Mit gondoltok erről a részletről?
Fokváros, Dél-Afrika
David Moore verejtékben fürödve ébredt hotelszobájában. A fizikus először fel sem fogta, hogy hol van, majd néhány másodperc múlva megkönnyebbülten hajtotta arcát a tenyerébe. Szívverése fokozatosan lecsillapodott. Csupán a félelme öltött testet egy rémálomban.
A göndör hajú férfi üldözött vad volt, és a vadászok a nyomában jártak. Ebben nem kételkedett. Túl sokat tudott, ráadásul megszegte a velük kötött szerződést, miután az érte kapott pénzzel angolosan távozott egy héttel ezelőtt. A lelkiismerete sem hagyta nyugodni. Ott kapirgált a fejében, akár ezernyi apró rovar, melyek a felszínre akarnak törni. Túl sok forgott kockán ahhoz, hogy szó nélkül eltűnjön a világ szeme elől, és gondtalanul élvezze könnyen szerzett vagyonát.
Éppen ezért néhány napja elhatározta magát, és felvette a kapcsolatot egy amerikai barátjával, akivel találkozót beszélt meg Fokvárosban. Méghozzá a mai napra. David a szemeit dörzsölve pillantott karórájára, és látta, hogy már javában benne járt a délelőttben. Egy órája maradt, hogy a találkozó helyszínére érjen.
Összeszedte magát, és felkelve az ablakhoz lépett, amin felhúzta a redőnyt. Az afrikai napfény hevesen lángolva tört be a félhomályos szobába, elvakítva a férfit egy pillanatra. Odakint az emberek vidáman élték mindennapjaikat. A Tábla-hegy lábánál elterülő város körbeölelte az öblöt, melynek égszínkék felszínén gyémántként szikráztak a napsugarak. A kikötőben hajók százai ringatóztak: halász-és teherhajók úsztak ki-be az öbölből, de akadt számos luxusjacht is, akárcsak turistákat szállító sétahajó. A kisebb vitorlásokról nem is szólva.
David szállodája a kikötőhöz közel, annak a néhány felhőkarcolónak az árnyékában lapult, melyek büszkén törtek a magasba, mintha csak a hegy lapos csúcsát szerették volna elérni. A férfi futó pillantást vetett az alant húzódó utca nyüzsgő forgalmára, majd a mosdóba sietett. Negyedóra múlva elhagyta az épületet, és leintett egy taxit. Miközben úti célja felé vitette magát, elgondolkodva bámulta a kinti világot. A tiszta, rendezett utcákon turisták és helyi lakosok tömege örvénylett. Fehéreket, feketéket és egyéb színes bőrűeket látott, ami nem lepte meg, mivel a város számos kultúra olvasztótégelyeként funkcionált. Igazi földi paradicsomként, hol a táj, az utcák és az épületek mind-mind éles kontrasztot alkottak egymással.
Sok volt a zöldövezet is. Amerre csak a szem ellátott, pálmalevelek lengedeztek a lágy szélben. A taxi a belvárosba szállította a férfit, aki kiszállt a Long Streeten, és kifizette a fuvart.
Könyvesboltok, éttermek és bárok sokasága vette körül. Miközben kikerült egy csapat, hangosan beszélgető és fejkendőt viselő maláj nőt, az egyik afrikai étterem felé vette az irányt. A találkozót ugyanis a Zula nevű helyen beszélték meg. Belépve az épületbe tekintetével kereste barátját, azonban nem látta az asztaloknál ülő vagy a pultnak támaszkodó vendégek között. Így hát átvágott a termen, miközben a levegőt megtöltő rockzenét hallgatta, aztán helyet foglalt a terasz egyik asztalánál. Innen tökéletes kilátás nyílt az utcára, hol buszok és gépkocsik dübörögtek el. Még húsz perce maradt a találkozóig.
David rendelt egy italt, majd meglátogatta a mosdót. A csempézett helyiségben egyedül tartózkodott, mialatt elvégezte szükségét, és kezet mosott. Amint a papírtörlőért nyúlt, pillantása a tükörre esett, s arca azon nyomban falfehérré sápadt. Egy sötét bőrű, barna inget viselő, szakállas férfi nézett vele farkasszemet. David túlságosan is jól ismerte, hiszen egyike volt azoknak, akiket meglopott. Végül mégiscsak rátaláltak!
