Miért olvas egyre kevesebb ember értékes könyveket?

A kérdésed alapján te csak a klasszikusokat tartod értékesnek. Miért?

Természetesen én sem tartom sokra az szjg-t és társait, de nem kell egyenlőséget tenni a klasszikusok és az érték között.

Mitől értékesek szerinted a klasszikusok? Mert nem kitalált környezetben játszódnak? Az mennyiben növeli az értékét?

Vagy mert annyira valós és égető kérdéseket, problémákat vonultat fel? A legtöbb más stílusú mű is.

Simán mondok neked 10 sci-fi és fantasy könyvet, amelyek hatalmas irodalmi és erkölcsi értékkel, mondanivalóval bírnak.

Sznobizmus szaga van ennek az egésznek. Valaki szerint jól hangzik, egy társaságban azt mondani, "én klasszikusokat olvasok", vagy "a kedvenc szerzőm Dosztojevszkij". Pedig csak szűklátókörűségre vall.

De elárulom neked, nem a bestsellereket kell olvasni. A bestseller azt jelenti, az a könyv amit a legjobban vesznek. Amit sokan vesznek az pedig általában csak csillog villog, de értéktelen.

Ez talán így van, de legyen az ő bajuk. Mindenki ezeket olvassa, ebbe futnak bele, így ezt olvassák. Szerintem addig, amíg olvasnak, nincs semmi baj.:)

Én például sok klasszikust olvastam, de ezek mellett ugyanannyira el tudnak szórakoztatni Meg Cabot könyvei is, pedig ő aztán tényleg nem a mély mondanivalójú könyveiről híres. Én sokszor szeretek kicsit bugyuta (bár ez is relatív) könyveket olvasni, amikor nincs erőm filózni az adott olvasmányon.

Az a lényeg szerintem, hogy olvassanak, fejlődjön a helyesírásuk, a szókincsük, és élvezzék.:)

Az, hogy valami értékes-e, az teljesen relatív. A Faust pl. ostoba kis ponyva volt sokáig, amit fillérekért árultak az utcán.

A bestsellerek azért lesznek azok, mert sokan olvassák őket, nyilván emiatt még többen fogják őket olvasni, mert több ember ajánlja majd őket.

Miből gondolod, hogy nem olvasnak mást? Mert nincs itt róla kérdés?

Ha nagy klasszikusokra gondolsz, akkor az már nem a mai világhoz tartoznak, megváltozott a világ, így már nem érdekli őket. Arról ne is beszéljünk, hogy a kötelezők milyen negatívan befolyásolják az embereket.

Mert a folyamatos tv előtt ücsörgés és a számlákon való rágódás miatt nincs ideje az embernek elő venni a klasszikusokat. Ha vkinek van ideje - mondjuk ingázás miatt - olvasni, az nem fog mondjuk egy Nyomorultakat olvasni (vagy ehhez hasonlókat), mert egyszerűen túl fáradt hozzá az agya, hogy felfogja . Inkább ilyen kis semmiről nem szóló nyáladzó könyveket bújnak, miközben mondjuk ott van a polcukon Rejtő, Montgomery vagy Knight egész életműve. Tulajdonképpen a mai bestsellereket divatból olvassa a magyar olvasóközönség . És sajnos ezek a könyvek általában mind az USA-ban lettek "sikeresek"...(khm.)

Én 17 évesen már rég nem vagyok H.Potter-,LotR -szűz. Szóval ezeken a könyveken nőttem fel. Eragon storyt 10 évesen olvastam először és nem érdekel, hogy hogyan van megírva, nem tanít semmiféle erkölcsösséget meg mittudoménmit, akkor is elolvasom akár a 1000. részt, mert kedvelem a szereplőket és különben is egy tök jó történet.

Be kell vallanom olvastam már a hírhedt Twilight-szagát, háttt... nem részletezem .Elcsesztem mondjuk 7 éjszakát vele, aztán annyi.

Persze a fantasyk mellett olvastam/sok klasszikust pl. Monte Cristo grófja, Váratlan utazás(húhú Hetty néni:D), Három testőr, Karl May-storyk ( máig nem értem miért?! szinte csak a nevek maradtak meg belőle, már mint May-könyvekből) stb. .

