Igazából miért fontos dolog olvasni?
17-es vagyok:
Mindig is szerettem olvasni, viszont a kötelezőktől frászt kaptam, egyáltalán nem érdekeltek, nem is olvastam őket.
A Kőszívű ember fiait a tanár miatt muszáj volt elkezdenem, egy hét alatt vergődtem az első oldalon, kínkeservesen eljutottam talán a feléhez, de fogalmam sem volt, miről szól. Másfél évig képtelen voltam könyvet venni a kezembe, egyszerűen viszolyogtam már az olvasás gondolatától is. Nehezen sikerült visszatalálnom a régi kerékvágásba.
Középsuliban megkérdeztem az olvasni nem szerető osztály- és iskolatársakat, miért nem szeretnek, az válaszolták, hogy a könyvek unalmasak, érthetetlen szövegezésűek, rosszak stb. Amikor rákérdeztem, milyen könyvekből szűrték ezt le, a kötelezőkre mutogattak.
Tudtátok, hogy 60éve is ugyanezek a könyvek voltak a kötelezők? Hogy a Kincskereső kisködmön, Légy jó mindhalálig stb. felnőtteknek íródtak?
20-asnak:
Én írtam az utcán bambulva ácsorgókat, és a válaszodat olvasván azt hiszem, pontosítanom kell egy kissé. :) Tudod, milyen az, ugye, amikor valaki valami ELKÉPESZTŐEN üres tekintettel bámul? Az, akire elég csak ránézni, és egyszerűen TUDOD, hogy nincs a fejében semmi, a legépkézlábabb gondolat tegnap előtt ment keresztül a fején, és az volt, hogy "dikmá".
Na, szóval érted.
Kötelező olvasmányokról:
Velem nem utáltatták meg az olvasást. Azzal, aki a kötelezőket olvassa életében először, lehet, hogy megutáltatják, mert negatív első benyomást alakítanak ki benne a könyvekről. Én azonban négy és fél évesen tanultam meg olvasni (de tényleg), mire az iskolában elkezdtek kötelező olvasmányokat feladni, már egy csomó mesekönyvön (pl. Walt Disney nagy, képes mesekönyvei) és Fekete István és mások által írt állattörténeten túl voltam. Jókaitól nekem is feláll a szőr a hátamon, de mire ő sorra került, addigra én már rég imádtam olvasni.
Mondjuk az tény, hogy nem Jókaival kell kezdeni. A Kincskereső kisködmön szerintem kedves kis történet, a Lassie hazatér meg akkoriban az egyik kedvencem volt. Jókai előtt fel kéne adni egy adag Vernét meg Rejtőt, lehet, hogy kisebb mérföldkövek a világirodalomban (bár szerintem igenis fontos írók), viszont 12-13 évesen én legalábbis őértük voltam oda.
Köszönöm a sok választ, nem is számítottam ennyire!
Az agy barázdálódása nem hülyeség, én is hallottam már ilyesmit, csak az a része tévedés, hogy leépül az agy. Attól még tudsz tanulni, és 45 évesen is elsajátíthatod az izlandi nyelvet, vagy megtanulhatsz visszafelé számolni oroszul, a lényeg az, hogy milyen alapjaid vannak. Ez olyan, mint hogy az emberek bármikor tudnak idegen nyelvet tanulni, de csak azoknak lesz esélye akcentus nélkül, vagy anyanyelvi szinten elsajátítani egy nyelvet, akik bizonyos életkor előtt elkezdik tanulni (kb 10 éves kor), mert egyáltalán a tényt megszokja az agyuk, hogy másik nyelven teljesen másképp kell gondolkodni is. Ezt csak hallottam valahol, és ezt a barázdálódás dolgot is én így hallottam, szóval túlzásba nem kell vinni.
Arra számítottam, hogy kapok egy csomó választ, hogy "ha ezt neked kérdezned kell, akkor rajtad már nem lehet segíteni", és hasonlók. Ilyet nem kaptam, és ezt köszönöm.
Egy ilyen - jóindulatú - érkezett:
„Gondolom nálad is hasonló okból merült fel a kérdés (nem szeretsz olvasni)”
Nos, nem. Imádok olvasni, és én is 4 évesen tanultam meg, ahogy az egyik hozzászóló írta. Maximálisan egyetértek azzal, hogy nem biztos, hogy a kötelezőkkel kellene kezdeni, ha korábban mást is látott volna a gyerek, talán szeretne olvasni. De azoknak is igazuk van, akik azt írták, hogy elgondolkodtató, miért azok a kötelező olvasmányok, amik. Mondjuk azt nem tudom, hogy fogják a gyerekek megtanulni az irodalom történetét, ha nem olvassák el. Mármint, én jobban szerettem olyasmit tanulni, amit olvastam, mint olyasmit, amit a tanár elmesélt, hogy miről szólt.
Van néhány rossz kötelező, de én például nagyon szerettem Jókait. Ez szubjektív.
És akkor leírom, miért tettem fel a kérdést. Valószínűleg meg fogtok lepődni, de imádok olvasni, én is valamikor 4 éves korom után kezdtem megtanulni, én magam is írok (prózát és verset), van egy rakat könyvem otthon, azon kívül magyar szakos egyetemista vagyok, és ha minden jól megy az életben, könyvkiadóban fogok dolgozni.
Imádok olvasni, de nem igazán tudom, miért fontos ez. Annyit hallom, bárhova megyek a világban, hogy az olvasás fontos, és hogy aki nem olvas, az kihagy egy fontos dolgot (az nem biztos, hogy buta, vagy műveletlen, lehet, hogy egyszerűen nem olyan környezetből jön, mondjuk a szülei sem olvasnak). A lényeg, hogy ha ezt megkérdezem, hogy fontos-e olvasni, mindenki rávágja, sokszor gondolkodás nélkül, hogy igen. És én ezt NEM SZÁNDÉKOZOM VITATNI! Ha egyszer lesz gyerekem, biztos megpróbálom majd megszerettetni vele az olvasást, de csak mert én fontosnak tartom, pl. a képzelő erőt, és hasonló indokokat hoztam fel, mint amiket ti - de a legtöbbnél azt érzetem, hogy ez NEKEM fontos, de biztos van, aki magasról tesz arra, hogy izgalmas, hogy fejleszti a képzelőerődet, stb., és azzal is egyetértek, hogy vannak művészfilmek is, amiken nagyon kell koncentrálni (általában ezért is nem a West End moziban mennek). Magyar szakosként tudom, hogy rengeteg kutatómunka is van arról, komoly szakirodalmak, hogy miért szeret az ember olvasni. (Még nem olvastam őket, de tervezem, majd keresek pontos címeket.) Lehet, hogy a kérdésem igazából butaság, mert ennyi erővel a világ összes dolgát kérdezhetném, például, hogy miért fontos fésülködni, de mostanában mindig ilyen sznob szövegek vannak mindenhol (ez alatt lenéző szövegeket értek), és nem az egyetemen nálunk, hanem a neten átlag emebrektől.
"„Ha Neked ez kérdés, és nem magától értetődő, hogy bizonyos dolgok érdekelnek Téged (akár fikció, akár a tudás megszerzése miatt) akkor nem fontos.”
És látod, nem volt igazad. Fontos nekem, de mégsem értem az egészet.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!