Mi a különbség a Star Trekben szereplő szubtér, és a Star Warsban szereplő hiperűr között? Mint ha Star Trekben lassabak lennének a hajók. A Voyagernek 75 évet kellett volna utaznia, hogy hazatérjen.

De csak hogy értehtőbb legyen a hiperűr fogalma

A hipertér (vagy hiperűr) a valós térrel párhuzamosan létező dimenzió , melyben az elérhető legkisebb sebesség a fénysebesség volt. A tudósok sem ismerték teljesen; egyesek párhuzamos univerzumnak, az űr egy dimenziójának vagy a fizikai létezés egy formájának tekintették, mások egyszerűen annak a térnek tartották, ami csak a fénysebességnél gyorsabb utazásnál látható.

A barion részecskék általában engedelmeskednek a relativitáselméletben lefektett törvényeknek: tömegük fokozatosan növekszik, ahogy megközelítik a fénysebességet, de nem tudják elérni, mivel egyre több és több energia szükségeltetik hozzá. Ezzel ellentétben a tachionok csak a fény sebességénél gyorsabban mozoghattak. A hiperhajtóművek lehetővé tették, hogy az űrhajók átlépjék a fénysebesség határát és akár több ezerszer nagyobb sebességel haladjanak, mint a fény.

@24: Az a balszerencséd, hogy sem én, sem Tom Benko nem a sci-fi filmekből tanultuk a fizikát :)

Nem tudom van-e értelme elkezdeni kivesézni ezt az egészet. Személyes véleményem szerint egy jó történetnél amúgy sem az számít, mennyire felel meg a köré kanyarított "fizika" a valóságnak. Én kifejezetten nagyon szeretem a Star Warst (pontosabban az első hat filmet, meg a Zsivány Egyest + régebben rommájatszottam a KOTOR 1-2-t), de a hiperűr egy totál katasztrófa maszlag tudományos tekintetben, ellenben a Star Trekes warp drive doktori disszertációt ihletett, elméleti kutatások kapcsolódnak hozzá, sőt a NASA jelenleg is vizsgálja a koncepciót. Nagyooon nem egy súlycsoport: az egyik egy mese, a másik egy komolyan vehető elképzelés. Már az utazás fizikai mibenlétét illetően.

Ami a #24-ben szereplő szöveget illeti, a barionok kvark-tripletből felépülő részecskék, konkrétan az atommagot alkotó nukleonok és azoknál nehezebb hiperonok gyűjtőneve. Nem általában, hanem mindig engedelmeskednek a relativitáselméletben lefektetett törvényeknek. Ugyanakkor egy ember, egy űrhajó, egy tál somlói galuska stb stb bőven nem csak barionokból áll: pl az ezeket alkotó atomok részei kapásból az elektronok, amik nem barionok. Mégsem mennek fénysebességnél gyorsabban. Illetve van a tardionoknak még jópár családja :)

A tachionok - dobpergés - szintén engedelmeskednek a relativitáselmélet törvényeinek. Sőt, maga a relativitáselmélet jósolja meg a létüket. Valóban nem tudnak fénysebesség alá lassulni, plusz van még egy érdekes tulajdonságuk: tömegük mérőszáma nem valós szám, hanem pusztán képzetes szám, azaz olyan komplex szám, aminek valós tagja nulla*. Nem igazán tiszta, hogy ilyen a valóságban létezhet-e**, de hogy az űrhajós, az űrhajó meg a somlói galuska nem ilyen, az tuti.

Fun fact: a tachionok igen érdekes világvonalat futnak be. Konkrétan visszafelé haladnak az időben. Nem tudom, hogyan jöttek ide, de ha bármi közük van bármihez, az nem frankó.

A hiperűr meg továbbra is csak egy tartalom nélküli maszlag. Egy kibúvó, hogy ne kelljen túlmagyarázni a dolgokat. És valóban nem is kell amúgy. Csak épp ha ezen szempont alapján akarunk valamiért összehasonlítani alkotásokat, akkor csúnyán elvérzik.

* = bár némi kétséges fizikai tartalmú matematikai varázslással a képzetes számok elkerülhetőek

** = már ami a "valós" részecskéket illeti. Bizonyos erőközvetítő virtuális részecskéknél előfordulhat képzetes tőmeg, de ez más történet.

@26: Ezzel tulajdonképpen azt mondtad, hogy maga a kérdés is értelmetlen.

Amúgy sok fizikai törvény tiszta matematika (általános relativitáselmélet -> geometria, kvantumfizika -> operátorok, valszám), amikben a paramétereket próbáljuk meghatározni. Tehát egy másik univerzumban is hasonlóak a fizika törvényei, legfeljebb egyes állandók mások. Már ha egyáltalán van értelme ennek.

Mert ugyebár a Star Treket senki nem ismeri és tudományosan senki nem veszi komolyan...

[link]

Ezért hivatkoznak rá a NASA űrhajósai és egyéb kutatói rendszeresen inspirációként, ami sokukat elindította az űrkutatás felé. Egyesek még Star Trek relikviákat is visznek magukkal az űrutazásukra, volt aki meg maga kérte, hogy szerepelhessen a sorozatban, miután visszajött az űrből.

Na meg űrsiklót se Star Wars űrhajóról neveztek el, bár akkor még nem is volt Star Wars, de erre később sem került soha sor.

Egyébként nincs értelme ennek a méricskélésnek. Mindkét sorozatnak nagyon sok jó és rossz tulajdonsága van egyaránt - és mindkettőnek sokat ártott JJ Abrams ténykedése az utóbbi időben...

@28: "és mindkettőnek sokat ártott JJ Abrams ténykedése az utóbbi időben..."

Ez sajnálatosan nagyon igaz. Pluszban Kathleen Kennedy a SW-nál és Alex Kurtzman a ST-nél gondoskodott róla, hogy egy halom bűzölgő szemét legyen mindkét jól felépített univerzumból.

@29: "azt nen tudtad hogy az sw adta meg a mentőkabin ötletét"

Ja, én sem tudtam, hogy az emberiség nem találta fel a mentőcsónakot egy egész kicsit a SW előtt már...