színteret pl Skream meg Burial első lemezei. Az, hogy hirtelen sokan elkezdték Skrillexet utánozni nem jelenti azt, hogy ez a műfaj értéktelen.

Minden stílusban vannak meghatározó előadók, akiket másik 1000 utánoz (vagy legalábbis utánzott, mikor divat volt). Gondolom nem kell példákat írnom.

Kezdem sajnos úgy érezni, hogy a vita értelmetlenné vál, hisz akik az elektronikus zene mellett érvelnek, a hosszú kommentek javarészére nem reagálnak, csak arra, amire van mit kontrázni..

Én 1 hét alatt tudtam gagyi zenét összerakni, ami több volt mint két gyenge akkord. Volt alatta saját magam által készített loop, magam által kreált hang, volt szerkezete, egysége. Igaz hogy béna volt, de határozottan nem egyenlő a két akkorddal. (ez csak szőrszál hasogatás, de ezt érdemes tisztázni)

A kézfáradás valóban megkérdőjelezhető érv volt, ezt beismerem, és azt is, hogy egy normálisan dolgozó ember úgysem tud annyit előtte ülni, hogy belerokkanjon. Viszont mi van azokkal a zenekarokkal, akik ugyanúgy számítógép előtt rakják össze az albumukat? Voltam egy magyar zenekarban, és úgy csináltuk a hallgatható dalokat, hogy egy eszközön (bocsánat, de nem jut eszembe a neve) keresztül vettük fel az egészet. Rá volt kötve az eszközre a például gitár, az eszköz pedig a laptopra. Mindent fel kellett játszani igazi hangszerekkel, de a végét DAW-hoz hasonló (vagy lehet pontosan abba a kategóriába tartozott, nem manapság töltöttem időmet a bandában) programmal raktuk össze. A kettő eggyé vált. És mivel a dalok elég sok indusztriális elemeket tartalmaztak, így többé-kevésbé azon mentünk át, mint egy egyszerű elektronikus dal megírásánál... Azon felül, hogy még a hangszerekkel is írtuk a produktumot!

Szerintem sok rocker azért szidja a disco zenét, mert sok olyat hall, ami valóban katasztrófálisan minimalista (ugye van egy ilyen műfaj is.) És a zene borzalmas unalmassága belátást ad annak elkészítésére, miszerint egy "ember ül a pad/gép előtt, és gombokat nyomkod". Ez szerintem is primitív felfogás, mivel az elektronikus zene is lehet sokrétű. De egyébként.. vissza fele is él ez a szösszenet, miszerint a "diszkósok" szidják a "rockereket", hogy igénytelenek, csövesek, sz***r ordibálós értelmetlen zenét hallgatnak. Ez kb ugyanazzal ér fel.

Az utolsó bekezdéssel is egyetértek, csak szimplán a "metál" műfajhoz hasonlítottam: Ahhoz képest csekély a "megújulás".

Előző vagyok, visszaolvasva a kommentemet komikusnak tűnt, a zene felvétele:

Természetesen a laptopos dolgot mind házilag készítettük, nem stúdióban.

Pontosan melyik érvekre kellett volna reagálnom?

Az, hogy hány akkord volt, teljesen mindegy, mivel egy akkord három-négy kattintás. Tehát azzal hogy nincs pontatlanság a zenében nem érsz semmit, mert a másik 10 millió producer munkájában sincs. :)

Ezt ahhoz tudnám hasonlítani, hogy hogy a klasszikus zenében sem jár dicséret a zeneszerzőnek azért, hogy milyen szép telt és természetes hangja van a hangszereknek. Az adott.

Igazából minden műfajban más alapanyagok állnak a zenész rendelkezésére éppen ezért mások az elvárások is.

Az indusztriális elemeket tartalmazó gitárközpontú zenéket meg megint nem keverném ide. Ott a hangzás vázát riffek, breakdownok, power akkordok, stbk képezik.

Azt nem vitatom, hogy vannak akik nagyon szűk-látókörűen állnak mondjuk a rockhoz, de azért a rock bőven nem kap annyi savat, mint mondjuk a trance. Szerintem az egyik legpozitívabb megítélés alá eső műfaj. Az más dolog, hogy vannak konkrét bandák, akiket rengetegen fikáznak, pl a Nickelback vagy Limp Bizkit, vagy ilyen ágai, mint pl a glam rock, de úgy általánosságban magát a rockot nem nagyon szokták fikázni.

Azt sem vitatom, hogy a metálhoz képest tényleg nem túl sokrétű, de ne feledjük, hogy metál már vagy 40 éve van, dubstep meg úgy 2000 óta és kb 2009ig mindenki leszarta, hogy létezik :)

Nagyjából mindenkivel egyet értek eddig.

Én is metal/grindcore/deathcore/punk/rock-okat stb. stb. stb. hallgatok, de mégsem érzem magam felsőbbrendűnek..

Sajnos egyetlen ismerősöm/barátom sincs, akik ilyen zenéket hallgatnának, mint én..

eletmod.transindex.ro/?hir=8500

Azért ezt sem tartanám hülyeségnek. :)

Metalhead létemre én pl. nem érzem magam felsőbbrendűnek. Mondjuk nem szeretem a popzenét (például), de mégsem nézem le azokat, akik szeretik, vagy nem mondok ilyet, hogy "sz4r az ízlésed". Most az, hogy vannak ezek a sztereotipikus metalheadek, akiknek csak az a zene, amiben csörömpölnek és hörögnek, az már egy más kategória. Én metalhead létemre nagyon szeretem pl. a komolyzenét, dzsesszt is, illetve bármilyen zenei műfajt meghallgatok (na jó, a mulatóst és a country-t nem).

Ezt nem önfényezésként mondom, csak mondom egy példát.

Már megint egy olyan kérdés, amelyik általánosít a rockerekkel kapcsolatban. (nem húzom fel magam...) Nem minden rocker ilyen. Nyilván vannak ilyenek, akik tényleg felsőbbrendűnek hiszik magukat, de azokkal nem érdemes foglalkozni. Sok rocker van, aki nem érzi magát felsőbbrendűnek.

"mégsem szaroztam le a tuctuc zenét" Pedig szerintem azt minden jó ízléssel rendelkező ember szarozza, nem csak a rockerek. Mert a tuctuc szar. Semmi zenei értéke nincs. Én semmilyen zenét nem szoktam fikázni, mindenevő vagyok zenei téren, de a tuctuc az, amit nem veszek semmibe. Persze tudom, hogy sokan szeretik, és hallgassák nyugodtan, nem szólok bele, mindenkinek más az ízlése, de számomra hallgathatatlan.

Ja bocs, kicsit mellékvágányra terelődtem. Szóval: nem minden rocker érzi magát felsőbbrendűnek. Nem kéne általánosítani.