Ha írok egy könyvet szabad bele márkákat tenni?

rajcziz

Ha emlékeim nem csalnak, az az ominózus kommentárod, amely eltűnt, nem nélkülözte a kérdés feltevőjére irányuló negatív megjegyzéseket (lásd fogalmazókészség és társai).

Nem véletlenül tűnt el.

Másrészt badarság az az állításod, hogy egy kritikusnak nem kell szakértőnek lennie.

Ha nem szakavatott ismerője és értője az illető az adott témának, akkor a hozzászólása csak szubjektív vélemény, és nem tudományos alapokra épített k r i t i k a.

Mondjuk ha beülök egy cukrászdába, és rendelek egy szelet dobostortát, kihozzák, megnézem, megkóstolom, és azt mondom, hogy nem jó, akkor az nem kritika, az csak az én szubjektív véleményem. Ahhoz, hogy komolyan vegyenek, és kritikának minősüljön a véleményem, tudnom kell, hogy mitől dobostorta a dobostorta.

Ha ezt nem tudom, csak azt, hogy nekem ez így nem ízlik, hanem jobban tetszene pl. epres krémmel - ráadásul ezt még hangoztatom is... Nos, azon csak mosolyogni lehet.

Fogalmazókézség... nem azt mondtam, hogy a kérdező képtelen megfogalmazni valamit, pedig megvan hozzá a képessége. Azt mondtam, hogy lehet hogy nincs meg az a szintű fogalmazókézsége, amilyet emlegetett. Nem a személyét kritizáltam, hanem a fogalmazókézségét. Nem tudom, érzed-e, érted-e a kettő közti különbséget.

"a hozzászólása csak szubjektív vélemény, és nem tudományos alapokra épített k r i t i k a." Szerinted tehát a kritika nem egy szubjektív vélemény? Azért, mert valaki kritikus, akkor már szükségszerűen tévedhetetlen is? Elvégre amit ő mond, az kritika, tehát igaz?

Összekevered a szaktudást a téma mélyebb ismeretével. Ha egy kritikusnak szakértőnek kellene lennie, akkor az azt jelenti, hogy egy filmkritikusnak ismernie kellene a rendezés, a színjátszás, az operatőrség, a vágás, a hangmérnökség, a maszkkészítés, a filmzene írás, a forgatókönyvírás stb. összes fogását, a te szavaiddal élve szakavatott ismerőjének kell lennie minden egyes témának, amit "kritizál".

"Ahhoz, hogy komolyan vegyenek, és kritikának minősüljön a véleményem, tudnom kell, hogy mitől dobostorta a dobostorta." - így van, ismerned kell a témát. Tudnod kell, milyen az a jó dobostorta. De tudnod kell elkészíteni egy jó dobostortát ahhoz, hogy kritikusa légy a dobostortáknak? Ez a különbség a témaismeret és a szaktudás között. Persze nyugodtan lehetsz te egy szakképzett ember, és kritizálhatod a szakodhoz kapcsolódó dolgokat. De ez nem feltétel.

Kérdem én akkor. Hova kell mennie egy embernek, hogy kritikus lehessen? Hol tanulhatja ki a kritika fogásait? Bár ha csak a kritikában lenne szakképzett, akkor magukat a kritikusokat kritizálhatná, elvégre nincs meg a szükséges szaktudása ahhoz, hogy mondjuk egy zenei lemezt kritizáljon.

"Ha ezt nem tudom, csak azt, hogy nekem ez így nem ízlik, hanem jobban tetszene pl. epres krémmel - ráadásul ezt még hangoztatom is... Nos, azon csak mosolyogni lehet." - szóval azon, hogy egy ember kimondja a véleményét, észrevételeit, csak mosolyogni lehet?

De már nagyon elkanyarodtunk a témától és átmentünk filozofálgatásba. Részemről a dolgot ezen a csatornán befejezettnek tartom, ha szeretnéd folytatni, privátban válaszolok.