Rejtőt viszont sose olvastam. Szerintem olyan sorsa lenne mint az indiános regényeknek...

Ezek után gondolom leesett, hogy más kor, más divat. Anno Winnetou meg a Vadnyugat, most meg Harry Potter és a Roxfort meg, ha jól tudom a Szent Johanna Gimi (bár mi is az, feltehetően vmi kisegítő suli) a menő a tinik körében.

Abban, hogy a korosztályom nem olvas klasszikust nyilván az is közre játszik, hogy általánosban szvsz. túl fiatalon ránk erőltették őket, mondjuk Jókait. Na a Kőszívűt én se olvastam el szívesen. Talán 12 évesen kellett azt olvasnom, már nem tudom, de arra kristálytisztán emlékszem, hogy mennyit szenvedtem vele. Most belegondolva lehet, hogy előkapom a nyári szünetben, mert 90%, hogy tetszene...hmm. meg lehet az Egrit is.

Minden esetre köszi, hogy feltetted a kérdésed, belőlem tök jól kijöttek a gondolatok, bár lehet, hogy össze-vissza. Remélem nem hiába gépeltem és adtam valamiféle választ is.

Szerintem sok klasszikushoz egy bizonyos érettség kell, széleskörű érdeklődés, nyitottság a régi dolgokra. Jókait hiába erőszakolják rá a 13 évesekre, egy sem olvassa el. De nem is nekik való. Néhány évvel később, gimnáziumban már valamivel élvezhetőbb.

Személy szerint régebben én sem az általad értékesnek mondott könyveket olvastam. Most, a 20-as éveim második felében jutottam el oda, hogy érdekeljen Dickensnek akár az egész életműve, Dumas, Tolsztoj könyvei, A nyomorultak, s akár élvezhetőnek tartsam John Irvingtől az Árvák hercegét, vagy csodálattal és átéléssel olvassam a Fohász Owen Meanyért-et. Vagy éppen említhetném John Jakes-et is az amerikai polgárháborús regényeivel.

Szerintem inkább az a lényeg, hogy egyáltalán mi, tinik olvasunk valamit!

Igen, nagyon sokan támadják a Szent Johanna Gimit, hogy csillivilli történet és nyálas értelmetlenség, de én elolvastam, és igenis jó könyv, lehet, hogy nem világproblémákkal foglalkozik, de sok tinit ezzel lehetett egyáltalán az olvasásra rávenni! Egyszerűen nem tudok mit mondani, nem értem, hogy miért kell folyton "divatkönyvnek" nevezni, én sem azért kezdtem el olvasni anno, mert annyira menő volt; konkrétan ciki volt bármilyen könyv is bárkinek a kezében. És nem csak az SzjG van, hanem sok más könyv, amik hasonlóan tiniknek íródtak, igenis valóságos cselekménnyel, attól, mert a főszereplő lány és a főszereplő srác összejönnek, még nem lesz gagyi semmi sem. Szerintem.

Én ilyesmiket olvasok, de akár Anyukám régi könyvét is elolvasom, nem az van, hogy "akkor most olvassuk a divatkönyveket".

Oké, a felnőttek nem értik, hogy mire jól ezek a "buta tiniregények", és ezért nem fogadják el őket. Pedig pont arra jók, hogy kiszakítsák egy kicsit az ember lányát a valóságból, egy hasonló világba, amiben te lehetsz a főszereplő, akinek minden összejön. És jó erről álmodozni.

Nem azt mondom, hogy egyetértek azokkal, akik azt mondják, hogy "hű, most elolvasok egy könyvet, mert menő, aztán pózolok vele Facebookon, hogy lássák, hogy én is milyen menő vagyok". Nem, ezt nem értem meg, aki divatból, olvas. Viszont azt se, aki azt hiszi, hogy minden tini CSAK ezért olvas el bármit is. És most lehet rám mondani bármit, lehet haszontalannal jelölni a kommentem, de nekem akkor is ez a véleményem, azt hiszem, kulturáltan közölöltem. És nem szeretném, ha nem vennének komolyan, az életkorom miatt, mert attól, hogy valaki annyi, amennyi, még lehet értelmes! Köszönöm annak, aki végigolvasta a kommentem!