Hogyan lehet hogy szinte minden 2 tini (főleg lány) imádja a Szent Johanna Gimit? (bővebben lent)

Én az "egy kicsit idősebb" korosztályt képviselem, nálunk a Szürke ötven árnyalata az, amit mindenkinek el kell olvasni, különben az illető nem is ember. Nos, én elolvastam két részét is, ezzel túlteljesítettem a saját határaimon. Most Bulgakovtól olvasok, és minden egyes oldal után örömtáncot lejtek, hogy végre egy olyan könyv, amit nem lehet egy felületes átfutással azonnal megérteni. Van értelme, mondanivalója, nem rágja a szádba, hogy mit is akar kifejezni. Szerintem a mai felkapott könyvek alkalmazkodtak a felgyorsult világhoz. Még egy 500 oldalas "művet" is ki lehet olvasni egy max két nap alatt. Ugyanezt megtenni egy korábban íródott könyvvel szinte lehetetlen, mert idő kell, hogy megértsd, megemészd.

A tartalom pedig valószínűleg szintén azért rugaszkodik el ennyire a valóságtól, mert erre van a mai embereknek igényük. Nem véletlenül terjed egyre inkább a sci-fi, a fantasy, és az ezekhez kapcsolódó, hasonló szubkultúrák (pl cosplay). Szerintem szeretnénk elmenekülni, amikor olvasunk. Inkább egy idealizált világot képzelünk el, mint egy realisztikusat, mert "elég bajunk van így is".

Igen, én is az a korosztály vagyok, amely ELVILEG a "Szürke" célközönsége. Nos, ha nem vagyok ember akkor, ha nem olvastam, akkor büszkén kijelentem, hogy én bizony lila kiselefánt vagyok! Nem, nem olvastam, nem is fogom elolvasni, nem engedi a méltóságom, az igényességem, az ízlésem... De azért beleolvastam, hogy tudjam, miről van szó, adtam neki egy esélyt, és konstatáltam, hogy kár a gőzért. Olvastam belőle annyit, hogy tudjam, hogy ennél jobb már úgysem lesz, hiába olvasnám tovább, hát hagytam az egészet. Most a Quo vadist olvasom, és minden egyes oldala tömény intellektuális orgazmus.

Ami érték, az érték, kortól, világszemlélettől, trendektől, bestseller listáktól függetlenül. Ami pedig kasszasiker, az, nos: szó szerint a kasszának siker. A szerző meg a kiadó jó nagyot kasszírozik vele azon tömegek révén, akik képesek rá, és megveszik.

(Ugyanez érvényes az SZJG-re, Fejős Éva, Vavyan Fable, Meg Cabot könyveire, az Anita Blake sztorikra, ésatöbbi...)

Én sem mondanám átlag "magyar" tininek magam,tehát lehet,hogy ezért van,de nekem sem tetszett. Túl sarkított karakterekkel van teli, a tizedik oldaltól kezdve tudni lehet,hogy mi lesz a sorozat vége és az egész könyv úgy tünteti fel a gimis valamint az az után következő éveket,mintha mindenkinek ilyen tökéletesen alakulna az élete és a világon semmi gond nem lenne. Valószínüleg azért tetszik sok fiatalnak,mert ez által a könyv által elhiszik,hogy ez velük is megtörténhet ... Egy valamire tényleg jó,arra,hogy aki eddig egyáltalán nem szeretett olvasni,lehet,hogy a Szent Johanna Gimi megszeretteti velem,mert nagyon könnyű a nyelvezete és talán könnyeben bele tudják magukat képzelni a főszereplő helyzetébe.

Nekem ez a véleményem,de nem biztos,hogy mérvadó,mert mint az elején is mondtam (írtam), nem sorolom magam az átlagos tinik közé. Ugyanis 4 és fél éves korom óta tudok olvasni,akkor persze könnyű könyvekkel kezdtem,aranyos mesékkel,de inkább meseregényekkel (pl.: Két lotti,Katrin professzor) és már akkor is szó szerint faltam a könyveket. Kb másodikos koromig tartott ez a meseregényes korszak,onnantól kezdve,inkább a kezdtem a kicsit komolyabb könyveket megszeretni, kb hatodikos koromban elértem azt a fázist,amikortól egy komoly,mondandóval teli könyvért is úgy tudtam rajongani,mint a sokan most a Szent Johanna gimiért.

Remélem nem voltam túl hosszú és tudtam segíteni.

15/L

Én sem mondanám átlag magyar tininek magam,tehát lehet,hogy ezért van,de nekem sem tetszett. Túl sarkított karakterekkel van teli, a tizedik oldaltól kezdve tudni lehet,hogy mi lesz a sorozat vége és az egész könyv úgy tünteti fel a gimis valamint az az után következő éveket,mintha mindenkinek ilyen tökéletesen alakulna az élete és a világon semmi gond nem lenne. Valószínüleg azért tetszik sok fiatalnak,mert ez által a könyv által elhiszik,hogy ez velük is megtörténhet ... Egy valamire tényleg jó,arra,hogy aki eddig egyáltalán nem szeretett olvasni,lehet,hogy a Szent Johanna Gimi megszeretteti velem,mert nagyon könnyű a nyelvezete és talán könnyeben bele tudják magukat képzelni a főszereplő helyzetébe.

