Melyik volt a legrosszabb könyv amit valaha olvastál?

hát egyet nem tudnék választani erre a méltó címre :D

coelho- az alkimista, és pont azért amiért valamelyik előző válaszoló is írta

klikk könyvek: elég régen olvastam őket, de annyira beleégett a tudatomba, hogy szörnyűek voltak, hogy az hihetetlen

stehpen king- bilincsben: szeretem sk-t, de ez.... mondjuk sejthettem volna, hogy nem fog bejönni, a könyv 3/4-edében semmi cselekmény nemvolt csak gondolatok...

Az alkimistát nagyon nem szerettem.Pedig vannak benne jó gondolatok,de azok többsége nagyon elcsépelt.

A mi szemüvegesek nekem egyáltalán nem jött be,pedig megfelelő korban olvastam.Érdekes a dolgok gyermekpszichológiai megközelítése,de olyan erőltetett,hogy az már fájt.

Továbbá a z Eragont is tudnám mondani,mivel a kiskölyök újraírta a Gyűrűk Urát.A két mű közül a Gyu fajsúlyosabb,nevetséges egy lapon említeni a kettőt.

Mind a négy Alkonyatot kiolvastam. Szabályosan végigszenvedtem.

Bohumil Rhabal: Őfelsége pincére voltam. A 3/4 ét sikerült elolvasnom. Már eleve kimerítő, hogy egy fejezet 40 oldalas, ráadásul egy párbeszéd nincs a könyvben. Az utolsó fejezet, ami 70 oldalas, ott döntöttem, hogy lerakom a pics*ba.

Ami még ilyen volt az a Békés harcos útja.

Húha, sajnos elég sok ilyennel volt dolgom.

Kezdjük két népszerűvel: Alkonyat & SZJG Mindkettőnek elolvastam az összes részét, mert nem hagyok félbe gy könyvsorozatot sem. Megbántam. Hasonlóan rossz volt már nem tudom kitől a Lúzerek és bálkirálynők. Ez még a vörös pöttyös korszakom volt.

Sokakkal ellentétben én szerettem a Légy jó mindhaláligot, de a Pál utcai fiúkat utáltam, be se fejeztem.

Mostanában nem nagyon találkoztam szörnyűnek mondható művel, általában nem rosszak, csak nem hagynak nyomot bennem. A fennt említettek viszont kínszenvedések voltak.

Több ilyen is volt.

Amit először említenék, az Leiner Laura Szent Johanna gimi, és Meyer Twilight sorozata. Mivel szinte egy könyv sincs, amit nem olvasok el, mindkettőt végigolvastam.

Aztán, a Fecskék és fruskák. Nem tudom ki írta, már arra sem emlékszem, miről szólt egyáltalán, de azon kevesek közé tartozott, amiket képtelen voltam végigolvasni.

Ezen kívül még a Gyönyörű sorscsapás. Egy barátnőm adta kölcsön még negyedikben, és mivel kényszeresen elolvasok mindent elejétől a végéig (persze néhány kivétellel), ezt is elolvastam (bár néhány oldalt átlapoztam). Már nem igazán emlékszem arra, hogy miről szólt, de komolyan kiakadtam, hogy tízévesekkel ilyet akar olvastatni a barátnőm anyja, hisz' kb. minden negyedik oldalon lefekszik a pasijával a főszereplő. Ezen kívül az Eragon, amit már többen is említettek. Aztán - és ezért lehet, hogy nem leszek túl népszerű - Móra Kincskereső kisködmönje. Arra emlékszem, hogy valami versenyre készültünk, és ahhoz kötelező volt elolvasni, úgyhogy elolvastam végig. Az utolsó fejezet, vagy oldal, vagy nem is tudom tetszett, de a többi... A vicces az, hogy a végén mégis megnyertem a versenyt. :) Még tudnék írni párat, lehet, hogy írok egy új választ.