Mit gondoltok a kötelező olvasmányokról ?

Régiek, elavultak, de kötelező kiolvasni. A felét nem is értik, olyan a nyelvezete. Mit érnek el ezzel? = a gyerek az olvasást utálni fogja, mert unalmas számára.

Ez az én véleményem.

Frissíteni kellene. Nagyon kevés olyan kötelező olvasmány volt amit tényleg szerettem és normális mondanivalója is volt, ne adj ég élvezhető.

A régi kötelező olvasmányok listája jól tükrözi az elmaradott poroszos tanítást itthon.

Ez egy nagyon érdekes, és bonyolult témakör. Korosztályoktól függ is, például én úgy gondolom, hogy az első hat évben nem is nagyon kéne kötelező olvasmányoknak lenni, ajálot olvasmányok meg olyanok, amiket közösen olvas, dolgoz fel az osztály. Miért? Mert sok gyerek tizenegy éves korára sem olvas úgy, ahogy a tantervben elvárnák. Ez lehet diszlexia, lustaság, de lehet rossz olvasástanítási módszer. Például több ismerősöm képolvasva tanulta, és a mai napig nem bírnak feliratos filmeket nézni, mert lassan olvasnak.

Az is tény, hogy az általános iskolai kötelezők elavultak, más a nyelvezete, más a tematikája, ami egy mai 7-10 éves gyereket nem fog meg, nem köt le, sőt, nem is biztos, hogy érti. Ráadásul mik a lehetőségek? Kincskereső kisködmön, Bambi, A Pál utcai fiúk, A kis herceg, egyik sem olyan csupavidám történet, a halál mindben ott van, a régies nyelvezet sem dob rajta. Ebben a korban tényleg megszerettetni kéne az olvasást, és vannak is nagyon jó kortárs gyermekkönyvírók, akik a gyermekek nyelvén, élvezhetően írnak. Vajon melyikről akar olvasni, vagy akár meghallgatni a történetet egy mai 8 éves? Körtemuzsikáról, amiről azt sem tudja, hogy mi? Vagy kincsvadászatról, fotópályázatos nagymamáról, fociról?

A felső tagozatos olvasmányokkal is az a baj, hogy nem megfelelő életkorban kell elolvasni. Ott van a rettegett Kőszívű ember fiai, ami nem egy rossz könyv, de nem tizenkét éves korban. Jókai történelmi szappanoperája élvezhető és szórakoztató, de később. Az általános iskola dolga a szövegértés fejlesztése lenne, ezért több, különféle, akár gyermekeknek szánt szakkönyve ók olvasását támogatnám ezeréves történelmi vonatkozású regények helyett.

A középiskolai kötelezők mások. Része az irodalomtörténet oktatásának. az megint más kérdés, hogy mivel irodalomtörténeti sorrendben kerülnek bele az oktatásba, ezért pont fiatalabb korban kell nehezebb szövegeket olvasni. viszont talán örökre elveszi az olvasási kedvet a folyamatos elemzés, ami oké, hogy benne van a tankönyvben, hogy mit, hogyan kell értelmezni, de nem feltétlenül jelenti azt, hogy tizenakárhány évesen olvasva valami ugyanolyan élmény, mint mondjuk a tanárnak. Ráadásul ha már az irodalomoktatás arról kéne, hogy szóljon, hogy megismertetni a nebulókkal a fontosabb irodalmi alkotásokat, hol vannak a női írók és költők?

Kicsit közelebb az eredeti kérdéshez, jó Rowling meg Stephen King, de amit ők írnak, az szórakoztató irodalom, olvasás megszerettetéshez jó, mondjuk felső tagozatban. A középiskola inkább a szépirodalomról szól, habár, én nem tudom, mi sajnos sosem jutottunk egy a 20. századig, mert közben vége lett a tanévnek és jött az érettségi, de azt akarom mondani, hogy olyan esetben akár meg is jelenhetnek, mint kötelezők, ha össze kell hasonlítani egy-egy művet.

Az irodalomoktatás miatt él az a közhely sok emberben, hogy szépirodalom=unalmas.

