Türk vagy finnugor a magyarság?

De a mondatot egy kicsit megtoldhatjuk:

honnantól látja-he rajtam, hogy ódzkodok, utálkodok, engem őrjít?

He: indogerán erősítő partikel, ez kissé árjás, megegyezik az engemben a g-vel.

Őrjít: germán wr, indogermán ueer, majd ja kausatívképzés, mint az árjában, ez ugyanaz, mint a nyak-ban, ami hun+jak, vagy a látja szóban:

uer tő vagy re tő: őr, ír ér, ör,far, fer,

farkas: wargs, wargr

féreg: frige mai ír nyelvben is, a germánban is,

öről: wriwōn, ureu (csak germánban) wribbeln őröl a lét forma együttese

őrül: wóra

wreng, wrjitn: őrjön, örjít

irha: wrihan, wriha, befedni, burok,

ér+ték, érték: werdi(csak a germánban)

redő: wriþō

varsa: versóz, halászhaló, lehet germagyar? szlávban

orsó?

örvény mint warp, vagy a hwarwa

irgalom: germán wriggle(mint gonosz, hiba)

Csak a germánnal lehet a szabályos hangmegfeletetéseket is megycsinálni:

indog. sker, ker: germán, és germagyar, húr, germán hurk, horok, germán hurkl, hurkol, germán hurh, ami a horog

keue: hony, nyak, hiba, homorú germán szavak

geue: konyul, kunyhó, kenygel, korong, ami a krend, gyöngy, germán szvak

gheue: germán guva, ami a gúvaszt, gubbaszt, ebből guba, göb, gömb, gombolyag, göndör, germán szavak, és germagyar fajuló szavak.

a magyar nyelvben a legtöbb képzés germán, mint az om, és am:

hlau: hall, ebből germán hlaumó, halloma, vagy hlaums, hallomás

vel, wal: velmi, velmó, vélemény, vagy inkább vélmó

bír: germán beran, om-val barma, barmo, ami a barom

indogermán kir: germán hir, mint hír, ebből germán hrimó, ami híromás

Egy másik mondat: a bátor a buta koponyájának a bunkót suhungja, vagy suhintja:

Bátor, germán baldr, ez aspirantos, tehát kiesik az l, olyan mintha azt mondanánk föld, ami a germán fuldo, helyett, hogy főd:

bő:beu tő

buja: a szláv bujь, ugyanabból a tőből ered mint a germán ból, ami buját jelent, a szláv szó vadat és balgát, talán a germán az alapja, a germagyarban germán

beu+ germán b.= búb ebből

bubbeln: búbor, a szlovénban germagyyr jövevényszó

buborék: bubhor, szlovén buhor

bödön: byden, mint bő és dön

bátor: baldr aspirantos, a bhel tőből

bővüleg: belgan, Balg

bővülged, bővülget: buldigó

balga: balginn, balga

bula: árja és germán bulle, bula, ami vulvát jelent

bősz: baus, beu+s

a beu idngoermánban kialakult változata a peu, ebből lesz a germán fochen, amiből lesz a fakad

a b-p változás a germán lesz peu:

bimbó: beumb: bimbó

ebből lesz:

pampog: pempan, felfújja magát fontoskodik jelentésben

a bukka-ból lesz k-val vagy c-vel:

pocak: búc, púc germánul

ehhez jön:

pucsít: az oroszban van puchati, ez inkább germán beu lehet eredetileg

A beu germán peu formájához tartozik még:

pokol: pukó, puckel, zsákosember, pokol

pudding: puddig, megdagadt

puttony: putt+nja

puffad: puffan

Buta: indogermán bau gyökből, ami üt, ebből a bot is, egy a búdulnival egy, germán bauda, vagy bauta, mint tompa, ütött

Koponya: germán kupjó, de ez itt a germán nja nőnemű képzéssel van képezve:

Ku tő, konyulni, vagy kony tő:

ku+p=kuf,kup

kup+a=kupa,germán és latin

kopponya=kuppjó vagy kopp+nja,jó

ku+d=kád,kadó

ku+n=ken,konyul

kunyhó=kautjó,kota

ku+ng=kengyel,kunkr,Haken,Biegung,Kunkel,

kunyk=kunkor,kunkr a kengyel

kuny+k vagy g, gneig= könyök,knick,knicks

kuny+ít vagy ed= konyít esetleg, vagy a konty, knut, knud

ku+r= kehren,ebből jöhet a a kör,mert

kur+ma=karom,kraume,mai német Krumme,krimmjan:szétmarcangol,szétkarmol

karám: kramjan,einpferchen de zerfleischen is,majd hrama karám

kur+wal=karvaly,karwail, krâwial,krauen

kur+ng=kreng, kringel Rin,korong

Ja: birtokos képzés, germán, de egyben a harmadik személyű képzés is, ami kausatív, és tárgyas, a jan, mint látja

nak: indogermán enek, nahern, ír aig, vagy yng eng, az ír pont úgy mondja mint a germagyar, ezért a valamikori kelta is germán volt.

bunkó: germán ban ige, ami üt, ebből a bán, vagy jan-val bánja, ez t kausatívval bánt, kó-val germán bankón, ami a bánkódik, g-vel, vagy k-vel a germán beng, benk, belőle lesz a bunkó szó, mint bengály

t tárgyas: már mondtam, hogy a t az a lokatívussal esik egybe, germán t, onnent, ami azt jelenti, hogy az és ott, germán t, latin és ír dé.

Suhint: int megyezeik az end-vel igékben, mozzanatos, a litvánban van még sok int, régebbi szavakban end.

Ong: mint suhong, germán képzés, mint a marcangolban= a c németes, mert helyesen markang, markong lenne, a marok, germán szó):

germán swi tő:

sújt: swējan

suhan:

suhint: schwingen, suh+indh. int

suhogat: swigatjan

suhít, suhítja. swakatjan

szeka, szekálni: swīka

sodor, mint sodor és sodródik: swi+da: svaða

szédül: swi+da vagy nda+l: Schwindel

seprű, söpredék= swaipa

seperni=swaipan

sebte: svipta

szapora: svipr

Kár volt ezt a sok hülyeséget bemásolni.

Bár minek vitatkoznék olyannal, aki szerint a a nyelvészet pejoratív dolog.

14/14 anonim válasza:

Kár volt ezt a sok hülyeséget bemásolni.

Bár minek vitatkoznék olyannal, aki szerint a a nyelvészet pejoratív dolog.

---------

Látom kicsikém Kipcsák vagy, hogy nem érted a magyart.

Nyelvészet? Hányszor mondjam még el, hogy az nem a magar nyelv, az máshonnan van. amúgy 150 év után nem tudták megmondani, hogy a magyar egy germagyar nyelv! Még jó, hogy pejoratív.

A nyelv az a nyelv, és más a tudomány, a tudomány helytelenül be tudja bizonyítani, hogy a magyar nyelv finnugor, eközben meg nem az, mert más tudomány és más a magyar nyelv.

Bizonyíatani csak azt lehet, hogy a magyar germagyar nyelv, de mivel a tudomány az a tudomány ezért a tudományt a finnugorral egy szinten kell emlegetni.

Hülyeség? Beszélni magyar? Én így beszélek, azokat mondom, amiket fenn írtam, mert ez a magyar nyelv.

Bár minek vitatkoznék olyannal,

-------------

Vita? Hol van itt a vita? nem tudsz vitázni, mert az az észt jelenti, tudsz bármit is észleltetni ami finnugor? Nem, mert a germánnal és indogermánnal könnyne megcáfolható.

A vita egy germán szó az ész(wi, wid) másik formája, mint írtam.

A vita nem rizsa, nem zagyvasg, hanem konkrét.

14/16 anonim válasza:

Kár volt ezt a sok hülyeséget bemásolni.

----------

Bemásolni? Csak egy részét, de mind az enyém, de nem én beszéltem, hanem a Logosz, a rend, és Kirgen, a germagyar nyelv szelleme.