Véleményeteket szeretném?

Nagyon nem tetszik ez a jó/gonosz megközelítés. Egy gyerekmesében tökéletes lenne, ahol a "jó" a király legkisebb fia/lánya, aki mindig önzetlen és becsületes, a "gonosz" meg egy köpenyes, hisztérikusan kacarászó alak, aki el akarja puszítani a világot. De egy regényben nem szeretem ha ilyen sarkosan vannak véve a szereplők tulajdonságai. Nincs olyan, hogy valaki csak jó/csak gonosz.

Remélem, hogy a sztoriban később kiderül, hogy miért is jöttek át a gonosz fazonok hirtelen a jófiúk oldalára. Vagy csak úgy gondoltak egyet, hogy ideje lenne már gonoszkodni kicsit, és elrabolni pár standoló embert?

A dialógus elég gagyi. Nem valósághű a szereplők reakciója. Rebecca elvileg gonosz, és el akarja rabolni az embereket, de mégis azt mondja, hogy engedjétek el, mikor látja, hogy csúnyán bánnak Avan-nal (tök jó a neve)? És miért nem rabolják el mindkettejüket? És ha olyan kegyetlenül gonoszak, miért hagyják őket elbúcsúzni?

A párbeszédek után rakhatnál több olyat, hogy "mondta XY" "kiáltotta XY" stb. meg olyanokat, hogy milyen az arckifejezésük, milyen hangsúllyal mondják, amit mondanak stb. Mert például én Ariana és Avan helyében halálra lennék rémülve, de nem, ők még szemrebbenés nélkül kötözködnek, mikor éppen el akarják őket rabolni a különleges képességekkel rendelkező katonák. Ja igen, hol van ilyenkor Avan és Ariana különleges képessége?

A szereplőleírásnál csak a külső tulajdonságokról beszéltél Ariana és Avan esetében (és nem létezik, hogy ilyen tökéletesek legyenek mindketten!), nem ismerjük meg felületesen sem őket, hiszen nem látunk bele a fejükbe. Pedig egy-két kósza gondolat nem ártana, mert így azt sem tudom, melyik karakter szemszögéből látjuk az eseményeket.

Az is fura, hogy egyszer múlt időben, egyszer jelen időben írsz.

Nem raktál ki mostanában másik részletet is gyakira?:D Ezek a közbeszúrt ordibálások (caps lock) nagyon ismerősek. :D

Hát nekem is nagyjából tetszik, de egy-két helyen még belejavítanék és kiszedném a nagy betűkkel írt szavakat, mert így nekem azt sugallja, hogy ott nagyon oda kell figyelni, az nagyon fontos, rá akarod erőltetni ezt az olvasóra, pedig úgy is megérti ha csak kis betűkkel van. A stílusod tetszik, de nem ezt raknám egy könyv első oldalának, mert mondjuk az jó hogy így nem unalmas, de ez a konfliktus az előtt jött hogy teljesen megértettem volna, hogy milyen világban vagyunk.

Nekem sem teljesen tetszik ez a jo-rossz megközelítés, de a cím alapján gondolom, hogy majd kiderül, hogy a rosszak is tudnak jót tenni.

Amúgy szerintem csak írj tovább!! De kérd hozzá többször is másnak a véleményét, mert az csak segíteni fog :).

Az elejét úgy kezdd, hogy jellemzed a várost. Hogy milyen a fekvése, milyen az élet a városban, stb. Hagyd, hogy mi tapasztaljuk meg ezt a világot, ahol a félelem uralkodik. Ahhoz, hogy élvezetes legyen a könyv, az olvasót abba a helyzetbe kell varázsolnod, be kell vinned a befogadókat abba a világba. Ez pedig úgy fog sikerülni, ha az ő fejükkel nézed a várost. Persze, elmesélheted, hogy mit tudunk arról a helyről eddig, de ez érződjön is. Ehhez rengeteget kell olvasni és tapasztalni. És tényleg nem jó, hogy valószerűtlenül viselkedik az a két ember. Meg egyáltalán, ha félnek a gonoszaktól, miért fürdenek vígan? És tényleg nem jó, hogy polarizálod a szereplőket jókra és rosszakra. Nem mondom, az én történetemben is szét van szedve a világ jókra és rosszakra, de a rosszak között is van jó, a jók között is van rossz, sőt, a legkegyetlenebb rosszat lehet a leginkább sajnálni, és a mű az ő világát is bemutatja. A Gyűrűk Urában is vannak jók és rosszak, de egyik jó sem szent igazából, egyik sem ideál.

Az pedig eléggé sablonos, hogy a legszebb fiú a főhős lánnyal jár, ráadásul különleges képessége van mindkettőnek. Ezzel elemelkedsz a valóságtól, mert nem ilyenek az emberek. Persze, a fantasyban megengedhetsz magadnak olyat, hogy elrugaszkodsz, de ne ennyire, az emberek jellemét hagyd meg. Egy olyannak kell bemutatni az olvasót, akivel (legalábbis amilyen embertípussal) az utcán is összefuthat.

A koncepció nem rossz, de a fogalmazásmódon, stíluson még van mit csiszolni. Igazából nagyjából úgy hangzik, mintha egy (hosszúra sikeredett) kedvcsináló szöveg lenne egy könyv hátulján.

Pl. ez a rész nagyon furcsa:

"Ők lefogták Avant és nem engedték vissza a szerelméhez. Ebben az elrablásban részt vett egy nő is. A neve Rebecca.

Ez a nő 38-40 év körüli stb." Valahogy ez olyan, mint egy személyleírás egy újságcikkben. Olyan nem regénybe illő.

Szóval a stilisztikát még egy kicsit gyakorolni kell, egyébként jó lesz. És ne haragudj, építő kritikának szántam :)