Milyen a történetem? Pályázatra készült 18/L
Pókerparti
- Ah, ez az átkozott eső!
- Ne legyen ilyen bosszús, Mrs. Leeds. Május közepe van, számítottunk rá – nyugtatta a fiatalasszonyt egy, az ötvenes éveibe járó, kopaszodó, de még mindig vidám tekintetű férfi.
- Én nem számítottam rá, kedves szomszéd! Szépen elterveztem mindent. Felkerekedtünk volna, karunkon a finomságokkal megrakott piknikkosarak. Kerestünk volna egy árnyékos helyet a közeli réten… milyen bájos lett volna – mondta, ahogy bezárta a szalon ablakát.
- Ugyan, ugyan. Hiába keseredik el ezen. Itt is ugyanolyan jóízűen elfogyaszthatjuk a kitűnő pástétomot, szendvicseket és a teát. Sőt – gondolkodott el egy pillanatra az idősödő férfi – még sokkal kényelmesebb itt bent.
- Kérem, George, hagyja a locsogást és rakjon végre – türelmetlenkedett az egyik kártyapartnere, egy szakállas férfi a balján. Eddig jókedvűen iszogatta a whiskey-jét, de most már idegesíttette a várakozás.
- Persze, meg is feledkeztem egy pillanatra a játékról, elnézést kérek – szabadkozott George Abbott.
- Nem értem ezt a megszállottságukat eziránt a hervasztó játék iránt– szólt közbe Mrs. Leeds, ahogy egy újabba csésze teát öntött a jobbján ülő barátnőjének.
- Ez azért van – magyarázta Matthew Carter -, mert a női elme nem, olyan fogékony a gondolkodtató feladatok iránt, akárcsak egy pókerparti, mint a férfiaké. Ez tény, hölgyeim, tudományos!
Elégedetten mosolyodott el a saját bölcsességén. Éppen visszatette volna a kezében tartott hosszú pipát a szájába, amikor hangos csörömpölés hallatszott a háta mögül. A keze megállt félúton a levegőben.
- Hogy képzeled ezt Matthew? – harsant fel Elaine, miközben bocsánatkérő pillantást vetett Mrs. Leedsre – Sajnálom, Dahlia, hogy eltörtem a csészét. Igazán nem volt szándékos. Csak ez a…
- Igazán nem kell aggódnia emiatt – legyintett a nő.
- Elaine, vigyázz mit mondasz. És hányszor figyelmeztesselek még arra, hogy milyen neveletlen tegezni az embereket? – szólt rá a nővére.
- Rendben van. Tehát, Mr. Carter, mit is értett az alatt, hogy a férfiak agya fogékonyabb? Csak nem arra akart ezzel célozni, hogy mi, nők, ostobák volnánk?
- Az értetlensége a bizonyíték, Daniels kisasszony – válaszolta a férfi, most már pipával a szájában.
Elaine dühtől villámló szemekkel trappolt át a szobán, maga mögött egy széket húzva. A férfiak asztalához érve letette a széket. Hirtelen mozdulattal kikapta a pipát Carter szájából és levetette magát a székbe, a lábait az asztalra dobva, majd egy tökéletes füstkarikát fújva így szólt:
- Kérem, uraim, bizonyítsanak! – elkezdte keverni a lapokat – Én osztok!
Néma csönd telepedett a szobára, csak az esőcseppek koppanását lehetett hallani az ablakon. Minden arcra elképedés fagyott, kivéve egyet. George Abbott titokzatos, eddig csöndesen figyelő, barátjának huncut mosolyra húzódott a szája.
Üdv!
"mert a női elme nem, olyan fogékony a gondolkodtató feladatok" Ebben van egy felesleges vessző. Technikailag mindössze ebbe lehet belekötni.
Amúgy nekem nem tetszett a novella, mert túl rövid, és túl sok szereplő van belezsúfolva. Gyakorlatilag az olvasó csak kapkodja a fejét ide-oda, hogy most ki és hányan is vannak pontosan... ? Fura a megszerkesztettsége(ezt már nem negatív, inkább objektív, semleges értelemben mondom), szinte csak egy párbeszéd az egész. Ha csúnyán akarnék fogalmazni, akkor azt mondanám, szinte semmi sem derül ki a műből, de most eufémizáljunk kicsit, és tegyük fel, hogy sok minden balladai homályban maradt, hogy az olvasó a saját fantáziájából adjon hozzá elemeket. Jelentem, én a viktoriánus Angliára, esetleg a két világháború közötti Angliára asszociáltam, mint környezet, és arra jutottam, hogy idősödő baráti társaság pókerezik. De lehet, hogy nem erre gondoltál, így csúnyán mellélőttem. Mindegy, menjünk tovább! A pályázat gondolom a feminizmusról, magyarul női egyenjogúságról szólhat gondolom, mert a nyúlfarknyi szösszenet mondanivalója is eme eszme jegyében született, de szerintem túl direkt a dolog. Úgy értem gyakorlatilag az olvasó szájába van rágva a mondanivaló, és ez nem jó, mert akkor az olvasó frusztrált lesz, mert azt hiszi, az író hülyének nézi. Igaz, legutóbbi regényem esetében én meg kicsit átestem a ló túloldalára, mert a háttértartalommal kapcsolatban bizonyos elemeket annyira elrejtettem, hogy öt emberből egy tudta felfedezni őket... szóval az aranyközéputat nehéz eltalálni. A stílusod olvasmányos - bár ilyen rövid írásból nehéz ítélkezni - választékos a szöveg, nem akasztottak meg szóismétlések. Természetesen a véleményem szigorúan szubjektív és egyáltalán nem személyed ellen irányul, inkább építő szándékú.
ötvenes éveibeN járó
és még 1-2 helyesírási hiba
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!