Most jöttem rá, hogy leszbikus vagyok, mit csináljak?

Sziasztok!

Szóval nekem nem ez az első ilyen eset, hogy egyszer csak rájövök valamire, teljesen váratlanul...

És ez a leszbikus dolog is így jött, váratlanul.

Csak az a gond, hogy nem akarok leszbikus lenni!!

Eddig csak fiúkkal szexeltem, de összeállt a kép, hogy valójában... a lányok tetszenek.

Mikor kicsi voltam, és minden velem egykorú lány "szerelmes volt" vmelyik fiúba, én soha semmit sem éreztem. És az egyik barátnőmmel lett majdnem az első csókom. -.-" És valamiért nem bántam volna...

Alsóban mindig fiúkkal barátkoztam, pedig nem voltam fiús, mindig csinosan voltam felöltöztetve, és sok fiúnak tetszettem, mindig bevallották :3 de én csak a barátjuk akartam lenni. Együtt homokoztunk, autóztunk, háborúsat játszottunk, meg fogócskáztunk, és volt ezer babám(mert a nagypapám külföldön dolgozott, és minden útjáról hozott egyet), de azokkal meg nem játszottam annyit, inkább öcsémnek adtam őket, és ő játszott is velük szerencsére :)

De a babákat is szerettem, hosszú, derékig érő hajam volt, kis ruhákban jártam, és előbb utóbb kitaláltam, h tetszik vki, de mindig feltűnően rosszul választottam :///

Például rendszerint az a vége a kapcsolataimnak, hogy otthagynak, és valahogy csalódok, de nem azért vagyok szomorú, mert elhagytak, hanem azért, mert úgy érzem, egy fontos barátomat veszítettem el. És mindig olyan fiút választok, akivel jó beszélgetni, nem olyat, aki a barátnőim szerint "helyes", vagy ilyesmi...

Mindig olyat választok, aki nagyon férfias, sose olyat, aki picit is lányosabb. Tudom, ez nem szép, de sajnos vagy sem, így szoktam választani. Ehhez jön, hogy valamiért mindig kifogom a picit rosszabb srácokat. Akiket általában kerülni kellene. Nem tudom ennek lehet e köze a dologhoz, de gondoltam leírom.

És több sráccal is megpróbáltam, de nem tudok elélvezni. Eddig (és am most is) szégyelltem, de ha elmegyek, az azért van, mert becsukom a szememet, és lányokra gondolok. Nagyon felizgat :/// De ha normális vagyok, és nem szexelek, akkor meg nem akarok lányokkal lenni, viszont például, ha látok egy lányt, és bejön, mm, ha olyan, mint akikre szex közben gondolok, akkor, hát... elég kellemetlen érzés.

És én még sosem voltam lánnyal, nem is mertem erre gondolni, mert anyum pl leszbikus(bár ő ugye értelemszerűen később jött rá), és én nagyon nem kedvelném, ha az lennék, de most akkor az vagyok? Nekem eddig nem esett le, de most félek!!!

Így már értem, miért nem jöttem be a fiúknak a korosztályomból... nyilván nem voltak jók a reakcióim... az idősebbek tuti a kihívást látják mögötte :D

És így már értem, miért a küzdősportokat szeretem, ill csinálom, és miért van sok fiús dolgom.... de ez akkor sem jó.

NEM AKAROK SENKIT SEM MEGBÁNTANI,DE NEM AKAROK LESZBI LENNI!! De így már értem, miért nem izgulok fel a fiúktól, és miért viselkedek néha olyan furán. Tudom, hülyeség, hogy eddig nem gondoltam erre, de valahogy nem esett le. És annyira vágyom arra, hogy egy csajjal legyek, és neeeeeeeeeeeeeeee, nem akarom mégse. Nem tudom ez mennyire érthető...

Egy fiúval akarok együtt lenni, de nem izgulok fel tőlük. :( És nem tudom, akkor mégis hogyan lehettem szerelmes... nem vágom, nem értem, nagyon rossz :(((((

És még azt is tudom, milyen lányok jönnek be nekem!!! Nem akarom!!!

Mit csináljak? Meg lehet ezt vhogy változtatni?

Nagyon félek!!! Mi lesz így azzal, amiről eddig álmodtam?

Nemrég lettem 19, és lány vagyok persze.

Kérlek adjatok tanácsokat! Nagyon szeretnék hetero lenni, és elnézést kérek még egyszer mindenkitől, aki elfogadta ezt, boldog vele, és most úgy érzi, valami sértőt írtam neki! Magam ellen irányul, nem ellenetek, ne haragudjatok!!