Hogyan működik a hagyományos könyvkiadás?

Tolhatsz hideg megkeresést: beadod kiadóknak a kéziratot annak ellenére, hogy nem várnak akkor épp új műveket. Talán bejön, én tudok olyan könyvről amit így adtak ki, bár ott volt egy kis részrehajlás, mert a szerző ugyan annál a kiadónál volt fordító.

A kiadók időnként várnak kéziratokat, ilyenkor legalábbis beleolvasnak, és nem kukáznak automatikusan, amit pl hideg megkeresésnél gyakran megtesznek. Hogy épp várnak-e új írást, arról tájékozódni kell.

Kézenfekvő regénypályázatokra beadni az írást.

Mindhárom fenti esetben jobb esélyekkel indulsz, ha már vannak megjelent írásaid (pl novellapályázaton helyezés, ami a mű kiadásával jár). De még ez sem garantál semmit. Idehaza elég kicsi a könyvpiac és jó költséges is, a kiadók nagyon ritkán kockáztatnak és ismeretlen első könyves íróval.

A magánkiadás nem feltétlenül drága. Egy barátom 6 éve 20 ezer forintért adott ki könyvet, szóval még lehet úszni milliók alatt is. Cserébe neki kellett csinálnia kB mindent a nyomtatáson és a kötésen kívül, brutál alacsony példányszámban, nulla marketinggel, nulla bolti jelenléttel.

Nem hat év, hanem évtizedek óta vagyok a szakmában. 20 000 Ft körüli összeg akkor jöhetett ki akkoriban (Nem ma!), ha olyan digitális nyomdába vitte, ahol egy példányt is ki tudnak nyomni és kötni. Ragasztókötétes, puha táblás, max. 300 oldal és öt példány.

De ehhez az kell, hogy nyomdaéret pdf-et ad le. Ha nagyon minimalistára veszem az igényeket, akkor annyit tudni kell, hogy az oldalak számának nyolccal (egyes gépeken néggyel is elég) oszthatónak kell lennie, és némi fogalma van a margókról. De ez a legminimálisabb.

És meg tudja kérdezni, hogy milyen gerincmérettel számoljon a borító tervezésénél, és abból is tudja megfelelő CMYK 300 dpi-is tervet adni pdf-ben

#5 konkrétan ez történt. Összesen 20 példány készült, 240 oldalas a könyv, és a srác mindent magának kellett csináljon (tördelés, korrektúra, stb.). A borítóval konkrétan egy hónapot szöszölt, pont az miatt amit leírtál.

Én magam nem tartom jó gyakorlatnak, mert nem véletlenül vannak a kiadónál lektorok, tördelők, szerkesztők és még ki tudja kik. Borzalmas tapasztalatom van magánkiadású könyvekkel a minőséget illetően. Nem azért írtam ide a barátom sztoriját, mert az a standard vagy követendő példa, csak jeleztem, hogy így is lehet és ha valakiben elég sok a szorgalom vagy/és nincs elég pénze, azért van remény.