Miért érzik magukat felsőbbrendűnek a metálosok/rockerek?
Persze most általánosítok, de leginkább itt találkozom ezzel. Habababababa ezt igazi hangszerrel játsszák, ennek komoly gondolatai vannak, ez nem csak ricsaj. Meg ilyenek. Gondolom már mindenki találkozott ezzel, vagy esetleg érvelt már ezzel.
Szerintem ez gagyi indok, leginkább a saját szűklátókörűségükről tesz tanubizonyságot, mert másban nem látja meg a hasonlóan szépet és jót. Ez vajon miért van? Énis voltam A7x, régislipknot, hardcore,metalcore, deathmetal/deathcore fan, de mégse szaroztam le a tuc-tuc zenét, soha nem mondtam rá, hogy sokkal egyszerűbb, mint egy akármilyen Pantera szám.
Várom az érveket. Szubjektivitást mellőzzük, illetve a "ezt igazi hangszerekkel írják" érvet nem fogadom el.
Muhaha, sikerült elérni, amit szerettem volna, véleménykifejtés egyik, illetve másik oldalról is!
Nos alapvetően, ha a tuc-tuc, diszkó témánál vagyunk, akkor érdemes megemlíteni, hogy a DJ illetve a producer az nem ugyanaz. DJ bárki lehet, aki le tud nyomni két gombot, és van ritmusérzéke, ez szerintem mindenkinek tiszta sor (én is ilyen irányban mozgom, tisztában vagyok a bakelites korszakkal, oldschool fanboyok most ne támadjanak be, ha lehet). Viszont a produceri munka teljesen más, itt ugyanúgy a 0-ból komponálsz egy művet, ami lehet ugyanúgy dallamos, vagy elvetemült, vagy olyan mint akármilyen másik zene. Ilyenkor szokott jönni az az érv, hogy megtanulni gitározni nehezebb. Szerintem ez fals. Hány embert látsz mondjuk youtube-on, hogy cover-t csinál [randomrockbanda] gitár témájából, és hány ember képes reprodukálni mondjuk Skrillex, Deorro, Dillon Francis, Rob Swire vagy akármelyik más DJ (producer) egyedi hangzását? Persze ez is egy sarkított példa, de attól függetlenül érdemes belegondolni. Itt nem azon van a hangsúly, hogy most a dallam ilyen vagy olyan, legalábbis jelen esetben nem. Lehet, hogy megtudod csinálni, de csak egy csóri teszkó gazdaságos változatot. Jelen esetben ennek ez a szépsége, ez a különlegessége, amit sokan még nem tudnak "felfogni" (ez nem az intelligencia szinttel kapcsolatos "felfogás", nem butáztam le senkit).
Persze, 3 perc alatt össze lehet dobni valamit, de az csak egy valami. Attól még nem minősül művészetnek, hogy bedobáltál Abletonba vagy FL Studioba pár loopot, mert az még közel sincs a valódi "számítógépes" zeneíráshoz. Persze ha valaki ezt be akarja bizonyítani, nyugodtan elküldheti 1 hét után mit produkált egy DAW-al. :)
6-os vagyok:
Én a szubjektív véleményem direkt írtam, és nem részese a "magyarázatomnak".
Egyébként, nem sértésként, de jól elmentél a kommentek mellett, amiben kicsit csalódtam,
mert úgy gondoltam hogy reagálni fogsz rájuk. Nem akarok
foggal/körömmel ragaszkodni az igazamhoz, nem azért írom - hogy egy komplex zenekar technikai oldala bonyolultabb a DAW komplex technikai oldalánál - mert én jobban szeretem az "élő" zenét.