Nekem ez a véleményem,de nem biztos,hogy mérvadó,mert mint az elején is mondtam (írtam), nem sorolom magam az átlagos tinik közé. Ugyanis 4 és fél éves korom óta tudok olvasni,akkor persze könnyű könyvekkel kezdtem,aranyos mesékkel,de inkább meseregényekkel (pl.: Két lotti,Katrin professzor) és már akkor is szó szerint faltam a könyveket. Kb másodikos koromig tartott ez a meseregényes korszak,onnantól kezdve,inkább a kezdtem a kicsit komolyabb könyveket megszeretni, kb hatodikos koromban elértem azt a fázist,amikortól egy komoly,mondandóval teli könyvért is úgy tudtam rajongani,mint a sokan most a Szent Johanna gimiért.

Remélem nem voltam túl hosszú és tudtam segíteni.

15/L

Engem speciel nem az zavar, hogy olvassák, hanem az, hogy már mindenhol ez megy. Itt gyakorin is annyi szjg-s kérdést tesznek fel nap mint nap(legtöbbje olyan, hogy hányadi oldalin van ez meg az) hogy az már kiborít.

Elolvastam, 2 hétig imádtam aztán túltettem magam rajta. Mert ha jobban belegondolunk, mi is ez? Ez túl tökéletes világ. Ahol mindenkinek van Iphone-ja, okostelefonja, márkás cuccai, nagy háza, stb. Ahol kb. egymás szomszédai a szereplők. Illetve az szintén túl tökéletes, hogy a legmenőbb, leghelyesebb srác összejön a legátlagosabb lánnyal, és elköltöznek Párizsba. Hát hogyne.

Meg még az zavart, hogy ÖT részen keresztül Reni mást se csinál, csak sír Cortez után...

Meg ugye Reni a tökéletes tinilány, aki sose hisztizik, lázad, nem bulizik/iszik/cigizik/drogozik és mindig mindent elmond az anyjának. Szakadok.

13/L

szerintem nincs baj vele. nekem sem tetszik, de elismerem, hogy aranyos, vicces, még ha egyben idegesítő is. nem tudom, miért "sajnos", hogy nem olvas minden tini dosztojevszkijt. egy tizenöt éves még gyerek, és nem feltétlenül éri el azt az érettséget, amivel felfoghatna pl. a bűn és bűnhődést.

én nem bánom, hogy tizenöt évesen meg cabotot olvastam... akkor arra volt szükségem, de most szívesebben olvasok komolyabb szépirodalmat. mégsem értem, miért baj, ha valaki azért olvas - legyen az tinédzser vagy felnőtt -, mert szórakozni akar, és nem azért, hogy aztán azt mondhassa, én ennyi és ennyi vagyok és ezt meg ezt olvastam már, na mit szólsz? van a szórakoztató- meg a szépirodalom, és mindenki a neki valót veszi a kezébe. én személy szerint sokkal jobban szeretem, ha valaki nem sznobságból olvas.

egyébként a szent johanna giminek sosem volt reklámja. egyszerűen csak vették, megszerették (vagy nem) és elterjedt. laura jól időzített, és létre hozott egy olyan világot, ami sokaknak rengeteget jelent. ennyi az egész.

Azzal teljesen egyetértek, hogy nem kell mindenkinek 13 évesen orosz realista műveket bújnia, de azt nem tudom megérteni, hogy felnőtt emberek hogy rajonghatnak egy olyan könyvért (lásd Szürke ötven árnyalata/Alkonyat/nagyonsokegyébilyen), ami tele van helyesírási és fogalmazási hibákkal, és nem ad át semmit. Mert mivel leszel több, ha elolvasod? Persze lehet, csak én támasztok nagy igényeket egy könyvhöz... olyat, mint történet, cselekmény, karakterhűség, végkifejlet, csattanó. Lehet ilyen egy szórakoztató irodalmi mű is, én pl Stephen Kinget sem sorolnám a szépirodalom vezéralakjává, mégis a könyvei igenis zseniálisak. A történetek egyediek és lebilincselőek, a karakterek nem változtatnak bekezdésenként személyiséget (és igen, ez akkor is hiba, ha az író kiemeli). (És mielőtt bárki leszólna, olvassatok utána, King nem csak horrort írt, pl Remény rabjai sem az, és még rengeteg novellája sem.)

Szóval szerintem az lenne az ideális, ha használhatom még ezt a szót, hogy mindenki olvassa, amit szeret, de azért az olvasottakra vonatkozólag legyen annyi kritikánk, hogy ne hagyjunk minden borzalmat letuszkolni a torkunkon.

Bulgakov szatirikus,groteszk nem realista de oda se neki, amúgy elmondom a SZJG-vel mi a gond tipikusan profitorientált mű a cselekmény is úgy alakul, a drámai fordulatok is úgy és akkor jönnek, amikor azt az olvasó szeretné és vagy várná, hogy teljes legyen a kielégítés, azon sem lepődnék meg, ha a mostani 12-3 évesek akik olvassák 2-3 év múlva ugyanezt visszakapnák 2-3 évvel idősebb szereplőkkel.

Én személy szerint kedvenc íróim közé Pynchont,Hrabalt,Bulgakovot,Joycet,Sartreot,Szerbet,Mórát,Musilt,Camust sorolnál.