Regényíró akarok lenni. De hogyan csináljam?
Előre kijelentem, hogy nem egy kis fellángolásról van szó. Azok, akik felsóhajtottak hogy na megint egy "könyvet akarok írni, hogyan csináljam?" kérdést fognak látni, tévednek, vagyis lényegében az, de mégis teljesen más. Talán. Hm....
Most vagyok 20 éves, és már lassan 10 éve írok a fejemben egy történetet. Igen, elég korán kezdtem, de hát én már csak ilyen elvont gyerek voltam barátok nélkül, adta magát egy új világ teremtése, hogy abba meneküljek, és a többi.. Ez így elsőre elég közhelyesnek hangozhat, hiszen elég sok ember vallja magáról hogy ő márpedig író akar lenni, és hogy neki nagyon jó a fantáziája, és csak úgy fűti őket a küldetéstudat, aztán az első akadálynál feladják, vagy "kinőnek" ebből a maximum 1-2 éve dédelgetett álmukból.
Én nem a pénz miatt csinálnám. Ez annyira van így, hogy utánanéztem, 600-700 ezer forintnál kezdődik egy normálisabb pofás könyvnyomtatás, amit természetesen akár teljesen profit mentesen is bevállalnék.
Ha egy ember 10 éven át dolgozik egy történeten, az mindennek nevezhető, csak kis melónak nem. Talán a "bolondság" vagy a "fanatizmus" az ami ekkor fűt, de az kiben nincs, legalább egy kevés?
És hát, jöjjön a nagy kérdés:
Hogyan érdemes ebbe belevágni?
Persze úgy, hogy csupán egy a célunk: minél több emberhez jusson el a regény. Minél nagyobb sikere lehessen, és minél többen láthassák azt, amit én nap mint nap látok.
Csupán kedélyfűtőnek jegyezném meg: Soha nem olvastam még el egyetlen regényt sem. Még a kötelezőket sem..
De író akarok lenni.
Az egyik tanárom próbálkozott regényírással, és demotiválni próbált. "Ha nincsenek kapcsolatait, nem lesz sikeres, akkor az egész munkád mehet a kukába."
Szépen lassan elérkezünk tehát egy újabb kérdéshez:
Milyen kapcsolatokra van nekem ehhez szükségem?
Tisztában vagyok vele, hogy művem csak egy lesz a sok ezer regény közül, amik naponta kerülnek ki a piacra.
Ezért következő kérdésem, hogy ki mennyire ismeretes ebben a témában? Ahhoz hogy a könyvem kikerülhessen külföldre is, hogy esetleg eljusson a "nagy kutyákhoz" milyen utat kell végigjárnom vele? Lehet nekem erre esélyem ?
Persze nem célom a következő J.K. Rowling, vagy George R.R. Martin lenni.
De ha már náluk tartunk, ők hogy lehettek híresek?
Nekik volt ez a bizonyos "kapcsolat" ahogy olvastam a Googlen, néhány fórumon.
Én mit tehetnék ez ügyben? Hogy az én könyvem is egyszer eljusson egy olyan ember kezébe, hogy akár megfilmesítse, vagy sorozatot csináljon belőle?
Nah, kibújt a szög a zsákból.
Mert ez az én egyetlen álmom. Nagyképűnek hangozhat, egoistának, éppen ezért nem akartam csak így megkérdezni.
De ha megfilmesítenék, úgy tényleg a lehető legtöbb emberhez juthatna el.. és én CSAK erre vágyok.
Persze ezt olvasni elég fura érzéseket kelthet, főleg úgy, hogy nem tudsz semmit erről a történetről.
Csak egy álmodozónak tűnhetek, akit még nem vágott pofán a "nagy betűs élet", ahogy mondani szokás.
Talán az is vagyok.
De én örülnék, ha kapnék válaszokat.
"10 éve írok a fejemben egy történetet"
Akkor az első lépés: elkezdeni leírni. Kezd el bátran, lehet, hogy az első oldalak később majd nem lesznek benne, lehet, hogy elé kerül majd néhány oldal, de mindenképp kezd el leírni. Papír, töltőtoll. Ma.
Nagyon fontos: írj naplót. Minden nagy író írt naplót, az nem egy rózsaszín-ábrándos leányműfaj: edzés, vagy mint a zenésznek a napi skálagyakorlat. Napi ritmusban kell írni, a gondolataid,a napi események hatásait, az érzéseid, ami jön,magadnak.
