Mi a véleménytek a Csillagaikban a hiba c. könyvről?

Igen, az, de nem a "nyál" kategóriában :P

Rákbetegek mindennapjairól szól, egymás segítéséről és emberi kapcsolatokról.

Film-Köny-Sorozat-Szerelem nevű oldal tökéletesen leírta mit éreztem a könyvvel kapcsolatban. Tehát az alábbi sorok nem tőlem származnak

"Most lesz aki megkövez....

..... de megigértem hogy mindig őszintén leírom mi tetszett és mi nem.

50 kritikából 50 isteníti ezt az alkotást és én leszek aki most leirom hogy pont a lelkesedések miatt olvastam el és pont ezért hatalmas csalódást okozott. SAJNOS.

Túl elvont, túl zavart, túl agyontekert mondatok. Amiket olyan szépen el lehett volna mondani, de túlbonyolitotta. Hogy okosabbnak érezzem, vagy filozófikusabbnak? Nem tudom de végig az Alkimista jutott eszembe ami szintén ugyanigy csűrte a szavakat. De legalább az elvitt a végén egy csavarral affelé, hogy igenis mégiscsak érdekes és jó köny lett számomra.

Itt nem volt csavar, nem volt semmi ami kihúzott volna a csalódásból. A zsebkendő sem került elő... egy pillanatra sem.

Jaj de nagyon nem férkőzött a szivembe és annyira dühös vagyok ...

Meg kell hogy emlitsem az Amig élek c. könyvet amin zokogtam, ami az elejétől vitt magával, ami úgy húzott hogy éreztem hogy fáj...azt el kell olvasnotok!

Ezt....hát....jó olvassátok el csak azért hogy eldöntsétek az 50 kritika az őszinte vagy az én érzéseim (..)"

Egyébként szimplán annak tudom be, hogy nem lett a kedvencem, hogy kell hozzá egy bizonyos lelki érettség ami sok kamasznak (köztük nekem) nincs meg. Nem tini könyv ez, ahova beskatulyázzák..

Én angol eredetiben olvastam, ott nem tűnt nyakatekertnek egyetlen mondat sem. Inkább a fordítás bűne lehet, bár szerencsére a magyar változatot nem olvastam :P

A "bölcs tini" képről csak annyit mondanék, hogy akinek valami olyasmivel kell együtt élnie, mint a főszereplőnek, az idejekorán szert tesz olyan élettel kapcsolatos bölcsességre, ami egy normál embernek évtizedek alatt sem mindig jön össze. Ez mellett pedig megmarad gyereknek is. Ez a kettősség lehet az amitől sokaknak "hihetetlen" a karakter viselkedése.

Ahhoz képest, hogy tévedésből olvastam el, egész érdekes volt :P

Warren Scott, nekem nem azzal van bajom, hogy a karakterek érettek-e vagy sem. Egyszerűen nem tartom életszerűnek, hogy kamaszok egymás között emlékkönyv-hangulatú Coelho idézet stílusban beszélgetnek. Giccsesnek érzem, túl színpadias, olyan "most elmondom neked, hogy mi az élet". Nem azt mondom, hogy a kamaszokat hülyének kell nézni és lebutított könyveket kell nekik írni, de ezzel a folyamatos bölcs idézet gyűjteménnyel nekem nagyon nem szimpatikus.

Mondom ezt úgy, hogy regeteg rákbeteg ember vett körül és tudom, hogy milyen betegség. Egyszerűen butaságnak tarom, hogy attól, mert valakinek ilyen elvátozás van a testében, hirtelen megszállja Paulo Coelho szelleme.

Mondjuk az már nézőpont kérdése, hogy valaki mit tart életszerűnek.

Valahol egy hasonló kérdésnél már kifejtettem ezt, de mindenkinek az az életszerű amit látott, hallott, tapasztalt már valamilyen formában.

Ha ettől eltérő dolgot tálalnak írásban, akkor arra reflexből azt mondja, hogy nem életszerű, még akkor is, ha az író történetesen egy az egyben megtörtént eseményt írt le amit saját maga tapasztalt.