Kiút vagy Lost?

A Lostban jobbak a karakterek és jobban ki van dolgozva a hátterük. A sztori is sokszor csavarosabb. A Kiútban nekem a koncepció sokkal jobban tetszik, viszont a karakterek irritálóbbak, a sztori pedig sokszor vontatott, érdektelen. A hétköznapi, személyes problémákat a Lostban sokkal jobban oldották meg.

A Kiútban a szörnyek ijesztőbbek, a Lostban a füstszörny olyan meh.

Nos, azt nem tudom mire gondol más, de nálam azért elcseszett, mert szimplán másra vagy többre számítottam.

Miért fontos a sziget? Miért kéne törödnőm azzal, hogy a füstszörny kijut vagy sem? Ugyanabban az évadban mutatják, hogy a túlvilág pont olyan, mint a mi világunk és mindenki boldog benne, valaki tovább is lép a túltúlvilágra.

Szóval ki nem szarja le, hogy mi van az életben?

De szerintem a legtöbb filmmel vagy sorozattal kapcsolatban, amiben megjelenítik a túlvilágot, kb. így érzek. Ha a halálnak nincs súlya, akkor kit érdekel az egész szenvedés?

Ok, a Kiút esetében is ott a reinkarnáció, de ott legalább van következménye, mert mindig visszakerülnek ugyanarra a helyre.

A Lostban viszont a túlvilágon mindenki szabad és lép tovább. Az egész sorozat sziget központúvá vált, de nem adtak a nézőnek semmi jó okot arra, hogy legalább szarjon rá. Láttunk karaktereket, akik megszállottak vele és talán aki nagyon ezoterikus vagy spirituális, az tud vele szimpatizálni vagy megérti, hogy mi a kínjuk, de pl. én, aki nem vagyok mélyen vallásos, magasról tojtam rá.

A Kiútban legalább megfoghatóbb, hogy feláldozták a gyerekeiket, vagy hasonló. A Lostban meg a fény és sötétség harca. Nem érdekel, azt se tudom kik ezek.