Miért hasznos az olvasás?

- javul a helyesírásod (mivel látod a szavakat helyesen leírva, és ezeket megjegyzed)

- bővül a szókincsed

- képzelőerőd "javul"

most hirtelen ennyi jutott eszembe, de lehetne még talán mondani a műveltséget is :D

szerintem azért, mert sok olyan könyv, amiben az író jellemzi az adott kort és így az olvasó is meg tud egy csomó mindent róla!

vagy azért, mert ha valaki sok különbözőt olvas(így több szempontból szemlélheted a világot), akkor az segít abban, hogy legyen saját véleményed és önállóan tudj gondolkodni.

Szokták mondani, hogy ahány nyelvet beszélsz, annyi ember vagy, vagy valami ilyesmi. Én ezt gondolom a könyvekről.

És persze olyan helyekre visznek el, ahol soha nem jártál, és nem is fogsz, fejlesztik a fantáziádat, mert nem adnak mindent készen, mint a filmek vagy a képregények.

A tanulási problémák hátterében a mai iskolások 50-60 százalékánál - lényegében kortól függetlenül - kimutatható valamilyen, az anyanyelvhez, az olvasáshoz, a szövegértéshez, a szókincshez, a beszédhez kapcsolódó elakadás, zavar, fejletlenség, gyakorlatlanság.

Ezeknek az eseteknek csak egy kis része valódi diszlexia, ami szakember segítségét igényli. A legtöbbször az is elég lenne, ha a gyerek a mostaninál többet olvasna - egyáltalán olvasna szabadidős programként is. Természetesen a legfontosabb ösztönzést, mintát a család nyújthatja: ha a szülők az esti tévézés helyett, vagy azt megkurtítva rendszeresen olvasnak napilapokat, egyéb újságokat, könyveket és az olvasottakról közös beszélgetés folyik, előbb utóbb a gyerek is rákap a nyomtatott szöveg ízére.

A nyelvi alapok gyengesége nem csak a szűken értelmezett, iskolai tanulást nehezíti meg, hanem érezteti a hatását az élet minden területén.

1. Az olvasás olyan alapvető technika, ami az elektronikus médiák korában is pótolhatatlan. Szükségünk van olvasásra ahhoz, hogy önállóan informálódni tudjunk. Az olvasásnak nem konkurenciája másfajta médiáknak a használata - az internetezés, a telefonálás, az sms-ezés - hanem fontos előfeltétel ahhoz, hogy ezeket kritikusan és tudatosan használjuk.

2. Világszerte fenyeget a másodlagos analfabétizmus, ami azt jelenti, hogy a gyenge olvasási-írási készségek emberek százmillióit zárják ki a munkavégzésből, ügyeik önálló intézéséből, a világ megértéséből. A funkcionális analfabéták menthetetlenül másodrendű állampolgárokká válnak. Ők azok, akiket kizárólag a reklámok és a képregények néhány szavas buborék szövegei kötik össze az írástudók világával. Az olvasás az egyik legfontosabb védekezési stratégia mindenféle - bennünket érő - manipulációs kísérlettel szemben.

3. Az új médiák - a CD- ROM-tól az internetig - új olvasási stratégiákat követelnek. A hagyományos analóg - vagyis folyamatos - olvasás mellett megjelent a digitális olvasás, ami azt jelenti, hogy az olvasó az elektronikus információ hordozóból maga választja ki, hogy melyik linkkel vagy hypertexttel akarja folytatni az információ gyűjtést .Ehhez első lépésként hibátlanul kell tudni olvasni a hagyományos szövegeket.

4. Az elmúlt fél évszázadban 75 %-ról 95 %-ra nőtt a fejlett országokban azoknak a munkahelyeknek az aránya, ahová olvasás és írás tudás nélkül nem lehet bejutni. Az olvasás tehát az információs társadalomban is az alapvető feltétel bármilyen kereső tevékenységhez.

5. A személyiség fejlődésének és formálódásának ma is az olvasás az egyik legfontosabb eszköze. Ha olvasunk, dolgozik a fantáziánk, élesedik a gondolkodásunk, a szereplőkkel vagy a nézetekkel azonosulás vagy szembesülés mással alig pótolható szellemi "edzés" - különösen a fiatalok számára.

6. Az olvasás megszabadítja a fiatalokat a hétköznapok nehezen elfogadható rutinjától és kényszereitől. Lehetőséget teremt számunkra, hogy személyes problémáikat bizonyos távolságból szemléljék, és szükség esetén a fenyegető külvilág elől is menedéket találnak. Olvasni annyit jelent, hogy egyedül vagyunk anélkül, hogy magányosak lennénk. Az olvasás vigaszt tud nyújtani, feszültséget és kikapcsolódást, pihenést és szórakozást jelent.

7. Az olvasás során határokon, korlátokon, generációkon és évszázadokon átlépve teremtünk kapcsolatot emberekkel, és ezzel nagymértékben hozzájárulunk mások jobb megértéséhez, és elfogadásához.

8. Az olvasás lehetővé teszi, hogy igazán megismerjük a világunkat, a valóság különféle megjelenési formáit, elfogadjuk mások kulturális teljesítményeit, megértsük, miért különböznek a másutt élő emberek tőlünk és egymástól is.

9. Az olvasás olyan aktív tevékenység, amely folyamatosan edzi a fantáziánkat és fejleszti kreativitásunkat. Hozzájárul a pontosabb észleléshez, az úgynevezett hálós gondolkodáshoz - ez bonyolult szellemi feladatok megoldásánál nélkülözhetetlen - alternatívákban való gondolkodásra ösztönöz és járatossá tesz a szokatlan probléma megoldásban.

10. És mindenek előtt az olvasás elbűvölő álomutazás idegen országokban, vagy akár a saját fejünkben, élvezet, izgalom, amit nagy veszteség lenne kihagyni.

dr. Pusztai Éva

tanulásmódszertan tréner