– Látom, ilyen kellemes helyen múlatja az idejét, Mr. Moore.
– Nézze, én nem… - kezdte David, ám a férfi a kezét felemelve csendre intette. Szakállas arcán széles mosollyal bámulta a fizikust.
– Nem kell mentegetőznie, Mr. Moore. Én megértem, amit tett. Tartozásai vannak, a volt felesége félig kifosztotta, fizetnie kell a gyerektartást, ezért is vállalta el a munkát, amivel megbíztuk. Maga rendes ember, aki bizonyára nem bírta elviselni a tudatot, hogy mihez asszisztált volna. Sajnos, azonban vannak, akik kénytelenek a világ szabályainak ellentmondani, akár emberéletek árán is.
– Ha a pénzt akarja…
– Szó sincs róla.
– Hogyan? – nyelt egy nagyot David. – Akkor… mit akar? Nem megyek el a szigetre!
– Tudom. A pokolba viszont megváltotta a jegyét – felelt a szakállas, majd villámgyors mozdulattal egy hangtompítós pisztolyt húzott elő az inge alól.
David fel sem ocsúdott döbbenetéből, s már két golyót kapott a mellkasába. Levegőért tátogva zuhant a falnak, lassan lecsúszva a padlóra, mialatt véres csíkot hagyott a csempén.
– Viszlát, Mr. Moore! – intett a gyilkos, majd távozott.
David szemeire a sötétség fátyla ereszkedett, szívét jeges ujjak érintették. Felkészült, hogy elfogadja a vég közeledtét.
válasza: válasza: válasza:Jó írás, minden szempontból rendben van. Helyesírás, fogalmazás egyaránt korrekt. Az első jól írta: a történet "nem egy nagy hűha", de a legkisebb hűhából is remek sztorit lehet kanyarítani, ha jól írja meg az ember.
Valószínűleg én is tovább olvasnám, ha folytatnád.
Azért hogy írjak olyasmit is, hogy min javíthatnál: pár helyen picit fura nekem a fogalmazás, pl. "David Moore verejtékben fürödve ébredt hotelszobájában. A fizikus először fel sem fogta, hogy hol van..." Talán jobb lenne így: "David Moore verejtékben fürödve ébredt hotelszobájában. Először fel sem fogta, hogy hol van..." És később szentelni egy külön bekezdést annak, hogy ki is ez a David Moore, amelyben leírod, hogy fizikus, hogy göndör hajú, ésatöbbi.
Ment a zöld kéz mindenkinek. Köszönöm a válaszokat :)
Ez már egy kész regényből van, majd eldől, hogy mi lesz a sorsa. Legalábbis remélem! :)
válasza:Nem rossz a fogalmazás, választékosan fogalmazol, de azért találtam pár javítani való hibát:
Szívverése fokozatosan lecsillapodott. - lelassult. A szívverés nem tud felidegeskedni.
Csupán a félelme öltött testet egy rémálomban. - új bekezdés, esetleg valami más módon kell kiemelni.
ezelőtt - az ilyen szavaknál nagyon kell vigyázni. A történet szempontjából jellemzed az időtt, tehát nem ezelőtt, hanem korábban.
Ott kapirgált a fejében, akár ezernyi apró rovar, melyek a felszínre akarnak törni. - igeidő: akarTak
"Túl sokat" <-> "Túl sok" - ugyanaz a kifejezés, találj valami másat.
"néhány napja" (ld. ezelőtt) -> néhány nappal korábban
"Méghozzá a mai napra." - ua. -> Méghozzá aznapra.
"már javában benne járt a délelőttben" - nekem ez nagyon magyartalannak hat: már közelgett a dél, ez nem annyira sablonos, ráadásul.
"felkelve" - a magyarban nincs szenvedő szerkezet. Nem lehet valamit felkelve csinálni: "Összeszedte magát, felkelt, az ablakhoz lépett ÉS felhúzta a redőnyt." (az ablakon nincs redőny; vagy előtte, vagy mögötte)
"Odakint az emberek vidáman élték mindennapjaikat." - ezt egy pillantásból nem lehet megállapítani. Ha utána esetleg leírnád, miből is álltak azok a mindennapok, már megérteném.
Aztán jön egy részletes leírás, ami szép és jó, DE! Ha mindezt David nem láthatja a hotelszoba ablakából (feltételezem, nem látja), akkor ennek a leírásnak itt nincs helye.
