Egy regénynek milyen formai követelményei vannak?
1. A regény (nem kézzel írt:) kéziratának milyennek kell lenni? Milyen alapvető formázás lehet benne (félkövér, dőlt szöveg…)? Betűméret legyen egységes? Stb…
2. Egy regénynek könyv formájában hogyan kell kinéznie? (olyanra gondolok, hogy a fejezet első bekezdését nem szokták behúzni…)
Ezen kívül még érdekelne, hogy a kéziratban (meg a könyv formájában megjelent regényben) hogyan kell használni különböző karaktereket? Gondolok olyanra, hogy a párbeszédet gondolatjellel (nagykötőjellel) kel kezdeni, nem kötőjellel… <-- vagy ez itt a „három pont”, ami EGY karakter, és nem három darab pont. Az ezekhez hasonló jelekről szeretnék minél többet hallani, hogy helyesen használjam azokat.
Még annyit, hogy az olyan dolgokat, mint „a párbeszédben a gondolatjel után szóköz következik” vagy „a szó és a vessző között nincs szóköz”, ezeket tudom. Ezeknek a helyes használatát meg tudom nézni egy könyvből, de például azt ránézésre nem látom, hogy a „gondolatjel = nagykötőjel”.
válasza:attól függ, milyen formát enged a kiadód...
+ ezért kell a könyvet lektoráltatni egy szakemberrel jó sok pénzért, mivel ezeket a szabályokat nem a gyk-n kell megtanulni, hanem az iskolában bölcsész szakon...
válasza:Frászt kell ehhez bölcsész szak, simán a net is tele van vele. Ha valaki nagyon penge akar lenni a formázásból, az kiadványszerkesztés, azt meg pláne nem tanítják bölcsészeten. A lektorálás a nyelvhelyessési és helyesírási hibákat, stílustalanságokat és egyéb írástechnikai problémákat oldja meg. A formázás a tördelő feladata.
Volt hasonló kérdés, több is, már válaszoltam párszor. Leírom megint, de ha valaki emlékszik azokra, linkelje, kérem. (Előre is köszönöm!)
A kiadók nem feltétlenül kérnek egységes kézirat-formázást, de ahol nincs külön leírva, mik a formázási követelmények, ott általában az alap: sorkizárt, normáls A/4-es oldal (Word), 12 p-os, fekete Times New Roman betűtípus, általában egyszeres sorközzel. Margók, bekezdések és minden más Word alapbeállítás szerint hagyva. Betűméret egységes, fejezetek, címek előtt maximum egy üres sor. Címek lehetnek középre igazítva. Speciális formázás lehet, ha kiemelésről van szó, de legfeljebb dőlt, esetleg félkövér betű. Nem oszt, nem szoroz, de illik a lapszínt is fehéren hagyni. Minden más beállítástól általában frászt kapnak a kiadóban, mivel a többi az ő dolguk, ők fogják a saját kiadványszerkesztő programjaikkal betördelni a szöveget és a szövegtükröt beállítani. És nem minden eszi meg a speciális beállításokat. (Nem beszélve arról, hogy úgyis ki kell szedni.)
Kiegészítés, hogy a behúzásokat behúzással illik megoldani. Word alapértelmezés - nem tabulátor, pláne nem szóköz!
Könyv formájában úgy kell kinéznie, ahogy egy könyvben van. :) Igen, az első bekezdést nem húzzuk be, de ezt a Word is tudja. Nem egyszeres, hanem másfeles, 1,25-ös sorközt használnak (vagy egyebet), bekezdések között nagyobb sortávval (6, 12 p-os), kötésmargót hagynak, van fejléc (szerző, cím, fejezet szám/cím, ábra), gyakran elválasztó vonallal, láblécben az oldalszám. A számozás az első oldaltól kezdődik, ami a címlap, ez nem számozott (ahogy a szennycímlap sem). Előszónál irodalmi műben ritkán, tudományos (technikai) műben gyakran római számmal oldalszámoznak.
Ez neked mind nem kell.
Nagykötőjel nem gondolatjel. A nagykötőjel tapad, a gondolatjel nem. Endash a karakter neve, ezt a szót kerested. Magyarul félkvirtmínusz. Előtte bekezdés, utána szóköz, ha párbeszédfőn áll. A hárompont karakterrel ne törődj, komolyabb szövegszerkesztők átalakítják, ha három pontot írsz, pehelysúlyúaknál marad a három pont. (Ott gondolatjelet sem egyszerű varázsolni, két kötőjellel helyettesítik, ha nem tudja a program.) Egyedül a gondolatjel/nagykötőjel helyes használatát látom fontosnak, a többi lényegtelen. Neked nem kel ligatúra, nem kellenek a speciális formázási jelek, nem kellenek a különféle szóközök. De ha nagyon akarod, tessék:
Leírja a legfontosabb "hogyan használjam"-okat.
Az utolsó pontra nem tudok mit mondani... A kötőjel kisebb, mint a félkvirtmínusz és vastagabb is. Elvileg látnod kéne a különbséget, de nem olyan nagy gond, ha nem megy. Ahol gondolatjelnek kell következnie, írj két kötőjelet, és Wordben be lehet állítani, hogy ezeket cserélje endash-ra. (Ha nem cseréli automatikusan, a végén Csere funkcióval mindet lecseréled.) Így nem fogsz hibázni és gyakorlod a használatát is. :)
#1 (vagyis Sperseus), én elhiszem, hogy jó a bölcsész szak, de úgy néz ki, hogy csak ezért mégsem kell nekem ott tanulnom. Amire kíváncsi voltam, arra most választ kaptam.
#2, köszönöm a választ! Amúgy kézirat esetében én az egységes méretű és betűtípusú (12, Times New Roman) szöveget szeretem, nem szeretem formázgatni. Viszont ragaszkodok a bekezdések behúzásához, a dőlt és a félkövér formázáshoz. Főleg a dőlt szöveghez. De ez ezek szerint nem baj.
Tudom, a nagykötőjel és a gondolatjel használata nem azonos, de kinézetük és jelük igen. Én erre gondoltam. „A modern magyar szedésben bármelyik célra csakis a rövidebbet, vagyis a félkvirtmínuszt használjuk” [Wikipédia]
Az utolsó pontban pedig nagykötőjelet írtam, nem pedig a sima kötőjelet. Utóbbin valóban egyértelműen látszik, hogy vastagabb és rövidebb (nem lehet nem észrevenni). „Elvileg látnod kéne a különbséget, de nem olyan nagy gond, ha nem megy.” Most nem azért, de aki nem látja a különbséget, annak sürgősen szemészetre kellene mennie…
A Word átalakítja a kötőjelet ott, ahol kell, csak a párbeszéd elején nem. De azt majd egy egyszerű cserével meg lehet oldani:
keresett szöveg: [bekezdés][kötőjel][szóköz]
csere erre: [bekezdés][gondolatjel ~ félkvirtmínusz][szóköz]
A link is nagyon hasznos volt, mindenre kitért, amit ténylegesen használni fogok/használhatok majd.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!