A legfontosabb, hogy írj. Ez a titok.
A kapcsolat pedig jóformán annyit jelent, hogy az író ismer egy vagy több szerkesztőt, akiknek ha elküldi a művét, ők előre veszik az olvasási listában. És esetleg a főnöknél is protestálnak a mű mellett. Persze, ha az az iromány eredendően szar, nincs az a kapcsolat, amelyik elegendőnek bizonyul a kiadáshoz.
Tehát leginkább az időkerettel van összefüggésben a kapcsolat. Mert míg a kapcsolatnak megküldött művet heteken belül elbírálják, addig az átlagos úton beküldött műveket hónapokig tart, ne adj isten évekig elbírálni.
Ezen felül van még egy nagy előnye, ha van szerkesztő ismerősöd, mégpedig az, hogyha elküldöd neki az írásod - nem mint kiadatásra szánt művet, csupán barátilag -, akkor ő véleményt ír hozzá, ami alapján átírhatod.
Ha sikeres akarsz lenni, akkor azt ajánlom, hogy tanuld meg az angol nyelvet írói szinten, mert magyarul, kezdőként, kapcsolatok nélkül és úgy, hogy a műved nem valami átlagszenny kijelenthetem, hogy semmi esélyed híresnek lenni.
Angolul több kiadó közül választhatsz, és nagyobb az olvasóközönség is. Például nem egy országban - például az USA-ban - külön ágazat foglalkozik a művészettel. Vannak erre szakosodott ügynökök, könyvek amelyek majd az összes kiadó, és ügynök nevét tartalmazzák és stb. Míg Magyarországon egy qurva weboldal sincs, ahol a szerencsétlen kezdő író megtalálhatná a kiadókat, és azt, hogy milyen zsánerben fogadnak kéziratot.
Tehát ha arra vágysz, hogy filmet csináljanak a könyvedből, akkor angolul írj, és külföldön is adasd ki. Magyarország ebből a szempontból is egy rohadt nagy fertő, nincs jövője a jó íróknak. Ezért sem látni olyat, hogy magyar író vinné valamire világ szinten.
Egyébként én is 20 éves vagyok és szintén az az álmom, hogy író legyek. Nem is a pénz miatt, mert az nem érdekel. Bőven eléldegélek én a pincér fizumból, nem kell nélkülöznöm semmit. Egyszerűen csak szeretném másokkal is megismertetni a történeteimet.
Troll kérdés?
"Csupán kedélyfűtőnek jegyezném meg: Soha nem olvastam még el egyetlen regényt sem. Még a kötelezőket sem..
De író akarok lenni."
Ha nem: nos, azt tudjuk, hogy beszélni azt tudsz. Dolgozni is? Akkor kezdj el. Az íróvá válás során valahol az első lépések között van, hogy írj. Természetesen nem szükséges lépés, csak az sokkal drágább. (Nem tudom, konkrétan mennyiért dolgozik egy ma egy béríró, pár milliós tétel.)
Illetve olvasni sem ártana. Tényleg. Olvastam olyan író regényét, aki saját bevallása szerint egy regényt olvasott egész életében, még hülyére szerkesztve sem volt jó.
Jah amúgy az lemaradt - kettes vagyok -, hogy az első tanácsát nem kell megfogadnod. A naplóírásnak nincs értelme, ha csak a műved nem napló formában akarod megírni. Helyette rövidebb novellákat csinálj.
A könyvolvasásról meg annyit, hogy ez sem feltétlenül létszükség. Persze nagyon nagy segítség, hogy meglásd, hogy melyik író mit hogy csinál, de kemény munka árán ezekre a hibákra magad is rájöhetsz. Szélsőséges példa: Az univerzum első írója nem írt volna csak azért, mert előtte nem olvasott semmit?
Annyiból azért mégis ajánlott olvasni, hogy legalább megtudod, hogy manapság milyen témák a divatosak és, hogy a történetekben milyen sablonok ismétlődnek folyamatosan.
Semmiképp sem valami kötelezővel kezd az olvasást, vagy valami régi klasszikus író művével. Hanem olyan könyveket olvass, amik témákban érdekelnek. Például, ha érdekel a természetfeletti, néhol ijesztő elemekkel - mint engem -, akkor olvass H.P. Lovecract vagy Stephen King könyveket.
Mert, ami téma érdekel annak az olvasását nem érzed nyűgnek, hanem szórakoztat.
