Novella részlet vélemények?

Alex a Warren St. felé hajtott, éjszaka a lámpák halvány fénye furcsa derengésbe vonta az utcákat. A feszültség még ekkor is tapintható volt Rachel és a férfi közt annak ellenére, hogy számtalanszor csináltak már végig hasonlóan kacifántos ügyeket.

Rachel még utoljára végigpörgette fejében az olyan részleteket melyekről tudomása volt és a hiányosságokat. Stella Rice baklövését majd azt követő kálváriáját végiggondolva rájött, hogy talán ők maguk is veszélyben lehetnek a nő utáni kutakodás miatt. Aggodalmaskodásában az akasztotta, meg hogy Alex lefékezte a kocsit nem sokkal a Warren St. 121. előtt.

- Bemész, óvatosan, de alaposan körül nézel, majd kijössz, ennyi az egész. Biztos vagy benne hogy nem menjek be én is- mondta a férfi, Rachel a gyenge fénybe nyugtalanságot látott az arcán?

- Igen egyedül is menni fog, már így is eleget segítettél te csak maradj itt. Egyébként sem lehet túl nagy az a lakás.

- Felőlem, de ha lekapcsolnak betörésért ne is álmodj róla, hogy sütök neked bármit is a kenyeredbe.

A lány mosolyogva búcsúzott majd kiszállt a kocsiból. Átvágott a sötét utcán, körülnézett, de egy messze parkoló kocsin kívül semmit nem látott, ami fontos lehetett volna.

Betolta a nehéz vasajtót, ami fájdalmas nyikorgások közepette nyílt ki, bent teljes sötétség fogatta így kénytelen volt már a lépcsőházban is felkapcsolni a zseblámpát. Délutáni látogatásuknak hála nehézkesen, de mégis megtalálta a 42 lakást, Stella Rice lakását.

* ¬* *

Alex Skinner idegesen dobolt a kormányon szeme a sötétségbe meredt, abban a pillanatban, ahogy a kiszállt a kocsiból megbánta, hogy egyedül engedte el a lányt. Rachel mindig is ilyen makacs volt szerette a dolgait egyedül intézni főként, ha azok munkájára vonatkoztak, aminek New York két legnépszerűbb újságíróiként sosem voltak hiányában.

A szeme sarkából egy autót pillantott meg amint jobban szemügyre vette két alakot látott körvonalazódni a járműben. Úgy döntött túl sok kockázat rejlik az akcióban, ha ezt előbb átgondolja, most sokkal könnyebb dolga lenne. Továbbra is a két fickót figyelte miközben a telefonjáért nyúlt

* ¬* *

Rachel elfordította kulcsát a zárban, ami hangos kattanással kinyílt. Belépett és egy tágas nappaliban találta magát. Kezdeti félénksége alább hagyott, de még mindig óvatosan mozgott az idegen lakásban.

Megcsörrent a zsebében a telefon, mérgesen előkotorta anélkül, hogy megnézte volna ki az. A lámpa fénykörében nem látott túl sokat, de nem akarta magára felhívni a figyelmet a villany felkapcsolásával. Egy sarokban álló íróasztal felé indult, amikor valaki hirtelen világosság öntötte el a szobát. Rachel az öreg kanapé mellett két jól öltözött nagydarab embert pillantott meg.

- Örülünk, hogy végre hazatért Miss Rice- mondta az egyikük kaján mosollyal az arcán.

* ¬* *

Alex dühösen hajította le a telefont az anyós ülésre, reményvesztetten próbált bármilyen megoldást kiagyalni.

- Francba- kezébe temette az arcát tehetetlenségében, mérlegelte a lehetőségeit, majd úgy döntött akármi is lesz ideje beavatkozni. Abban a pillanatban az utcát velőtrázó női sikoly rázta meg.

Kipattant a kocsiból, a szeme sarkából látta, hogy a két ismeretlen is így tesz, a ház bejárata felé rohant, amikor az egyikük hátulról ráordított.

- Álljon meg rendőrség!

Alex tovább rohant a ház felé.

* ¬* *

Rachel remélte, hogy Alex segítségére siet, hiszen már az első perctől látta, hogy esélye sincs a két fickóval szemben. Amint megpillantotta őket az ajtó felé fordult, de már akkor ott is volt az egyikük hátulról átfogta a derekát és a torkát, szinte megfojtotta és a lány nem bírt szabadulni a férfi szorításából.

A stressz mindig is kihozta belőle a legjobbat, most is amint kicsit kitisztult az agya eszébe jutottak az önvédelmi tanfolyamon tanultak és a sarkát teljes erejéből belenyomta az ágyékába, a pasi fájdalmában összegörnyedt és a földre rogyott.

Rachel megpördült és megpillantotta a másikat, sokkal erősebbnek és, talán még az előzőtől is ijesztőbbnek tűnt. Észre sem vette és már ki is billent az egyensúlyából a lábára mért rúgás miatt. Ott feküdt a másik pasas mellett a földön, fáradtan kapkodta a levegőt és tehetetlenül vergődött a férfi a kezével halántékon találta, az utolsó gondolat, ami átfutott az agyán, hogy élete egyik legrosszabb döntése volt idejönni.

* ¬* *

Gyors tempóban futott a ház felé, amikor hátulról érkező éles fény vakította el. Hátrafordult és oldalra vette magát a felé közeledő kocsi felől. A jármű nyikorogva fékezett le közvetlenül a bejárat előtt, a rendőrök elindultak az autó felé, de ekkor két férfi az emeletről egy félájult alakot rángatott le. Benyomták a Volvoba és ők maguk is beszálltak. A rendőrök tüzet nyitottak, de a golyók sorra lepattantak a szélvédőről. A motor felpörgött és pár másodperc múlva már a környéken sem volt a fekete Volvo.