A Rush esetében a dupla gitárok ki is lettek használtan, vagy csak dísz volt? Illetve a Queen, a Yes vagy a Rush az amelyik összetettebb zenét játszott?
#10: Nem tudom, mit értesz gigahosszúság alatt, de a Bohemian Rhapsody, az Innuendo, a The Millionaire Waltz, a Brighton Rock, vagy a The Prophet's Song az átlagosnál jóval hosszabb és többtételes kompozíció, amelyet pont az időtartama miatt nem játszottak túl gyakran a korabeli rádiók. Ha neked Freddie Mercury előadásmódja nem számít villogásnak, akkor nem tudom, mit tartasz annak (a többiek valóban háttérben maradtak, átadva neki a terepet.) A technikai képességekről csak annyit, hogy Brian Mayt a világ egyik legjobb gitárosaként tartják számon, Roger Taylor dobjátéka pedig tökéletesen leköveti a számaik bonyolult és váltakozó ütemét. Jazz alapok valóban nincsenek, de a progresszív rock, a hard rock, a heavy metal, a glam rock, a funk, és az R&B mellett időnként fellelhető pop, country, rockabilly vagy a ragtime stílus sem rossz sorminta. Ha a már említett Bohemian Rhapsody - Innuendo - The Millionaire Waltz hármasban nem találsz komolyzenei alapokat, akkor eléggé botfülű vagy.
Mindazonáltal továbbra is szeretném világossá tenni, hogy amiket a Rushról és a Yesről írtatok, azokat nem vitatom (nem is tehetem, mert nem ismerem), de a Queennel kapcsolatban muszáj volt megtennem ezt a kiigazítást.
#11
Gigahosszúság alatt a minimum 10 de még inkább a 15-20 perc körüli számokat értem, ami egy progresszív rock zenekarnál szokványosnak számít. Hogy a Queen nem az, azt jól példázza az is, hogy alig van 1-2 számuk ami átlépi a 6 percet. Attól még igaz, hogy némelyik daluk többtételes, nem sablon felépítésű, ezért írtam hogy progosnak lehet nevezni. De a 70-es években szinte minden zenekarnak voltak ilyen számai (Led Zeppelin, Deep Purple, Black Sabbath, Uriah Heep, stb) úgy hogy ez sem volt annyira nagy dolog.
Az igaz hogy nagyon eklektikus stílusú volt a pályafutásuk (futottak a divat után) de az hogy az általad felsorolt stílusokból mind merítettek, még nem jelenti azt, hogy valami művészi vagy progresszív. A lényeg hogy jazz meg komolyzene nincs, ami ugye a prog rock alapjai. A Bohemian Rhapsody - Innuendo - The Millionaire Waltz hármasban hallani komolyzenei alapokat, de csak nagyon minimálisan, ráadásul egy szakavatott fül kihallja, hogy amolyan giccses, bazári, hatásvadász módon. Ezek után majd hallgass meg egy Yes, King Crimson vagy Genesis szimfóniát. Mainstreamből a komolyzenébe csaknem.
Brian Mayt a világ egyik legjobb gitárosaként tartják számon. Ja valóban, de nem a technikai képességei okán. Ha csak a saját kortársait nézzük (70-es évek) fasorban sincs a nagy gitárhősökhöz képest (Blackmore, Page, Alvin Lee, Steve Howe, stb). Roger Taylor szintén. Korrekt, de nem egy dobfenomén. Freddie Mercury nagy hang az tény, de hogy villog az nem oszt nem szoroz. A nagy popénekesek is villognak, de Mercury is inkább az, mintsem rockénekes.
Összegezve:
Először is leszögezném, hogy elismerem és szeretem a Queent. DE objektíven tudom ítélni a zenéket, mert van szakmai rálátásom. Az pedig az hogy a Queen elmarad, egyszerűen nem egy liga a progresszív rock, de még a 70-es évek eleji brit hard rock (Zepp, Purple) zenekarokkal. Ezzel nem azt mondom hogy rosszabb mint ezek, de a kérdező az összetettségről, igényességről, progresszívitásról kérdezett, ezek területén pedig alulmarad.
A Queen csak a kommersz zenéknek szokott fülnek hat művészinek, komolynak. Egy vájtfül kiszúrja hogy a hangszeres játék nem annyira kimagasló, a zene ahol komolynak akar hangzani, inkább giccses, szirupos és erőltetett, nem elég mély és tartalmas (a fentiekhez képest). Amolyan igényes, aprólékosan hangszerelt, de könnyen emészthető és szórakoztató mainstream rock.
Jávorszky Béla és Sebők János a A Rock története 2. című könyvében is leírja ezeket. Minden zenekar az adott stílusában kap helyet. A Queen természetesen a kommersz tömegeknek szóló mainstream rádiórock fejezetben szerepel.
#13.Első zenekarok egyike akik klasszikus alapot adtak a hard rock-nak, amúgy a Child In Time-t a figyelmedbe ajánlom tőlük mert az nagyszerűen kidolgozott progresszív rock szám.
A szövegek mondjuk gyatrák de az nem kétség hogy zeneileg nagyon képzettek voltak és a hangszeres játékuk nagyszerű volt.
Bár szerintem ők nem feltétlen olyan értelemben voltak progresszívek mint egy King Crimson, hanem inkább mint a Black Sabbath és a Led Zeppelin, hogy valami olyasmit nyújtották amit a kortársaik nem feltétlenül és nem a komplexségen van a hangsúly hanem a bluestalanításon ami majd a NWOBHM-al köszönt be igazán.(a 2 felsorolt pedig pont inkább a bluest vitte tovább)
Now What?! album is ajánlott a részemről, nem azért mert annyira összetett lenne hanem mert szimplán kellemes hallgatnivaló, nem mellesleg Steve Morse játéka is nagyszerű.