Elnézést! H.P. Lovecraft*
Telóról vagyok, sietek meg a többi... :D
Angol tudás regényíró szinten? Középfokum van angolból, de ennyire azért nem képzelem magam jónak belőle.
Arra gondoltam hogy vannak bizonyos emberek akik lefordítanak egy teljes könyvet más nyelvekre, így angolra is. Csak vajon mennyiért dolgozhatnak az ilyenek :/
Írj sokat! És még többet! Ennél jobb recept nincs. Ha ki akarod adatni, akkor pedig kitartónak kell lenned. Vagy kapcsolatokat szerezned valamilyen módon. Meg persze, a regényed is legyen eladható, különben veszett ügy.
Én már 30 felett járok, tizenkét évvel ezelőtt kezdtem írogatni (abszolút tapasztalatlanul és bénán) és még ma sem vagyok elégedett az írásaimmal. Pedig lett egy nagyjából már felismerhető stílusom, egész dinamikusan, élvezhetően tudom előre vinni a történeteket, a karaktereim is egyben vannak, de valami még hiányzik.
Amikor kezdtem, akkor még nem nagyon szerettem olvasni, nem sok könyvön voltam túl, de idővel megtaláltam azokat, amiket szívesen olvasok. Sok-sok könyv és több évnyi írás után kezdtek hatni az addig olvasottak. Észrevétlenül bővült a szókincsem, észrevétlenül javult a fogalmazási készségem. Az angol nyelvvel is hasonló a helyzet. Amikor angolul olvasok sokat, utána annyira belejövök, hogy én is simán elkezdek angolul írni. (Poénból néha szoktam.) Persze, az azért még bőven hagy kívánnivalót maga után, mert a magyarhoz képest sokkal esetlenebbül fogalmazok, viszont gyakorlással és sok olvasással ez is javulna. De nem fog, mert nekem nem célom angolul írni. :) Amúgy az idegen nyelven való beszédnek, írásnak az a kulcsa, hogy ne az anyanyelvedről fordítsd, hanem közben azon a nyelven is gondolkozz!
Amúgy én is arról álmodozom, hogy milyen lenne megfilmesítve a regényem, amin pár éve dolgozom. Elképzelni jó, álmodozni jó róla, de utána a Word visszaránt a valóságba. :D
No, te meg itt vagy húszévesen, nagy ambíciókkal... Vágj bele az írásba, csináld élvezettel, add bele szívedet-lelkedet! Aztán a többi majd alakul. Nem kell előre eltervezni mindent. Ha majd nagyjából kész lesz a regényed, ráérsz akkor foglalkozni a továbbiakkal.
Szerintem Te unatkozol, és ezért trollkodsz.
Egy író nem fejben "dolgozik" a regényén", hanem leírja.
A 6-700 000 Ft az magánkiadás, amit egy jelentős könyvesbolt sem fog forgalmazni, tele lesz a szerkesztés hiánya miatti hibákkal, és a kutya nem fogja megvenni.
Ha egy könyv alkalmas arra, hogy emberek elé tárják, akkor azt nem pénzért adják ki erre szakosodott "kiadók", hanem egy normális kiadó adja ki, ő fizet neked tiszteletdíjat, és intézi a marketinget, terjesztést...
"Csupán kedélyfűtőnek jegyezném meg: Soha nem olvastam még el egyetlen regényt sem. Még a kötelezőket sem..
De író akarok lenni. "
Biztos van a környezetedben hozzád hasonló csökött értelmű, akikkel jókat tudsz nevetni a "zseniális poénodon". Érezzétek jól magatokat!
# 5/9 Időpont 02-12 20:30
"A naplóírásnak nincs értelme, ha csak a műved nem napló formában akarod megírni. "
Ezzel azért vitába szállnék!
Persze, egyénfüggő, de nekem pld. hasznos a naplóírás. Nem azt írom le, hogy kivel találkoztam, mit ettem, etc.
Ez inkább egy "munkanapló", ami segít rendszerezni a szertelen gondolatokat/ ötleteket, dokumentálja hogy melyik írással hogy haladok, ha valahol elakadok sokat segít, ha leírom miért is akadtam el ( ez sokszor inspirál a megoldásra), rendszerességre, munkafegyelemre nevel...
Persze, ez nyilván személyiségfüggő, ezt elismerem.
Az viszont biztos, hogy ártani nem árt.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!