Mi a véleményetek a novellámról?

Talán egyeseknek túl sötétnek és betegesnek fog tűnni, de így is enyhítettem már rajta, szóval kíváncsi vagyok a véleményekre. Mostanában kezdtem írogatni pár hónapja, de ezen kívül csak 1-2 kész novellám van, van sok aminek a felénél elveszítettem az ihletemet és nem végeztem vele. Jöhet bátran negatív kritika, de akkor legyen indokolva!

Lazán emelte a Jack Danielses üveget a szájához, miközben elnyomta az utolsó csikket. Úgy szívta le az összes slukkot, és úgy húzta meg az üveget mintha utoljára lenne rá alkalma. Nem érdekelte az elmosódott külvilág, épphogy megértette hogy hol is van jelen pillanatban. Sokkal inkább lekötötte a ping-pong játszma az agyában az emlékek között, és kezdett felfigyelni rá hogy gyomra tartalma is kifelé kivánkozik. Az üveget egyszerűen kiejtette a kezéből, hagyta hogy végig csordogáljon a whiskey a testén hogy aztán beleivódjon az illata a ruhájába. Teljesen eldőlt a betonon és a csillagokat kezdte figyelni. Nem mintha sokat látott volna belőlük, a nagyvárosi szmog kitakarta nagyrészüket. Néhány azonban mit sem törődve a pusztulattal amire tekint, továbbra is fényének töredékében izzott.

Az egyikben egy magas barna hajú fiút látott, amint egy füstös szobában ücsörög, alulöltözött férfiak és nők társaságában. Tekintete a semmibe révedt, ahogy egy nő próbálta izgalomba hozni, simogatással és mocskos szavak kiáltozásával. Mindenki magából kikelve pimaszabbnál pimaszabb megjegyzéseket tett egymásra, próbálva túlordítani az üvöltő rock zenét. Nem törődtek saját alpáriságukkal, már szinte úgy viselkedtek mint az állatok. Egy lány hosszú fehér csíkot szívott fel az asztalról, a barna hajú fiú pedig tétovázás nélkül követte a példáját. Miután végzett, kis szipogások után tűnt fel az értelem a szemeiben, de más volt az átlagosnál. Felsőbbrendűség tudat, és lenézés áradt belőle, miközben az előbbi lányt közelebb rántotta magához és kéjes tekintettel nézett végig rajta, mint egy darab húson. Birtoklási vágy sugárzott belőle, ahogy pár perc érdektelen beszéd után elindultak egy üres szobába.

Hörgő röhögés szabadult fel a srác torkán, miközben aprót öklendezett. Ösztönösen le akarta törölni a hányást arcáról, de ráébredt hogy még nem jött fel semmi a torkán. Úgy érezte elhalványult a csillag ami feltárta előtte az egyik emlékét, de csalódottság helyett ismét keresett egyet ami visszaröpíthette őt a múltba.

A következő képen a fiú egy orvosi rendelőben borított fel dühödten egy széket. Aggresszív és dühös volt, próbált mindent levezetni ami feltört benne, legszívesebben gyilkolt volna. Az orvos ijedten nézett rá, nem tudta eldönteni hogy mit kezdjen vele. Nem értette miért az ő rendelőjén tölti ki a fiú a dühét, amikor ő csak a munkáját végezte. Úgy érezte hogy tulajdonképpen jót tett, jobban járt így a srác mintha később jött volna rá hogy nemibeteg, így legalább nem kapják el többen is miatta. A fiú néhány perc után lihegve fordult körbe a romokban heverő irodában, aztán sietősen távozott.

Jelenbeli énje az üvegért próbált nyúlni, de mikor végre ráakadt, rá kellett jönnie hogy kiborította. Legszívesebben fölállt volna és ismét dühöngeni kezd, ha nem túl részeg hozzá, de így inkább az események folytatására próbált emlékezni.

Egy fehér kerítéses családi ház előtt találta magát, egy üveg whiskeyvel amit nemrég vásárolt. Nem tudta hogy került ide, de a látótere lüktetett a jelentős mennyiségű marihuánától amit az utóbbi órákban magába szívott. Lassan botorkálva, kissé színlelve sétált be a házba, ahol már mindenki aludt. A konyhában kiválasztotta kedvenc székét, amiben minden reggelinél és vacsoránál ült, mikor még itt élt. Egy füves cigi tekerésébe kezdett bele, annyira be akart állni hogy még a saját nevére se emlékezzen. Még a kellékeket sem tudta azonban előszedni, mikor egy meztelen női testet pillantott meg. Nem tudta azonosítani hogy ki az, amikor már fel is harsant a sikítás de ő az állapotához képest gyorsan vetette rá magát és nyomta le a földre, mielőtt folytathatta volna. Igyekezett befogni a száját, miközben fölfigyelt meredező férfiasságára. Fura mód begerjesztette az eset, nem is érdekelte hogy kit nyomott épp le a földre. Meg akarta fertőzni, átadni a vírust, hogy ne csak neki kelljen cipelnie. Rögtön el is kezdte kiszabadítani férfiasságát, de megtorpant. Föltűnt neki hogy nővére legjobb barátnője fekszik alatta, és merevedése enyhülni kezdett. Nem érzett már vágyat, elvesztette az érdeklődését. Az izgatta a leginkább hogy egy ismeretlent erőszakolhat meg, de így a helyzet elveszítette izgalmát. Az asztalra támaszkodva felállt, hogy folytathassa a tekerést.

Hirtelen kizökkent a képből amikor hányni kezdett. Pillanatnyi időre sikerült felülnie, de aztán inkább ugyanúgy visszafeküdt a hányásba. Nem érdekelte a whiskey, hányás és marihuána szag ami körbelengte, vissza akart emlékezni a kéjre amit átélt.

Aprókat szívott a jointból, miközben érdektelen pillantást vetett a lihegő lányra aki esküdözött hogy nem hívja a rendőröket ha nem bántja. Nem értette a félelmét egy darabig, viszont ekkor eszébe jutott hogy bizonyára elmesélték neki hogy azért költözött itthonról el, mert a nővére beköpte hogy kokainozik és lop otthonról. A gondolattól is felállt a szőr a hátán és bizseregni kezdett a teste. Egész álló nap nem tolt egy adagnyi kokaint sem, és rátört a hiányérzett. A remegő meztelen lányra pillantott és hirtelen másfajta vágy ébredt benne. Bántani akarta. Éreztetni akarta hogy itt ő uralkodik, hogy ő mindenkinél magasabbam áll. Fölállt az asztaltól és visszalökte a földre az épp föltápászkodni készülő lányt. Hozzásimult, és kezeit a torka köré fonta és fojtogatni kezdte. Ahogy meglátta a lány rettegő tekintetét, abban a pillanatban merevedése lett. Érezte hogy hamarosan a csúcsra fog jutni, úgy ahogy eddig még soha.

Kéjes vigyor terült el arcán. Már tudta hogy hogyan került ide a kosárpályára a whiskeyvel. Miután megölte azt a gyönyörű lányt, idejött a whiskeyével hogy halálba igya magát. De már nem is akarta ezt. Olyan gyönyörű érzés volt, hogy halhatna meg úgy hogy csak egyszer érezte? Folytatnia kell munkásságát, átélni a tökéletesen állatias eufóriát. Mert mindenki beteg elméjű, de ő egyedül tiszta, az egyetlen aki be meri vallani a vágyait, és nem gyávaságból nem hal meg, hanem mert igazán élni akar.-