Melyik könyv jobb?

Én vagyok a földön kb. az egyetlen élőlény, aki szerint a Varázslók. :D

Mindegy.

Nekem az Éhezők viadala nagyon nem tetszett. Egyszerűen nem volt annyira okos, mint amennyire sokan állítják (leginkább fiatalok, akik nem sok mást olvastak még). Annak ellenére, hogy a téma komoly, nagyon tinis nekem. Mindenki imádja Katnisst, szerelmi háromszög, "átlagos vagyok, de közben csudi csodás", stb. Az első könyv után pedig méginkább mélyrepülés.

A Gyűrűk uránál értem a történelmi és irodalmi jelentőséget, de személy szerint nekem kicsit lassú és vontatott. Másrészt én nem szeretem a verseket-dalokat egy regényben. Harmadrészt nyilván ez a sajátossága, de nem szeretem igazán a nagyon fekete-fehér karaktereket.

Ennek ellenére nyilván érdemes elolvasni, mert ikonikus, de a saját ízlésemnek nem felel meg igazán.

Ezt a boszorkányos cuccot nem olvastam. Szemeztem vele, de leírás alapján ilyen romantikus cucc, azokat meg nem csípem. Nem nekem való.

A varázslókat nagyon szerettem, de nem való mindenkinek. Nagyon nyomasztó tud lenni, viszont a teljesen céltalan, nyomott, depressziót nagyon jól visszaadta (főleg az eleje, utána változnak a dolgok). Nagyon más, mint a legtöbb sorozat, ami egyrészt lehet nagyon jó, vagy nagyon utálhatod is.

az a baj hogy ezeket a könyveket nem lehet összehasonlítani. Nagyon nem ugyanaz a műfajuk, és pláne nem ugyanaz a célközönségük. ha most egy fantasyt nem kedvelő értékeli, akkor a 4ből 3 ki is esik. nagyon sok múlik azon hogy mit határozunk emg, mitől lesz jó a könyv. Jó az adott műfajban? Bizonyos korosztálynak? Elég könnyú a nyelvezete? Mélyebb mondanivalója van?

Szerintem az itt felsoroltak közül az Éhezők viadala a legjobb, habár sokszor meg tudtam volna fojtani Katnisst és nevetséges volt az a szerelmi háromszög. Viszont a végén a sokkot, a PTSD-t nagyon jól érzékeltette, ahogyan azt is hogy a győzelemtől függetlenül nem lett minden szivárványos boldogság, még ha mindezt csak röviden is.

de ennél vannak jobb könyvek az én szememben.

A könyvtárban láttam meg a Boszorkányok elveszett könyvét. Nem tudom, milyen kiadás volt, de nem volt rajta se tartalom, se semmi más. Csak egy cím, az író, és az elején azok a rajzok.

És nekem ez nagyon tetszett, nagyon hangulatos volt.

Egy ideig szemezgettem vele, mert vastag és mást olvastam akkor. De végül kivettem, és olvasni kezdtem.

Igazából nekem nagyon tetszett. A borító adta hangulat átült rám olvasás közben is, és ez vegyült a történet hangulatával. Őszintén szólva nekem tetszett az, amit olvastam, csak ugye hosszú volt, és abbahagytam. Ha nem lesz mit olvasnom és lesz időm, mindenképp újrakezdem.

A Gyűrűk urát is abbahagytam, de azt amiatt, mert sok volt benne a leírás. Nekem kicsit unalmas volt. De a történet ötletes, csak nem akartam átugrálni azokat az oldalas leírásokat.

A többit még nem olvastam.

Az Éhezők Viadala fényévekkel jobb mint a Battle Royale. Persze ez csak az én véleményem, mindkettőt olvastam, de azért rámondani, hogy "azzal nem is érdemes foglalkozni", szerintem kissé erős.

A Gyűrűk urát többszor próbáltam, de egyszer se tudtam még végigolvasni. Számomra nagyon túlírt, nagyon vontatott, elolvasok 5 mondatot és a hatodikra már nem emlékszem, mert elkalandozok és elkezdek a vasárnapi ebéden gondolkodni... :D Fogok még próbálkozni vele, mert nagy fantasy rajogó vagyok, és annyira akarom szeretni minden fantasy könyvek egyik legnagyobbikát, talán ahogy idősödök majd sikerül.

A Boszorkányok elveszett könyve nekem lapos volt, a negyediket meg nem ismerem.