Mitől/miért romlott le ennyire a közízlés? Miért ilyen senkik a sztárok? Miért nincsenek autonóm művészek? Miért vagyunk ennyire igénytelenek?

Azon gondolkozok, hogy körülbelül az 50, 60, 80, de leginkább 70-es évek táján mennyi jó mű készült. Nézzük csak a filmeket: Keresztapa, Száll a kakukk fészkére, A profi, Taxisofőr, Mechanikus narancs, A jó a rossz és a csúf, Volt egyszer egy vadnyugat és még sorolhatnám. Zenéknél is: Dire Straits, Led Zeppelin, Pink Floyd, Michael Jackson, Bob Marley, Mike Oldfield, Bob Dylan, David Bowie, Jean Michel Jarre, The Beatles, The Doors stb. A legdurvább pedig hogy ezek voltak a jó zenék! Az őseim is mondták hogy a kedvenc filmjeik a Keresztapa, Száll a kakukk fészkére volt, moziba is ilyeneket néztek mint Volt egyszer egy vadnyugat stb. Zenékbe is a legnagyobb példányszámban eladott lemez ilyen autonóm művészeké mint Michael Jackson, Pink Floyd stb. Nem azt mondom hogy nincsenek már jó zenék és filmek és régen nem voltak rosszak mert nem így van, de régen több jó volt, és a jót szerették. Ma meg kevés jó van és arra figyelmet sem szentelünk, míg a Bosszúállók, Transformers filmek, Gyűrűk ura filmeknél, zenéknél pedig, Lady Gaga, LMFAO Rihanna, meg hasonló semmik\senkik mennek. Nem azt mondom hogy nincs jó hangja egy Rihanna\Beyoncénak, csak azt hogy megcsinált sztárok. Most hasonlítsuk össze őket Marleyvel\Jacksonnal. Rihanna, Beyoncé életükbe nem írtak egy sort sem szinte az összes számukat írják nekik, semmi gondolatuk sincs, egyéniségük nuku, annyit tudnak hogy jó hanggal és szépnek születtek. Bob Marley és Jacksonnak egyénisége volt, az összes számuk maguk írták, zenéket szereztek, Jacksonnak még a járása is olyan volt mintha a egy földönkívüli lény lett volna, igazi egyéniség volt, Marleynek iszonyat nagy gondolatai voltak, egy műfajt teremtettek meg utána, ami tulajdonképpen nem is létezik mert reagge nincs, Bob Marley volt aki így játszott aztán elkezdték másolni mások, csakúgy mint Hitchcocknál. Ezek autonóm művészek egyéniséggel, gondolatokkal, Pink Floyd, Bob Dylan, The Doors mind-mind ide sorolhatók.

Tehát most hogy felvázoltam annyi lenne a kérdésem: Miért ilyen senkik a sztárok amikor régen igazi, kincsek voltak? Miért nincsenek olyan autonóm művészek és korszakteremtők mint régen? És akkor miért kell nekünk ez, miért ők a sztárok, miért őket nézik meg sokan? Miért vagyunk ennyire igénytelenek hogy őket hallgatjuk, pedig én láttam manapság is azért rosszabb színvonalban mint a régiek, de jó zenéket, filmeket, akkor őket miért kell keresni?