"A kisebb vitorlásokról nem is szólva." - ez így utólag jutott eszedbe. Be kellene ékelni az egyik mondatba.
"alant" -> alatta - ne akarj költő lenni.
"majd a mosdóba sietett." - miért? Hánynia kellett? WC-zni? Ha nem, akkor miért sietett?
"Fehéreket, feketéket és egyéb színes bőrűeket látott" - ez egy kicsit rasszista. Ha már, akkor szerepeltess minden rasszt.
"mivel a város számos kultúra olvasztótégelyeként funkcionált. Igazi földi paradicsomként, hol a táj, az utcák és az épületek mind-mind éles kontrasztot alkottak egymással.
Sok volt a zöldövezet is." - borzasztó mondattagolás, ez a hiba sok helyen előfordul.
"Könyvesboltok, éttermek és bárok sokasága vette körül." - Komolyan? Lehet, hogy te szereted a könyveket, de azért nem hiszem, hogy egy utcán annyi sok könyvesbolt lenne.
"afrikai étterem" - Fokvárosban csak afrikai éttermek vannak.
"A találkozót ugyanis a Zula nevű helyen beszélték meg." - megint rossz tagolás, belemagyarázol. Egyébként pedig feltételezem, a ZuláBA beszélték meg, nem pedig ott.
"Belépve az épületbe" - ha már, akkor az épületbe lépve.
"Még húsz perce maradt a találkozóig." - akkor miért kereste a barátját?
"David rendelt egy italt, majd meglátogatta a mosdót." - Szegény! Talán vizelettartási gondjai vannak?
"Amint a papírtörlőért nyúlt, pillantása a tükörre esett," - Ahogy a papírtörlőért nyúlt,...
"falfehérré sápadt" - más színre nem tud sápadni egy arc, főleg egy arc. Valaki sápad el, valaki arca valamilyenné válik.
"szakállas férfi nézett vele farkasszemet." - a férfi tükörképe nézett vele farkasszemet.
"aki bizonyára nem bírta elviselni a tudatot, hogy mihez asszisztált volna." - ennek semmi értelme.
Ui.: Ha ezek után megölnéd Davidet, akkor itt: "intett a gyilkos" hazudsz.
válasza:Határozottan magasabb színvonal, mint, ahogy azt megszokhattuk a gyk-n publikáló íróktól.
Jó helyesírás és választékos szóhasználat.
Ahogy azt rajcziz helyesen kiemelte, fogalmazási gondjaid vannak néhány helyen.
Néhány hiba ami engem zavart, de az előző hozzászólásban nem lett kiemelve:
"üldözött vad" Űzött esetleg?
"Túl sokat tudott, ráadásul megszegte a velük kötött szerződést, miután az érte kapott pénzzel angolosan távozott egy héttel ezelőtt" Mi az, hogy érte kapott pénzzel? Miért kapta?
"melyek büszkén törtek a magasba" Felesleges jelző, "magasba törő" elegánsabb lett volna.
"Fehéreket, feketéket és egyéb színes bőrűeket látott" Nem az a lényeg, hogy rasszistának tűnhet, hanem, hogy csúnya mondat. Inkább "minden rassz képviseltette magát.
"A kisebb vitorlásokról nem is szólva. " + "Sok volt a zöldövezet is" Az "is" oda nem illő szó, amely megszakítja a gondolatmenetet; azt a benyomást kelti, hogy a mesélő elfelejtette megemlíteni és gyorsan korrigál.
Mindezen kivetnivalókkal együtt is élvezhető olvasmány lenne, csak így tovább!
válasza:Nagyon tetszett, a fogalmazás gyönyörű, a leírások is szépek, de van két hiba. A kikötőt, meg a vizét ne részletezd olyan sokat, unalmassá teszi azt a részt, amikor pedig azt írtad, hogy "A kisebb vitorlásokról nem is szólva" , új mondatban, majdnem szívbajt kaptam. Ez nagyon erőltetett, nem kellenek azok a kis vitorlások! :) A történet nem egy nagy hűha, de persze beindulhat. Tényleg nagyon tetszett, örülnék, ha bennem lenne ennyi szorgalom írni! :D
A kritikákat tényleg nem rosszindulatból írtam, csak azoknak szoktam itt gyk-n építő kritikát írni, akiknek az írása JÓ! ÉS a tiéd az!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!