Milyen lett a könyvem első oldala?
Építő kritikákat és jó tanácsokat várok...Hogy tetszik? Élvezetes olvasni? Tovább olvasnád?
Sejtelmes köd lengte körbe a tisztást, mit fák és bokrok szegélyeztek. A köd az éj leple alatt bekúszott mindenhova sűrű sötét falt alkotva. A tisztás közepén egy fiú állt, keze ökölbe szorítva. Noha mélykék szemével a ködöt pásztázta, mintha átláthatna rajta. Izzadság gyöngyözött halántékán, szőke haja csapzottan lógott homlokában. Szeméből félelem, düh és keserűség volt kiolvasható, ahogy rendületlenül fürkészte a ködöt. Pára lassan megfontoltan kezdett feloszlani, mintha csak helyet adna az erdőből elő bukkanó férfinak. Az ismeretlen megállt a tisztást szélén Nohával szemben. Hosszú másodpercekig meredtek egymásra. A férfi arca nyugodt, érzelem mentes volt, Noha beszédes tekintetével szemben.
-Ne félj- mondta a férfi arcán szétterülő kegyetlen vigyorral. Noha dühös volt. A férfira? A férfit nem ismerte és mégis érzelmek hadát váltotta ki belőle a jelenléte. A köd teljesen felszállt immár, átláthatóvá téve a tisztást, helyét sűrű sötétség vette át mi erőszakosan terjedve a tájon, lassan de biztosan mindent felemésztve. Az ismeretlen férfi is kezdett a sötétségbe veszni, lábától fölfelé haladva kezdett eltűni. A fák törzsén is felfelé kúszott a feketeség és a bokrok alját is nyaldosta már. A hold dacosan harcolt a sötétség ellen de csak hamar azt is bekebelezte az. Noha riadtan kapta a fejét jobbra-balra a lassan eltünedező tájt figyelve. Az ismeretlen eltűnt és őt követték a fák, bokrok és az egész tisztás. Egyedül Noha maradt sértetlen, de körötte minden a semmibe veszett. Súlyos nyomasztó csend lepett be mindent. Ordítani akart, de egy hang se jött ki torkán. Ijedten kapott a nyakához. Karja és lába parancsait megvetve merevedtek mozdulatlanná. Úgy érezte be van zárva a saját testében, ami tulajdonképpen így is volt. Szemei előtt képek peregtek le egy szülinapról, réten játszó két kisfiúról és egy kórházról. Ismerte a képeket hisz az életéből voltak.
Verejtékben úszva ébredt Noha szemei még frissen izzódtak az álomba látottak. Magához térve gyorsan megmozgatta végtagjait, és megörült mikor azok engedelmeskedtek akaratának. Mélyen beszívta és hosszasan kifújta a levegőt. Csak álmodtam.
A árvaház ablakain keresztül friss reggeli napsugarak törtek utat maguknak a szobába.
A feléig olvastam el.
Rengeteg benne a helyesírási/fogalmazási hiba.
Plusz.A.Tőmondat.Idegesítő.
Az álommal való indítást ma már nem szeretik az olvasók. Egyrészt elkoptatott megoldás, másrészt, ha izgalmas jelenettel nyitsz, utána csalódás lesz az olvasó számára, amikor közlöd, hogy mindezt álmodta a szereplőd. Gond van a nézőponttal is: azt írod, Noha szeméből "...keserűség volt kiolvasható", ami külső nézőpontra utal. Ha ő álmodik, miért látja magát kívülről? Miért nem tudja, hogy félelmet, keserűséget érez? Később, mintha rájönnél erre a hibára, már arról beszélsz, hogy a férfi jelenléte érzelmeket váltott ki belőle, ez rendben van, de zavaró a nézőpontváltás. Maga a jelenet érdekes, de ha a sztori ezen pontján (a kezdésnél) legfeljebb álomként tudod behozni, akkor szerintem inkább nyiss valamilyen más érdekes jelenettel, amire jobban rá tudod építeni a sztorit. Megnézheted pl. ezt a cikket:
Ami a stílust illeti, helyenként kifejezetten ígéretesnek tűnik, de megvannak a kezdőkre jellemző típushibák: döcögő fogalmazásmód, magyartalanságok, helyesírási hibák (egybe- és különírás), valamint az erőltetett fennköltség, amitől a szöveg nem hat irodalmibbnak, inkább csak mesterkéltnek (a tisztás, "mit fák és bokrok szegélyeztek", "immár", stb.). Érdemes egyszerűbben fogalmazni, és az írást követő szerkesztési fázisban kigyomlálni a felesleges jelzőket, szófordulatokat.
Összességében az a benyomásom, hogy valószínűleg még nagyon fiatal lehetsz, de van érzéked az íráshoz. Gyakorolj sokat, és töltsd fel amatőr írói portálokra az írásaidat, hogy több visszajelzést kapj. Jó fejlődést, sok sikert! :)
Nem rossz, sőt, ha első próbálkozás, akkor kifejezetten jó. (Hozzátenném, az leszűrhető belőle, hogy valószínűleg elég fiatal vagy.)
Engem is zavarnak a túl rövid, már-már tőmondatok (lehet, hogy azért van, mert én meg túl hosszú körmondatokat írok?), ezeket jobb volna kiküszöbölni, legyen belőlük minél kevesebb. Ugyanakkor észrevettem, hogy mintha nem a saját stílusodban írnál - két stílus jellemzői keverednek, és ez a "A fák törzsén is felfelé kúszott a feketeség és a bokrok alját is nyaldosta már" ez nem a tiéd, kitűnik a többi közül még egy pár mondattal együtt. Ne erőltess olyat, ami nem a te tolladból jön, mert erőltetettnek fog hatni (a mesterkélt rá a legjobb szó).
Egyetértek, "a fősz. álmodja a történet elejét" klisé elég gyakori, és sajnos nem jó. Írd át egy kicsit, és jobb lesz az. Az a lényeg, hogy lásd meg a hibáidat, és tanulj belőlük.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!