Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Ugye nem vagyok leszbikus?
Hosszú ideje van ez, hogy FOLYAMATOSAN csak arra tudok gondolni, hogy egy lánnyal szeretnék lenni, hogy milyen és csak erről fantáziálok majdnem mindig.. De Én ezt nem akarom, nem szeretnék leszbi lenni és gyűlölöm magam amiatt, hogy ez egyáltalán eszembe jut.Senkinek nem beszéltem még erről, de kezdek félni, mert egyre erősödnek ezek a gondolatok.
Tudom, hogy más nem tudja hogy Én most kit és mit szeretek, fogok szeretni, de biztos vagyok benne, hogy van olyan aki már átment ezen kamaszkorában. Tisztában vagyok vele, csak egy gyerek vagyok ahhoz, hogy ilyet kijelentsek, de a helyzet az, hogy: borzalmasan szenvedek emiatt.
Könyörgöm, aki már tapasztalta ezt az volna olyan kedves leírni, hogy mi lett vele felnőtt korára? Hogy változott-e nála ez a dolog vagy sem?
Aki ki is próbálta, természetesen annak a véleménye is érdekel. Hogy mit érzett. Mert tényleg nem volt senki akivel ezt megmertem volna beszélni, de őszintén szólva nem is szeretném. Most kiadom magamból így anonimba amit eddig nem mertem, egyfajta levezetés, nekem ez elég. Nem gondoltam volna, hogy ilyen hosszú szöveget írok, nem is szoktam, de nagyon kétségbeesett és tanácstalan vagyok, csak jöttek a gondolatok folyamatosan.
Ha ennyire csak a fantáziádban él a dolog és el sem tudod képzelni, mi lenne a valóságban, tedd egy kicsit valósabbá. A realitás szinte mindig segít azon, amit elméleti/érzelmi síkon nem tudsz teljesen feldolgozni. Nem azt mondom, hogy gyere össze egy lánnyal vagy akármi, hanem járd kicsit körbe a témát, hogy közelebb kerülj a válaszhoz, hogy ki is vagy igazából. Nagyon sok időd van még mindenre, ismerkedni és idegeskedni és szorongni is, ne erőltesd rá magadra, amíg nem muszáj :)
Személyes tapasztalat: 15 voltam és sosem érdekeltek a srácok se meg a lányok se, az osztálytársaimnak kezdődtek az első tiniszerelmeik, én meg egyedül, mert nekem nem kell fiú (nem úgy nőttem fel, hogy az legyen a megoldás, hogy akkor lehet lány is...) Este kocsmában voltunk, és ment egy film a tvben, azóta már láttam párszor és nem nagy szám, de nekem az egyik legkevesebb filmes emlékem lett: a két csaj csókolózik, összeveszik, kibékül és együtt sétál el a naplementében... A csók pillanata volt a nagy felismerés, hogy ez kell nekem is, és azóta sem változott a helyzet. Ha valami jön aminek jönnie kell, az élet úgyis úgy terel majd, hogy abból a maximumot tudd kihozni, és ha ügyes vagy, tudod úgy irányítani, hogy élvezd is, akármi is legyen. Kitartás, mindenhogy jó lesz. :)
#8/10 Örülök, hogy a szexuális orientációdtól eltekintenek és a személyiséged miatt szeretnek. És annak is, ha Te így jól érzed magad. :)
#11 Igaz, majd eljön annak is az ideje.. Az is igaz, hogy rengeteg időm van még.
#13
Az igaz, hogy ez nem minden esetben korai. Én pl nem érzem annak, mert sokan ennyi idősen már érezték ugyanezt és nem változott felnőtt korára sem.
Az a baj, hogy hiába mondanám el annak a barátomnak akiben a legjobban megbízom, valakinek úgyis elmondaná, onnan meg már terjed és terjed tovább, ebben biztos vagyok. És úgy könnyen a szüleim fülébe juthat. Ha már arra kerül sor hogy el kell mondanom, akkor inkább nekik (szüleimnek) mondom el először, ne mástól hallják vissza, mert az gondolom még rosszabbul esne nekik, hogy nem tőlem tudták meg.
Én 15 voltam, mikor ilyesmit kezdtem érezni, én is utáltam magam, sőt, ráadásul beleszerettem egy lányba, ami azért is volt furcsa, mert full heteronak gondoltam magam:D Azóta eltelt már egy kis idő, most 17 vagyok. Rettentő nehéz volt elfogadnom, rengeteget sírtam, bántottam magam, szóval tényleg volt minden. Én akkor tudtam elfogadni ezt, amikor megbeszéltem egy barátommal. Iszonyat nehéz volt bevallani neki, mert mindig, mikor arra került a sor, hogy beszéljek is róla, újra tagadni kezdtem, de végül kierőszakolta belőlem :D. Nagyon sokat segített, szerintem mindenképpen beszéld meg ezt valaki olyannal, akiben teljesen megbízol. Próbáld meg kitalálni, hogy a fiúkhoz egyáltalán nem vonzódsz-e, vagy azért hozzájuk is, csak most épp "lányos időszakod" van, akkor biszex vagy, azt könnyebben el lehet fogadni. Persze ha vonzódsz fiúkhoz, érzelmileg viszont csak a lányok, akkor hiába "számítasz biszexnek", sosem lesz hetero kapcsolatod. Valami ilyesmi dilemmában vagyok én is.
Persze az is meglehet, hogy csak jött egy gondolat, és nem hagy nyugodni, hogy milyen lehet, ha így van, ez később elmúlik, de ha kiderül, hogy leszbikus vagy, azzal sincs semmi gond
Remélem tudtam segíteni valamennyit:)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!