Ha elolvastok vagy meghallgattok egy írást, képesek vagytok megállapítani, hogy magyar szerzőtől való, vagy pedig idegen nyelvről műfordítás?

Egy normális müfordítást magyar anyanyelvü emberek írnak, és semmivel sem másabb a stílusuk, jelzöhasználatuk, stb mint egy eredetileg magyarul írt mü.

Ha te "kiérzed", hogy müfordítás, akkor azt csak beképzeled!

Ha béna a fordító, akkor szoktak bután hangzani a dolgok.

DE! Pl. a témaválasztás hogy lenne már erőltetett? Nyilván van olyan, hogy X országokban más az épp aktuális felkapott téma, vagy ott az irodalmi trendek épp mások, de erre azt mondani, hogy erőltetett buta hozzáállás. Ennyiből nekik a magyar az erőltetett.

Na, játsszunk egyet!

Levettem 5 könyvet a polcomról, és idézek neked belőlük egy-egy bekezdést. Meg tudod állapítani, melyik fordítás és melyik eredetileg magyar? Vajon csak magyar van a listában, csak fordítás, vagy mindkettő? Ki tudja! Ráguglizni csalás! ;)

A neveket mindenhol számokkal helyettesítettem.

1.

„Megint becsukta az ablakot, megállt a függöny mögött, kifigyelt. Az eső vigasztalanul csorgott, (1) körül karikában potyogtak a csöppek, de csak ült türelmesen, mint aki vár valakire. Teltek a percek, (1) kint várt, (2) meg bent, talán egy negyedóra is eltelt úgy, hogy semmi se történt, csak a pocsolyába vetődő árnyékok lettek egyre sötétebbek."

2.

„A fák furcsa szögekben hajlottak meg, mintha a pányvaként törzsük köré fonódó indák le akarnák húzni őket a földre. Smaragdzöld zománcos mézmadár röppent tova fénytüskeként, még mindig ragyogva a napsugártól, amit a dzsungel fölött szívott magába. Miközben felfelé kaptattunk, (3) felhívta a figyelmemet az aljnövényzet egyes fajaira. Egy ízben megállt, és végigsimított a fakó fatörzsön."

3.

„Az utca békésnek és nyugodtnak tűnt a félhomályban, ahogy lassan visszafelé baktattam. Újra meg újra körbekémleltem. Mi volt más? És mi volt ugyanolyan? A házak közelebbről szemlélve is nagyon hasonlítottak az én időmben ott álló épületekre. Akkor tört rám az érzés, hogy először látom őket, amikor a sok apró részletet szemügyre vettem, de talán csak azért, mert korábban soha nem figyeltem fel rájuk."

4.

„Remegett a karom, miközben a készülék felé tartottam a kapcsolót, és kinyomtam a tévét. Felálltam, meginogtam idegennek tűnő lábamon, és a konyha felé tántorogtam, hogy igyak egy kis vizet. Kivettem egy poharat a szekrényből, és szédelegve álltam a pultnál. A hely, amit a felvételen mutattak, nem teljesen ugyanúgy nézett ki, mint amire én emlékeztem."

5.

„A félhomályos folyosón senki sem tartózkodott. Az ajtók zárva, a kesernyés penészszagot árasztó falak repedéseiből pókok tűszemei figyelték minden mozdulatát. (4) balra fordult, s már lépett is kettőt, mikor rettenetes kattogás harsant. A hirtelen zajtól annyira megrémült, hogy majdnem elejtette a bádogtálcát. Aztán megismerte a hangot, és önmagára bosszúsan sziszegte:

– Ó, te bolond, hisz ez csak egy varrógép!"

Sok sikert!

Az első hármat eltaláltad! Gratulálok. Az utolsó kettőt azonban nem.

1. Szabó Magda: Sziget-kék (magyar)

2. Tan Twan Eng: Az Esti ködök kertje (angol)

3. Kerstin Gier: Rubinvörös (német)

4. Michelle Hodkin: Mara Dyer eszmélése (angol)

5. Böszörményi Gyula: A Rudnay-gyilkosságok (magyar)