Hogy 'éltétek túl' a kedvenc sorozatotok befejezését?

a Shameless-t én is imádom!!

bár soha ne hagynák abba )):

Én is nagy sorozatfüggő vagyok és megnyugtat, hogy nem vagyok egyedül ezzel az üresség érzéssel, amikor véget ér egy sorozat :D

Én először azzal próbálkoztam, hogy megpróbáltam nagyon hasonló sorozatokat keresni, de ez nemhogy nem működött, egyenes még rosszabb lett tőle, mert hiába hasonlít, mégsem ugyanaz a világ, nem ugyanaz az érzés és ettől csak még jobban hiányzott a sorozat :D Pl. a Shameless nekem is nagy kedvenc volt, valaki javasolta, hogy kezdjem el a Skinst, mert hogy az is hasonló (szerintem köze nincs hozzá), de csak annyi történt, hogy már az elejétől utáltam, szinte esélyt sem adtam neki és habár lehet, hogy a maga világában egy tök jó sorozat nekem sose fog már tetszeni.

Ami viszont működött, hogy egy teljesen más sorozatot kezdtem el nézni, az segített kiszakadni az előző kedvenc univerzumából, hangulatából és mivel semmiben nem emlékeztetett a másikra ezért könnyebb volt megkedvelni. Sajnos nem tudom ezt jobban elmagyarázni, remélem, hogy így is valamennyire érthető, de az is lehet, hogy én vagyok tök másképp bekötve és ez meg másnak nem működik. Példával szemléltetve, az egyik ilyen nagyon meghatározó sorozatélményem a BBC Sherlockja volt, imádtam minden másodpercét, a karaktereket, a hangulatát, borzasztó intelligensnek és profinak tartottam az egész sorozatot, a sztorit, a rejtélyeket, a karakterfejlődést, a megvalósítást, tényleg rajongtam az egészért és ha utána bármilyen más nyomozós sorozatba belekezdtem volna tuti nagyon gagyinak éreztem volna, de helyette elkezdtem a Shamelesst, ami hát nem kell magyarázni tényleg egészen más világ és így könnyebb volt túllépni a Sherlock "elvesztésén".

Aztán a másik, amikor már annyira elrontják a végét, hogy nincs is kedvem soha többet a sorozathoz, erre tipikus példa a Trónok harca, azt az utolsó rész után annyira megutáltam, hogy már egyáltalán nem érdekel, de nyilván ez se jó érzés.