Miért van az, hogy az emberek a buta filmeket jobban szeretik mint amiken el kell gondolkodni például pár sci-fi stb?

Lehet hogy ez most sokkolni fog. De mindenkinek más tetszik.

Például szerintem a szárnyas fejvadász egy unalmas nézhetetlen valami. Az avatárt pedig szeretem. Annak a látványvilágon kívül van mondanivalója is.

SZERINTED a blade runner egy fantasztikusan intelligens filme ellentétben a Alkonyattal ami egy nyomi csöpögős lányregény.

Más SZERINT meg a blade runner egy iszonyatosan vontatott, legrágott csont klisékből építkező dögunalom, ellentétben az Alkonyattal, ami a tinédzserek érzelmekben gazda világát mutatja be.

Izlésekről ne vitatkozz senkivel, nem vezet sehova.

Az emberek nem szeretnek gondolkozni. Ezért mennek az egyszerű, buta, ámde látványos filmek.

Lehet tömni a popcornt (véletlenül se hívjuk pattogatott kukoricának) meg a kólát. Robbanjon meg legyen látványos azt jólvan az a lényeg.

De miért hiszik azt sokan (köztük a Kérdező is), hogy az emberek csak egyféle dolgot szeretnek nézni? És ha egyszerre szeretik a butább látványfilmeket és az elgondolkodtatóbb drámákat vagy sci-fiket is?

Mint például én. Nagyon tudok értékelni egy Blade Runnert, de ha egy hosszú nap után ülök le filmet nézni, akkor lehet, hogy pont nem arra vágyom, hanem valami agykikapcsolós akciófilmre. Szórakoztatás és szórakoztatás között is van különbség.

Szeretem a jó drámákat is, de előbb fogok beülni mondjuk egy Transformersre a moziba, mint mondjuk egy Whiplashre, mert az jobban igényli a mozivásznat és jobban megéri abba fektetni a jegy árát. És igen, tudom, hogy most le fog pontozni az értelmiségkommandó.

Nem csípem azt, amikor valaki arra veri magát, hogy ő milyen igényes és értelmiségi, és mindenki mást lenéz, aki az egyszerűbb tartalmakban is meg tudja találni a szórakoztatási faktort. Ez a filmekre, zenékre és könyvekre egyaránt vonatkozik.