Kérdésem az íróknak szól! Ti hogyan csináljátok? Többi lent!

Nem tudom, magától szokott jönni.

Spontán.

Fejben.

Nem.

Várok, hogy visszajöjjön.

Valószínűleg nem pont az én korosztályomra (harmincas) vagy kíváncsi, de azért válaszolok neked.

Ihletet szerezni nem tudok, csak hagyni, hogy jöjjön magától.

Kizárólag spontán írok. Másképp nem is megy.

Szoktam néha jegyzetelni a telefonomba vagy egy külön word fájlba.

Szinte mindig zenét hallgatok, de úgy az íráshoz nincs külön semmim. Csak az, amit amúgyis hallgatok. És csak "halkan" merem leírni, hogy miket. :D Jpop, eurobeat, meg olykor anime soundtrackek.

Amikor nem megy az írás, akkor nem erőltetem. Inkább csinálok helyette mást.

Nekem jelenleg egy befejezésre váró történetem van, de nem minden nap írok hozzá. Az ihlet néha jön, viszont, mikor nincs, nem érdemes új részek megírásához kezdeni. Ötletek és motiváció nélkül z írás összecsapott és unalmas lesz.

Ilyenkor én megnézek egy műfajban megegyező történetet, és a szereplők reakcióit figyelem. Mindig azt, amire szükségem van. Ha a csattanó lett lapos, bekapcsolok egy akciófilmet, hogy ott figyeljem meg a tetőpont kidolgozását, és hogy mitől lett olyan jó.

Az írás nekem spontán jön, bekapcsolok a fejhallgatómon egy inspiráló zenét (inspiration music), és addig írok, míg kedvem van.

Amúgy a regény megírása előtt kiválasztottam egy füzetet és abba naponta több oldalnyi ötletet leírtam. A történetnek meg kell legyen a vázlata, különben elveszel a részletekben, mikor írod, és már azt sem fogod tudni, hogy mi volt az eredeti ötleted.

Részemről ennyi :))

Nagyon sok sikert - vagyis ihletet - az íráshoz!:)

Ihletet ötletelésből szerzek, nem igazán várok rá, hanem megyek és megkeresem. Általában ez nálam úgy működik, hogy megfigyelem a környezetemet, cikkeket olvasok, és felteszek magamban néhány "mi lenne, ha" kérdést. Ez elég arra, hogy elindítson egy gondolatmenetet, aminek a végén lesz egy használható ötlet, amit el kezdek kidolgozni, megírni. Gyakran a végén valami teljesen más lesz az egészből, de ez egyáltalán nem zavar. A legtöbb ötlet két egymástól egyébként független dolog összekapcsolásából születik, vagy valami furcsa asszociációból.

Van, amikor spontán írok, de általában nagy vonalakban felvázolom a történetet, főleg ha nagyobb volumenű műről van szó. Nem dolgozok ki minden részletet, de amikor belekezdek, akkor általában nagyjából tudom, merre szeretném vinni a történetet, aztán meglátszik, hogy arra kanyarog-e. Az viszont elengedhetetlen számomra, hogy tudjam, mi lesz a történet vége (még ha aztán másképp is írom meg).

A legtöbb ötletemet lejegyzem, mert nem tudhatom, melyik történetbe fog passzolni, de ha egy adott történeten dolgozom, azt általában fejben szövöm tovább, esetleg ha olyan párbeszédrészletek vagy jelenetek jutnak eszembe, amik rögtön megtetszenek, azokat leírom.

Általában hallgatok zenét, instrumentálisat vagy ambientet, de van, amikor szöveges zenét. Attól függ, milyen hangulatom van és milyen jelenetet írok. Van, amikor egy adott dal pont kifejezi azt a hangulatot, amit meg szeretnék ragadni, ilyenkor többször is meghallgatom inspirációként.

A múzsákban nem igazán hiszek, inkább magam kovácsolom az ötleteket, és mint már leírtam, szándékosan keresem őket. Nem keresek kifogásokat, ha nincs kedvem írni: leülök és akkor is a körülményekhez képest legjobbat nyújtom. Általában egyébként ha néhány hónap távlatából visszaolvasom a saját írásomat, nem tudom megmondani, mit írtam nehézkesen, és mit írtam úgy, hogy tényleg ömlöttek belőlem a szavak. Azt hiszem, Neil Gaiman mondta, hogy a regényíráshoz kitartás kell, ha csak akkor írunk, amikor "megjön az ihlet", legföljebb verseket tudunk írni.

Van, amit hópehely-technikával csináltam, van, amit úgy írtam, hogy írtam 50 oldalt, és utána átolvastam párszor, beletűzdeltem még sok jelenetet, és kibővítettem 200 oldalra.

De most azt csinálom, hogy videóra veszem, ahogy egy hosszas "ismertetőt" mondok el a könyvről, és az a szabály, hogy még egy pillanatig sem állhatok meg, folyamatosan beszélnem kell, és így az agyam kitalál új dolgokat. Aztán összerakom a sztorit. Eddig ez vált be a legjobban;)

Remélem, ez így érthető:)

Jajj, még előző vagyok:D Véletlen elküldtem:D

Mindig csinálok valamit, mondok valamit, vagy hallok valamit, és akár egy egész történetet le tudok kreálni egy elhangzott mondatból:D

Mindig spontán írok.

Áhh, jegyzetelek, tömérdek mindent kéne különben a fejemben tartanom, mert rengeteg könyvet írok:D

A könyvíráshoz szinte mindig zenét hallgatok. Van, amikor az aktuális kedvencemet hallgatom annyiszor, hogy már tépi a fülem:D (értsd: egyórás verzió, legalább kétszer...)

Vagy még kiválasztok néhány zenét, hangulat szerint kategorizálva, és azokat is ugyanígy hallgatom, attól függ, milyen jelenetet írok:D

Ha hosszú ideje nincs ihletem, legfőképpen kedvem, akkor addig bámulom a laptopot, amíg bűntudatot nem érzek, és újból írni nem kezdek:DD Leghatásosabb módszer, higgy nekem:D