Köszi! Érdekes válaszok jöttek!
Amúgy a Pink Floydról mi a vélemény?
Azt is ilyen rádió/stadion rocknak szokták sokszor mondani...
Én azt nem igazán értem, hogy a King Crimsont miért tartják többre, én nem igazán hallom a különbséget, ami a kidolgozottságot vagy a klasszikus elemeket illeti.
Az Atom Heart Mother Suite például nem hiszem, hogy elment volna bármikor is rádióba...
Nyílván voltak slágereik, mint a Money, a KC Easy Money C. száma szerintem összetettségében pont ugyanolyan, nem egy nagy cucc.
Szóval nekik is voltak ilyenek.
Ettől függetlenül hozzám is közelebb áll a KC, de nem látom azt a hatalmas különbséget.
Nem igazán értem, hogy egyiket miért emlegetik a legnagyobbak között, másikat meg miért divat mostanában leszólni.
Azért azt hozzátenném, hogy nekem nincs közöm a zenéhez, csak szeretem.
Így lehet hogy szimplán ez a gond...
Utánanézek akkor a Deep purplenek amiket írtál. Azért tuti h fog tetszeni 1-2 dolguk.
Én amúgy a pink floydal is úgy voltam, h meghallgattam pár híres számot tőlük, és úgy voltam vele h oké, ezek ilyen egyszerhallgatós dolgok, nem valami nagy szám. Aztán ki tudja. És én nem vagyok sznob, nem zavar a popzene, nem zavar az egyszerűség. Nem ez volt a bajom vele. Mondjuk az is sokat számít h milyen hagszíne van az énekesnek. Vannak olyan énekesek akiktől a süss fel napot is meghallgatnám 100szor. de ez meg ízlés kérdése.
A Crimson azt már jobban ismerem. Nem ismerem annyira floydot, h össze tudjam hasonlítani, de most direkt meghallgattam a moneyt, meg a crismon számot amit írtál, és hát elég nagy a különbség. Minden téren. A floydban egy szimpla semmilyen dobolásra nyomnak pár ilyen szalon gitározást, meg saxizást.
A cirmsonban meg van is funkciója a doboknak, és nem egy szimpla metronómként hallatszanak. A hangzás is érdekesebb, nekem az énekes hagja is jobban tetszik, az énektéma is jobb. És a gitárokról meg már ne is beszéljünk. Abban áll legtávolabb egymástól a 2 szám. Érdekes h nem hallod a különbséget, mert kb csak különbség van a két szám között.
És egyébként nem rossz szám a money, most nem azt fikázom, de hát az easy money annyival jobb h nemigaz. És nem az összetettségről van szó. Tök mindegy hogy mennyi minden szól egyszerre.
Pink Floydról valahogy sosem alakult ki véleményem, bár ennek leginkább az az oka hogy előbb hallgattam Dream Theater-t és Opeth-t mint őket, így csak közvetetten, a hatásuk alapján sikerült őket megismernem inkább.
Persze megvoltak az alapműveik de valahogy nem vonz, túl puritán és egyszerű a zenéjük számomra pont ezért, nem is igen fogtak meg.
A hatásuk viszont leírhatatlan, nem igen van olyan modern progresszív rock vagy éppen pszichedelikus rock banda akire ne lettek volna hatással.
Ők sem feltétlen az összetettségük okán, hanem a kreativitás és a nagyszerű dalok miatt voltak inkább haladóak, arról nem is beszélve hogy nagyszerű koncepcióalbumokat raktak le, olyan mondanivalókkal amik szintén megelőzték a korukat.(szerintem ez a gondolatmenet az Operation:Mindcrime-nál áll össze igazán, amire felmérhetetlen hatással van a The Wall, Wish You Were Here és a The Dark Side Of The Moon albumok)
Ezzel szemben a King Crimson zeneileg is jóval képzettebb volt, sokkal összetettebb zenéket csináltak és persze "feltalálták" a progresszív metalt is, illetve ők a blues helyett eleve a klasszikus zenei és jazz alapokat használták a Pink Floyd-al szemben.
A debütáló albumuk messze az egyik meghatározóbb könnyűzenei album, nem csak a hatását tekintve hanem hogy alig fog rajta a kor, egyszerűen zseniális lett minden eleme.
De ezek mellett rengeteg alapmű van a nevük mellett, nem igen váltak mainstream együttesé és mindig a saját útjukat járták.(mint most a Pain of Salvation)
King Crimson munkássága hallgass kicsit jobban bele, szerintem közel sem 1 kategória a két együttes már csak a zenei stílus gyökereiből adódóan sem.(bár ez a progresszív sem definiálható teljesen, mert mihez képest...)
Money-t amúgy szeretem tőlük, meg az egész albumot bár kevésbé hallgatom őket.Amúgy a tempóváltások és a különböző hangszerek összjátéka nagyszerűvé teszi a The Dark Side Of The Moon albumot.(de persze mihez képest, attól még ez egy izig-vérig progresszív rock album)
Nem engem kérdeztél ugyan de én is írok párat.
https://www.youtube.com/watch?v=r0HnIr6jYWU (yes)
https://www.youtube.com/watch?v=T5XWOOOCg-U (yes)
https://www.youtube.com/watch?v=Pu94mWlgzMY (LedZ)
https://www.youtube.com/watch?v=J_3_czoN4xQ (KC)
https://www.youtube.com/watch?v=rACp8IIw_jo (KC)
Ezek kb a kedvenceim ezektől. kva jók úgy ahogy vannak.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!