Hogyan működik a gondolatjel, kötőjel és a mínusz jel a könyvírásban?

A mínusz jel és kötőjel közötti különbséget pontosan nem tudom, bár számítástechnikai szempontból könnyen lehet, hogy van hivatalos különbség, mint ahogy van jó néhány szóköz fajta (számkarakterekkel azonos szélességű, keskenyebb (spácium), még nulla szélességű is olyan nyelvekhez, ahol nincs szóköz, de szeretnék, ha a program értelmezni tudná az egyes szavakat), vagy az elválasztás jel sem kötőjel, hiszen akkor egy terjedelmes szövegből nehézkes eltávolítani az elválasztásokat. De nem hiszem, hogy baj, ha ilyen részletekig nem ismered, a kiadó mindenképpen több szempontból is átnézi az írást.

A párbeszéd és a gondolatok előtt gondolatjel van, ezek hosszabbak a kötőjelnél. Ezt viszont már érdemesnek tartom javítani, eleve a szövegszerkesztő (MS Word, OpenOffice/LibreOffice Writer) "automatikus javítás" listájába (ha még nincs benne) ajánlom felvenni a gondolatjelet, amit két kötőjelből (--) javít át. Gyakran ezt a formát használják a gondolatjel pótlására, ha az valamiért nem támogatott vagy nehézkesen beszúrható az adott szerkesztőbe, így egyértelműbb, és a cseréje is könnyebb. Persze olyan jellegű írásoknál, mint mondjuk itt egy kérdés vagy válasz ez sem olyan fontos, de egy kézirat azért mégis csak kézirat (gépirat :) ), a kiadónál is ránézésre észreveszik, a tájékozatlanság/igénytelenség nem biztos, hogy jó pont náluk (sőt).

Egyébként az esetek többségében a gondolatjel nem tapad a szöveghez, a kötőjel igen. De ha többet szeretnél tudni, akkor van még pár infó:

[link]