A magyartanárnőmnek is az a véleménye, hogy mai szemmel rettentően unalmasak, de olvassuk el őket, mert kellenek az érettségire.

Én konkrétan a háziolvasmányok miatt utáltam 8.-ig olvasni. Senki se mondta, hogy létezik pl Lovecraft is, meg hogy a kedvenc filmjeimhez kapcsolódnak könyvek is...

De nem csak a régi könyvek tudnak unalmasak lenni. Iskolapélda erre a Doctor Who című sorozat. 1963 óta fut, de az új részekben 2 perc alatt több minden történik, mint a régieknél egy egész rész alatt.

Arról meg inkább nem beszélek, hogy ki milyen témájú könyveket ( meg filmeket, stb) szeret. Inkább olvasnám el mégegyszer a Fanni hagyományait a Szent Johanna gimi helyett...

Hát az általános iskolai kötelező olvasmányok nem túl jók. A kincskereső kisködmön túl korai negyedik körül (arra nem emlékszem, hogy jó-e, rossz élmény miatt újra nem olvasmány), a Pál utcai fiúk határeset, talán egy évvel később jobb lett volna, de az alapvetően nem rossz, az Egri csillagok csak nekem tetszett az osztályból, de az, hogy minden fejezetről egyenként írni kellett az olvasónaplót, az úgy megölte a hangulatot. Nekünk volt választhatóan, hogy a Légy jó mindhalálig vagy Ábel a rengetegben, az utóbbi egész jó volt, bár itt ott nem értettem. Illetve volt a Szent Péter esernyője, amit akkor nem annyira értettem, de igazából nem vészes. Általánosból ennyire emlékszem, illetve láttam egy csoportba, hogy egy csomó ember írta, hogy nekik negyedik-ötödik körül volt az Árvácska... Hát én abba beleolvastam és szerintem ha én azt tíz évesen olvastam volna, szerintem azon túl, hogy az lett volna az utolsó könyv amit olvasok, még egy jó kis lelki traumám is lenne. Most sem bírtam, így lassan 18 évesen, pedig csak pár részletet olvastam, és amúgy sem vagyok szívbajos.

Hát a középiskolaiak közül eddig egyedül a Legyek ura tetszett nulladikban, igazából egyedül voltam ezen a véleményen... Az aranyvirágcserép meg a Candide az olyan volt, hogy bár rövid, azok voltak életem legrosszabb könyvei. Olyan követhetetlen, főleg az utóbbi... A drámákat meg szerintem nem kéne feladni, meg néhány verses regényt sem. Érthetetlen, mert csak párbeszéd van, ráadásul a Szigeti veszedelmen, Csongor és Tündéb és a Tartuffe-on kívül az összes full ugyan olyan volt, ami az anyagban van. Van egy szerelmespár, nem lehetnek egymáséi, a mű végén az egyik minimum meghal, ha a szerző fokozni akarja a helyzetet, akkor akár többen is.

Szóval szerintem igazán csinálhatnának valamit a kötelezők listájával, hogy ne az olvasást utáltassák meg. Mert értem én, hogy műveltség, de mire megyünk vele, ha suli után soha többé nem olvas semmit az ember? Plusz huszonegyedik század, könyörgöm, bármikor utána lehet nézni a tartalmaknak... Felesleges ezeket annyira erőltetni.

A középiskolai kötelezők célja nem az olvasas megszerettetése, hanem az érettségiben szereplő irodalom oktatása.

Ami egyébként, hiába mondják, hogy alapműveltség szerintem felesleges azoknak, akik nem ezzel akarnak foglalkozni, továbbtanulni.

A vers- és egyéb műelemzések helyett inkább nyelvtant, fogalmazást, vitát és érvelést kéne tanítani, mert sokan se beszélni, se írni nem tudnak rendesen. Ezt úgy mondom, hogy én például szeretek olvasni, szépirodalmat is, de középiskolásként egy kötelezőt sem olvastam el, pont a számonkérések miatt. (Amúgy nem is ebbem tanultam tovább, hanem vizuális kultúrában amihez művészettörténet kellett és az ahhoz tartozó szakirodalom.)