Próbálok az utóbbi kommentedre reagálni, de párszor el fogok kalandozni. A produceri munkához nem szólok hozzá, azt nem én hoztam fel, nincs is mit változtatni rajta. A Youtube-os Guitar coverek valóban sűrűk, de a gitározás a média miatt eléggé elterjedt dologgá vált, viszonylag olcsón hozzá is lehet jutni.. A legtöbb cover, meg pokoli egyszerű (van rengeteg kivétel), fél éves tanulás után simán eljátszható (legtöbb Green Day szám akár 2 hónap után is, adottság függő). Ha hirtelen a szoc. média elkezdené nyomatni a DAW-ot, tele lenne a youtube ilyen-olyan coverekkel. A DAW-ról sokan nem is tudnak, mert nincs aki elmagyarázná nekik, egy hulladék pop-rock zenekar esetében még a disney gagyi sorozatokban is ez a zenekar a szerep. Szóval ezt a részét ne keverjük bele, nem bizonyít semmit. Amit még érvnek hoznék fel, az utolsó sorodra való tekintettel, hogy 1 hét DAW-ozás után egy egyszerű, kissé gagyi zenét összelehet hozni, de gitárral örülsz ha két hangot letudsz fogni egymás után, azt is úgy, hogy 5 másodeperc gondolkodási köz van a hangok között.
A véleményem kifejtését most kihagyom a DAW zenei világát illetően, azt elismerem hogy a gépzene önmagában nem tartalmaz monotonitást, lehet bármilyen kreatív, viszont az általad említett "zenészek" nem ebbe a pozitív csoportba tartoznak. Nem azért mert kevésbé preferálom, elég szimplán hallgatni őket, leírni a dallam és ütemmenetet. Ez szubjektívnak hatott, pedig nem az.
Egy zenekarhoz nem egy tudás szükséges, hanem annyi, ahány tagból áll. Nem elég megtanulni gitározni, ahhoz szükség van egy tehetséges dobosra (aki nem gombokat nyomkod ütemre, és kattintgatva csinálja a loop-ot), egy basszerre (aki ha profi bandát nézünk, Slap-elve kemény dolgokat művel), egy normális énekesre (aki nem autotune-ból él), és szükség esetén egy szintetizátrosra, vagy aki esetleg - igen,
valóban - DAW-al rak bele effekteket! Vagy bármilyen elektronikai eszközzel, más szoftverrel. Ugyanezen hangok leképezhetők más műfajban is, mint amit Skrillex csinál.
nyolcas vagyok
Egy hét alatt nem lehet semmire sem jutni. Évekig is eltarthat, hogy valaki odáig jusson, hogy egy kiadó kiadja a számait.
Nagyon gagyi dolgot tényleg összelehet egy hét után is dobni, de ugyanígy 3 nap gitározás után is bárki tud kvintekből álló tucat-hardrock riffeket írni.
Arra, hogy a zenekarhoz több zenélni tudó ember kell, megint csak azt tudom mondani, hogy lényegtelen.
A zenében egyetlen dolog számít. Tetszik-e amit hallasz vagy nem.
Az egyediséget meg szerintem nem lehet mérni, vagy ha igen, akkor Skrillex Scary Monsters EPje bőven egyedi volt anno. Mikor kijött teljesen eltérő volt a hangzása attól, ami akkor populáris elektronikus zenének számított. Az már más kérdés, hogy utána baromi elterjedt lett a "brostep".
5ös vagyok:
Az 1 hetes kiadás nem tudom hogy jött ide :)
Az hogy 3 nap alatt tucat dolgot lehet játszani gitáron, nem teljesen igaz. Mérjük 3 napra: DAW-ban 3 nap alatt össze lehet simán tákolni egy többszólamú vackot. Gitározni nem tudsz olyan sokat, mint DAW előtt ülni, mert fizikailag nem mindig bírja az ember ujja (ha túlerőlteted, ínhüvely gyulladást is kaphatsz), és ha mégis sikerül, nem lesz több két akkordos hibásan eljátszott semminél. Ennél azért mégiscsak pontosabb a DAW. Javaslom hogy valaki próbálja ki mindkettőt, mert én mindkettőt használom/használtam.
"Arra, hogy a zenekarhoz több zenélni tudó ember kell, megint csak azt tudom mondani, hogy lényegtelen.
A zenében egyetlen dolog számít. Tetszik-e amit hallasz vagy nem. "
Jelenleg egy zene összerakásának technikai oldaláról beszéltem, szóval egyáltalán nem elhanyagolandó. A végeredményben természetesen igen, de jelen esetben nem erről volt szó.
