Mit gondoltok erről a részletről?
Szeretek írni, legfőképp novellákat. Kíváncsi lennék a véleményetekre, mit gondoltok erről a részletről? A novella címe A Tóth Árpád sétány.
"Forrón és ziláltan ébred D az éjszaka közepén. Takaróját egyetlen rúgással az ágy végébe száműzi. Azt reméli, talán így enyhülni fog az egész testét átjáró kínkeserves, meleg láz, pedig tudja, jól tudja, hogy nem.
Nedves, felismerhetetlenségig elcsavarodott pizsama felsőjét remegő kézzel igazgatni kezdi. Olcsó pótcselekvés, bár fogalma sincs, mi lenne az értelmes cselekvés ebben a helyzetben.
Az ágya mellé nyúl, és körmeivel az üveg nyakába kapaszkodva a szájához emeli az ásványvizes palackot. Persze, majd a víz, az biztos jól fog esni. A keze remegését viszont nem tudja semmivel ellensúlyozni: a hideg víz végigfolyik a karján, a pizsamáján, aztán szép lassan eláztatja a párnáját. D eldobja az üveget és hátraveti magát az ágyon. Jobbra fordul, aztán balra, idegesen felnyög, és az öklét a fogainak feszíti. Aztán lemászik az ágyról és odamegy a hátizsákjához. Kiveszi belőle barna noteszét és körmölni kezd.
A keze remegésétől sorai kuszán, zavarosan egymásba fonódnak, mintha minden egyes szót, minden egyes mondatot egymás tetejére írna. Mert le akarja írni teljes szívéből minden mondatát, csak látni nem szeretné. Nem akar szembesülni a kegyetlen és félelmetes valósággal.
A lapja egyre telik, egyre sűrűbb és értelmezhetetlenebb szavakkal. Amikor az első oldal végére ér, lapoz egyet és tovább folytatja. Ügyetlenül és mégis erőszakosan markolja a fekete tollát, ujjait összeszorítva körmét bőrébe vájva vési tinta-mélyedéseit a papírba. Amikor a hetedik oldalhoz ér, sötétszürke szemei elhomályosodnak. Forró könnycseppek folynak le szigorú, feldúlt arcán, végig a nyakán, beleivódva vizes pizsmafelsőjébe. A nyolcadik oldalnál tör ki belőle az éles, fojtogató fájdalom. Tollát a füzetre csapva dühös gyerekként, ordítva temeti arcát kezeibe. Hátraveti magát az ágyon és levegőért kapkodva próbálja elnyomni kínzó sírását. Jobbra fordul, majd balra, aztán újra vissza, öklével a takarójára csap, majd belefúrja a fejét a párnák közé.
Órák telnek el, mire légzése újra egyenletessé válik.
Valahol vizes párnája és vérrel foltozott paplanja alatt összegyűrve fekszik barna füzete. A harmadik oldalon, a sorok között szürkén megbújva, két olvasható mondat rajzolódik ki:
Heroin, az egyetlen barátom.
Te örökre velem maradsz."
válasza:Ha hosszabb lett volna, nem olvasom végig. Mesterkéltnek találom és bár igyekszel, nem sikerül magaddal ragadnod. Talán ha nem használnál viszonylag magasröptű szavakat (száműz egy takarót?) nem attól lesz valaki jó író, hogy óriási a szókincse (illetve nem árt, de nem kell villogtatnia lépten-nyomon)...
Egy kis gyakorlati gubanc:
"Kiveszi belőle barna noteszét és körmölni kezd. " Ezután nekem kimaradt az a "lépés", hogy visszamegy az ágyához és a következő pillanatban ("Hátraveti magát az ágyon")már csak azon kapom magam, hogy ott van.
Ha ilyen részletesen írod le a cselekményeket, legyél következetes.
Egyébként nagyon jól írsz, ez vitathatatlan és szerintem csak én vagyok ilyen akadékoskodó :)
válasza:Jól írsz, ügyes vagy. Különösen a végén könnyebbültem meg. A megkönnyebbülést úgy értsd, hogy végig egy kicsit aggódtam amiatt, hogy vajon miféle nyavalya gyötri a főszereplőt? Tartottam tőle, hogy valami szerelmi bánattal, fekete mágiával, vagy hasonló sületlen csattanóval el fogod szúrni az egészet. Csak azért, mert tudod, az ember az olvasmányélményeiből indul ki...
De nem tetted, és ez igazán dicséretes!
Valóban választékosan fogalmazol, abban viszont nem osztom az első véleményét, hogy a fogalmazásod olykor erőltetett. A takaró száműzésével semmi baj nincs.
Ez úgy jó, ahogy van. Én biztatlak a folytatásra, mert azon kevesek közé tartozol, akik nem csak azért kapnak tőlem pozitív kritikát az írásukra, mert az nyelvtanilag korrekt, hanem mert a téma, és annak megközelítése is jó, egyedi és figyelemre méltó.
Egy szó, mint száz, ügyes vagy!
válasza:Köszi, hogy elolvastátok!
Első, vártam negatív kritikát is és köszönöm, hogy őszintén leírtad a véleményed. Ha még olvasod a válaszom, le tudnád egy kicsit írni részletesebben, hogy mit gondolsz mesterkéltnek vagy magasröptűnek benne? Mert próbálok javítani akkor:D Annak pedig örülök, hogy azért jónak tartod ahogy írok.
Második(-harmadik :D) köszönöm szépen amit írtál, örülök neki, hogy tetszett a részlet. A sötét mágia és társai nem az én stílusom :D (és én se tartom valami ötletesnek az ilyen dolgokat, nem vagyok oda a fantasyért :D) A címről annyit csak, hogy ez tényleg csak egy kiragadott részlet, a novella sokkal hosszabb és több emberről is szól, akik mint a tóth árpád sétányon laknak, innen jött az ötlet, szóval végül is ez benne van a további részekben :) Köszi mégegyszer! :) Még várom a véleményeket, hogyha valaki idetéved :D
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!