Manuálonként hány oktáv az eltérés?

Nem így van. Nem azért van több manuál, mert annyira sok oktávot szeretnének lefedni. A manuálokat ne tedd egymás mellé, nem egymás folytatásai. Ezek szerint a pedálokat nem is láttad? :D

Mindegyik manuálra be lehet állítani ugyanazt a hangmagasságot és az alsóra magasabbat is mint a felsőre.

Ajánlom olvas bele ebbe:

[link]

Az orgonákon sok hangszínt lehet beállítani a regiszterek segítségével. Minden regiszter egy (vagy több) sípsorból áll, tehát minden billentyűhöz tartozik regiszterenként legalább egy síp. Minden manuálhoz tartozik több regiszter. Ezek a kis kapcsolócskák, vagy kihúzható gombok amiket a videókban látsz. A több manuál azért kell, hogy egyszerre két, vagy több hangszínt lehessen megszólaltatni, vagy azok között gyorsan váltani. A regiszterek nem csak hangmagasságban, hanem hangszínben és hangerőben is eltérnek.

Szakadj már el a hangmagasságoktól, nem azért vannak a manuálok, hogy a hangmagasság terjedelmet lehessen bővíteni, a hangmagasság a bekapcsolt regiszterektől függ.

Minden manuál ugyanazt a hangterjedelmet fogja át:

A legalsó billentyű a nagy C, a legfelső a c'''', a négyvonalas c. Tekintsünk most el a négy, négy és fél oktávos műemlék orgonáktól.

A pedál pedig általában C-től f'-ig tart, esetleg g'-ig. Két és fél oktáv.

Legalsó hangja a nagy C, legfelső az egyvonalas f vagy g.

A megszólaló hang magassága a bekapcsolt regiszterektől függ. A regisztereket lábszámozással jelölik. 8 lábas regiszternél a nagy C-hez tartozó nyitott ajaksíp hossza 8 láb, azaz kb. 2,4 méter.

Nagyobb orgonákon a manuálok legmélyebb hangú regisztere nem 8' hanem 16'.

Kisebb orgonákon a pedál 16' regiszterekkel kezdődik, nagyobbakon 32' is előfordul. Egész nagy orgonákon fedett 32' sípokkal elő lehet állítani a 64' "hangmagasságot" is, azért idézőjelben, mert már nem hallatszik de a hangképet megalapozza. ( elő lehet állítani egy 32' és 10 2/3' kvint egyidejű bekapcsolásával is )

Viszont most kérnék egy kis segítséget az #1-től:

Azt írtam, amit te is, hogy manuálon a nagy C-hez tartozó 8 lábas síp hossza 8 láb, azaz 2,4 méter. Akárhogy számolom, ebből egy 130 Hz körüli hangmagasság adódik, ami a kis c hangmagassága (az egyvonalas c 261 Hz). Az általad belinkelt dokumentum viszont ezt írja:

"Ezzel a mértékkel jelölték eredetileg a legmélyebb síp hosszúságát. A 8’-as nyitott regiszter legmélyebb sípja 8’ hosszú (2,38 méter) és a C-t szólaltatja meg."

Hogy lesz ebből 65 Hz, ami a nagy C hangmagassága? Hol az ellentmondás nyitja, mert azt tény, hogy a 8 lábas regiszter C-sípja ilyen hosszú. Ha viszont visszaosztom az egyvonalas normál a' 440 Hz-es frekvenciájából a nagy C-t, akkor 65 Hz jön ki.

Azt hiszem befejeztem. Teljesen magabiztosan állítasz olyan dolgokat, hogy ki sem lehet bogozni, igazából mit akarsz írni. Nem vagy képes kilépni a saját teljesen zárt gondolkodásodból, még ha az így az orgonáról kialakult kép teljességgel eltér is a valóságtól.

Leírtuk ketten is, hogy a hangmagasság a bekapcsolt regiszterektől függ, de ez valahogy elkerülte a saját fontosságoddal teljesen lekötött figyelmedet. Ha vetettél volna egy pillantást a belinkelt dokumentumra, most nem bocsátkoznál ilyen fejtegetésekbe. Engedd már el a saját téves elképzeléseidet, mert ez így nem vezet sehova.