Skrillex egyedisége megjelenésekor nehezen megkérdőjelezhető, de pont a műfaj "gyengeségeit" is tükrözi: Milyen sokat kellett várni ahhoz, hogy a műfajon belül valami új történjen? És milyen gyors le lett koppintva? Persze ez is vitára ad okot, hisz emberfüggő hogy ki milyen zenét alkot.
Plusz ha úgy vesszük, Skrillex a műfajának a királya! Őt ne hasonlítsuk egyszerű vagy sablon rockzenekarokkal meg fapados youtube gitár coverekkel, mert az nem lenne fair.
Én csak azt nem értem, hogy azok akik a "tuctuct" pártolják, miért vannak meglepődve ha sokan mondják, hogy mekkora s**r az elektronikus zene.
Én személy szerint szinte mindent hallgatok, bár rám az a jellemző, hogy szeretem a szélsőségeket. De ez most lényegtelen.
Gondoljuk végig. Ha én megfogom, és bekapcsolom mondjuk a rádiót, bemegyek egy boltba, vagy lemegyek kondiba előbb találkozok elektronikus zenével, mint pl. rockal.
Ezzel csak az a baj, hogy az ilyen helyeket a létező legs**rabb, 3 ütemből álló minimálokat, vagy a sablondalszöveggel ellátott house szutykokat adják. Vagy olyan trance számokat, amikben 15 percig megy ugyanaz. Ezek után hogyan csodálkozhat bárki is, hogy ilyenek után az embereknek nincsen kedve elektronikus zenéket keresgélni. Az életkedvem elmegy ezektől. Szóval ha az embernek nincs egy olyan ismerőse, aki hallgat valami igényesebb elektronikus zenét, vagy legalább olyat, ami nem olyan mint a tucatzenék, az soha nem fogja ezeket szeretni.
Rockból a rádióban az esetek 90%-ában viszont a régi nagy klasszikusokat nyomatják, amik már csak jobban esnek a fülnek.
Arról már nem is beszélve, hogy mostanában már az a divat, hogy a nagyobb rockszámokat elcseszik valami förtelmes mixben. Tehát aki szereti a rockot, az már itt megutálja a "tuct-tuc"-ot.
Ilyeneket soha nem hallasz rádióban például:
https://www.youtube.com/watch?v=bBNIjZCFphs
Csak az ilyeneket:
https://www.youtube.com/watch?v=pwl9PfRd8e0
Valami discoban még elmegy, de azért egész nap kicsit sok ebből a monotonításból.
Van még zene a metalon és elektronikán túl is. Rádióban nem játszák de azért még létezik. A háromnapos dj és három hetes tábortűzi gitáros polémia zárásaként itt egy videó. Loop is, groov is riff is de talán 20 év gyakorlás után lehet covert csinálni belőle. :-)
Új vagyok. Szerintem, ha valaki odamegy a másikhoz és amikor megtudja róla, hogy tuctucot hallgat és lefikázza azt, akkor az a személy egy bunkó. Akárki legyen is az. Én nem tudok semilyen hangszeren játszani, nem értek semilyen művészethez. Azért vannak, hogy aki szereti azokat, azok élvezzék azt, aki meg nem szereti, az meg hagyja békén a másikat. Én tényleg szeretek mindenfajta zenét. Élvezem az "alulkomponált" és a "túlkomponált" dolgokat is, mert én nem értek az elkészítéséhez, de mivel nem sérti a fülemet egy bizonyos Db-ig, ezért simán meghallgatom őket. No mármost, ha valaki nem fecölt bele túl sok energiát, az igaz hogy szar lesz, de csak azok veszik észre akik tudják hogy csinálták. Nekem ugyanúgy jó. Ha meg művészien bánik az eszközével és sokat törődött a szám elkészítésével, akkor az is jó, de nekem nem kell feltétlenül tetszenie, mégse fogom fikázni. Ha egyszer megtanulok egy hangszeren vagy egy másfajta eszközön, akkor ugyanolyan jónak fog nekem számítani a Boci boci tarka, mint egy 4 perces szám.
Nekem ez a véleményem a hasonlítgatásokról.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!