A Honfoglalón miért van ennyi sérült ember?

"Látom nagyon jól kened-vágod ezeket a dolgokat. Feltételezem azért az egészséges időkeretet nem léped túl a játékban, remélhetőleg nem vagy kórosan függő mint egyesek. Ez nem kötekedés vagy személyeskedés akar lenni, inkább jótanács. Nem ott kell igazán sikeresnek lenni. Én, aki ritkábban járok fel, sajnos nem vagyok ennyire gyakorlott, de véleményem azért lehet, még ha "hálistennek" nem is én szabom a játékfeltételeket. Azért elég jól lehet látni, hogy ki éli ott az életének a jó részét és ki nem."

Nekem ez akkor is egy kicsit személyeskedésnek tűnik. Az érveimre nem reagáltál. Hogy ki mennyi időt tölt ott, az az ő dolguk. Jelenleg nekem elég sok szabadidőm van, így gyakrabban járok fel.

"Ja és az egyik buktató a gyors várazásban az, hogy kevés kérdéssel találkozol, és nem mindig lesz olyan szerencséd, hogy mindig tudd a jó választ, mert ritkán ismétlődnek."

Még szerencse, hogy a gyors várazás nem mindig, sőt gyakrabban nem sikerül, mint igen, így bőven van időm kérdéseket kapni. De szerintem te is érzed, hogy ez az érvelés sántít:)

"A gyakorlat fontos lenne, lexikális tudás gyarapítsa, nem olyan ez mint a boxmeccs."

Örülök, hogy aggódsz értem, de szerencsére vannak könyveim is:D

"Persze aki túl sokat játszik annak nyilván gyakrabban. Az a baj, hogy ebben a játékban aki győz, gyakran azt hiszi hogy ő valójában többet tud, pedig nem feltétlenül. Magolni bárki tud, ha jó a memóriája."

Magolással lehet lexikális tudást szerezni. Inkább úgy mondanám, hogy sokszor nem attól függ, hogy kinek nagyobb a tényleges műveltsége, hanem attól, hogy ki játszik többet és ismeri jobban a kérdéseket. Vannak ilyen jellegzetes "honfoglalós" kérdések, amiket amúgy a kutya se tud, de aki sokszor kikapja, az megtanulja. De ettől még lehet a másik műveltebb. Kicsit olyan ez, mint a nyelvvizsga, ahol nem az adott nyelven, hanem inkább nyelvvizsgaiul kell jól tudni:D