Szeretnék írni egy fantasyt. Mi a véleményetek, érdemes folytatnom?

Beköszöntött szeptember első napja. A fák ágai épp ma engedik útnak első leveleiket, hogy átadják őket a föld istenének. Egész addig így fognak tenni, mígnem csupán csak meztelen árnyékaik lesznek korábbi önmaguknak. Ericknek nem ez volt a kedvenc időszaka, sokkal jobban kedvére volt amikor az erdők zöld köntösben pompáztak. A Világ templomából amit sokan a kilenc isten templomának is emlegettek most egész hosszú sor kígyózott. A mindenhol arannyal díszített imaház a nyolcszáz méter magasságot is meghaladta. Legmagasabb tornya néhány felhőn is túlnőtt. Az atyák szerint azért épült ilyen magasra, hogy az eltévedt testvérek bármikor visszataláljanak a szent földre. Eric hangosan sohasem merte volna kimondani, de néha megfordult a fejében, hogy csupán nagyzolásról van szó, mint néhány messzire csatangolt utazó iránymutatásáról. A lába már remegett, a gyomra korgott és átkozta magát, hogy miért nem tudott korábban felkelni hiszen akkor nem állna sorban három órája. Tény, hogy Eric nem a pontosságáról volt híres, de most bármit meg tett volna azért, hogy elszabadulhasson innen. Ahogy végig nézett a soron izgatott ifjakat látott és furcsállta, hogy csupán neki nem mozog föle a gyomra az izgalomtól. Persze megértette a többieket hiszen mikor kiosztják az ifjakat az isteneikhez akkor gyakorta megesik, hogy barátságok és szerelmek szakadnak szét.