Hány évesen alakul ki hogy valaki a fiúkat, vagy lányokat szereti?

Nem korfüggő.

Szerintem ez eredendően kódolva van az emberben. Genetika. Nem örökletes értelemben genetika, hogy ezt hozod a szülőktől de szerintem eléggé korán eldől, hogy kihez fogsz vonzódni.

Persze pszichés hatások felerősíthetik, gátolhatják, stb. de a valós orientációja szerintem mindenkinek eredendően az ami.

Az, hogy egy hetero rákívánjon a másik nemre, bizonyos hatások következtében amik érték a szexuális fejlődése során, nem kizárhatóak, ahogy ugyanez fordítva is igaz lehet, hogy egy homoszexuális fiú vagy lány kívánja meg az ellenkező neműt, de az megint más.

utolsó:

szerintem hajlam sok mindenkiben van. én úgy fogalmaztam, hogy ha életedben fölizgultál pasira, és sírtál pasi miatt, akkor csőleszbi nem lehetsz :DDDD

Na és ha nem sírtam, csak lány miatt? :D

Hazudnék, ha azt mondanám, soha nem érdekeltek semmilyen formában a pasik, némelyikük jelenlététől (ha még hozzám is szólnak, akkor különösen) zavarba tudok jönni a mai napig + a pénisz funkciói is izgatnak úgy általánosságban. Érzelmileg viszont még egyikükhöz sem sikerült igazán vonzódnom, inkább úgy mondanám, hogy fiatalabb fejjel (kb. 15 éves koromig bezárólag) kiszemeltem magamnak időnként valakit, akit valamilyen szinten szimpatikusnak találtam, és a tanult minták alapján elkezdtem gerjeszteni magamban az érzelmeket iránta (kvázi bebeszéltem magamnak, hogy XY márpedig kell nekem), hiszen nagyon vágytam a szerelemre. Aztán beleszerettem egy lányba, és megértettem, hogy mit is jelent ez az egész valójában. Teljesen mást éreztem, mint a korábbi "jelöltjeim" iránt.

Azóta sem fogott meg engem olyan szinten senki, illetve csak egy másik nőre kezdtem el "olyan" szemmel nézni, mert abszolút bejövős számomra a személyisége. Fiúból nem találtam ilyet.

Gondolom, a kérdező problémája is ilyesmi, szóval ezért merem megtenni, hogy a saját hülyeségemmel árasztom el ezt a topicot. Ha mégsem kéne, nyugodtan szóljon rám.:D

#6: Szinte pontosan így vagyok vele :D Bár engem pont a pénisz funkciója tud elriasztani. (Mint szerv, a test része úgy nincs bajom vele, de ha már be akarná nekem tenni...)

Mármint: Az eleje, a 15 éves korig gerjedés ekte ugyan az. Sosem voltam szerelmes férfiba, csak nőbe, de ennek ellenére sosem taszított a dolog, maximum a szex téren. Tehát el tudom képzelni, hogy egyszer mondjuk szerelmes legyek, de... az maximum romantikus, nem szexuális szint lenne :/

17/L

#7: Az a vicc, hogy konkrét, hús-vér férfiak kapcsán én sem érzem azt, hogy szívesen leterepném őket, sőt a legtöbbjüktől viszolygok ebben az értelemben, csak néhány akad, akivel ha elképzelem magam az ágyban, az semlegesen érint. Mikor a péniszről fantáziálok, azt arctalanul teszem.

Én is úgy vagyok vele, hogy nem zárom ki, hogy egyszer megszeretek egy srácot, csak ugye nem volt még példa erre. Nem tudom, hogy ebben az esetben működne-e a szex az illetővel, talán igen.

Mindenesetre jó tudni, hogy más sem lát teljesen tisztán. Azt nem mondom, hogy örülök neki, mert tudom, milyen szar érzés, de kicsit megnyugtat.:D