Ha 8 lábas regisztert kapcsolsz, akkor az a hang szólal meg a manuálon, amelyik billentyűt lenyomod, az egyvonalas a billentyűre egy 440 Hz-es síp fog megszólalni (ami csak egy névleges szám, a levegő hőmérsékletétől függően ez magasabb vagy alacsonyabb is lehet, köztudomású hogy az orgona egy télen fűtetlen templomban szól a legnagyobbat, akkor a legmélyebb a hangja, akár egy nagyszekunddal mélyebb lehet mint egy kánikulai napon) Ha 16 lábas regiszter kapcsolsz, akkor az egy oktávval mélyebben szól. Ha 4 lábast, akkor egy oktávval magasabban, ha 2 lábast, akkor két oktávval magasabban. De amúgy sem jellemző, hogy ezeket a 2, 1 lábas regiszterek önállóan használják, inkább csak a 8 vagy 4 lábas regiszterek színezésére szolgálnak.

A hangmagasság korlátja a síp fizikai mérete. 3-4 centi hosszúságúnál rövidebb sípot már igen nehéz készíteni, nem is lenne értelme, mert ez már a négyvonalas oktáv teteje lenne, 4 lábas regiszterrel. Ezért szoktak a kisebb lábszámú regiszterek a felső oktávban már repetálni, egy oktávval mélyebbre váltani.

Egyébként az oktávok jelzése felső index: c' egyvonalas, c" kétvonalas c"' háromvonalas, c"" négyvonalas. A kis oktáv jelzés nélküli: c, a nagy oktáv hangjai nagy betűk: C, egyedül a kontra és a szubkontra oktáv van egy illetve két alsó index vonással jelezve.

Szemtelen vagy és hülye is. Mindkettő alapvető állampolgári jogod, nem kívánlak korlátozni benne.

Nem lehet eltolni, nem szokták eltolni, és teljesen rosszul gondoltad az egészet. A 4, 2, 1 lábas regiszterek nem az "eltolásra" vannak, hanem a 16 vagy 8 lábas fekvésű sípsorok hangjának színezésére. Tényleg alapvetően téves elképzeléseid vannak az orgonáról.

Csak egyszerúen más hangszínt kapcsolnak be, de attól még nem fogják kétvonalas a-nak nevezni az egyvonalas a billentyűt, hogy egy 4 lábas regisztert kapcsolnak be. Bármilyen regiszter van bekapcsolva, a tartománya C-c"', csak más regiszterrel. Persze ha nyilvánosan hülyének akarod magad nézetni zenész körökben, akkor nyugodtan nevezd ötvonalas c-nek a legfelső billentyűt, ha egy 2 lábas regiszter szól, attól még nem lesz ötvonalas c. A kottában is mindig a normál fekvés szerepel, nem írják egy oktávval lejjebb vagy feljebb attól függően, hogy épp milyen regiszterek szólnak.

Egyébként olyan van, hogy két manuált össze lehet kapcsolni egymással (kopula), amit az egyiken játszol, az megszólal a másik bekapcsolt regiszterein is. Ez az összekapcsolás lehet egyenes, amikor ugyanabban a fekvésben szólal meg a hozzákapcsolt manuál, vagy lehet ferde, szub- vagy szuperoktáv kopula, amikor a hozzákapcsolt manuál egy oktávval mélyebben vagy magasabban szólal meg bizonyos korlátok között. A szuboktáv kopula a legalsó oktávban nem működik, mivel nincs síp, ami megszólaljon a másik manuálon. Szuperoktáv kopula esetén előfordul, hogy egyes regisztereknél kiépítik. Bár ott is olykor "csalnak", repetál, vagy egy nyelvregisztert ajaksípokkal folytatnak. Ezeknek a kopuláknak legikább a generáltutti vastagításában van szerepük, mivel az orgonistának csak két lába, és a kezein tíz ujja van, csak győzze a fúvó és a szálláda levegővel.

Akkor a fedett sípokról ne is beszéljünk? Hogy ugye ugyanolyan síphossz mellett mélyebben szól?

És a sípok egyéb méreteiről amik szintén befolyással vannak a hangzásra?

Vagy a nyelvsípikról?

Vagy a direkt hamisra hangolt regiszterekről?