Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Elképzelhető, hogy leszbikus/biszex vagyok?
20 éves egyetemista vagyok, és kezdek kételkedni abban, hogy vonzódom-e a fiúkhoz. Amikor kislány voltam, kisiskolás, volt egy lány az osztályban, akit nagyon kedveltem. Kerestem az alkalmat, hogy vele lehessek, üzeneteket küldözgettem neki a padban (semmi „szerelmeslevél”, csak üzenetek), ideges voltam a közelében, szívdobogást éreztem. Akkoriban kérdeztem meg apámtól, hogy létezik-e olyan, hogy „egy lány egy másik lányba legyen szerelmes”. Ő azt mondta van ilyen, de én biztosan nem vagyok szerelmes abba lányba, csak nagyon szeretnék a barátja lenni. Később egy volt osztálytársam kicsúfult, mondván „Szerelmes a – nevezzük – Nóriba!”
Férfiakhoz is vonzódtam, de azok korban akár az apáim is lehettek volna. Mondjuk az apám kora szerint a nagyapám is lehetne. 49 volt, amikor én születtem. De fiúkat sosem néztem meg „úgy”, max. annyira, hogy „igen, egész helyes, de egyik sem tetszett különösebben”.
Eddig két barátom volt. . Az első egy önző tapló volt, a második pedig ki akart sajátítani, el akart szakítani a barátoktól, a hobbimtól, a tanulmányaimtól. Mondhatjátok, hogy csak csalódtam a srácokban, de még mielőtt "kimutatták volna a foguk fehérjét", és együtt voltam a fiúkkal, viktoriánus-stílusban mindig arra gondoltam, hogy "Feküdj vissza és gondolj Angliára"
Elég súlyos önbizalomhiányom van, és elég gyakran megnézem a nők alakját, arcát. Eddig azt hittem, hogy csak azért, hogy összehasonlítsam magam velük, de mostanában azt vettem észre, hogy „tetszik, amit látok”.
Nagyon kellemetlen volt, amikor koleszba kerültem, és két gyönyörű lány lett a szobatársam. Elég kellemetlen volt, ahogy bugyiban és melltartóban szaladgáltak előttem. Utána azt gondoltam, nem bírom tovább, és albérletbe mentem. Jelenleg egy duci lány a szobatársam, vele nincs ilyen bajom.
Köszi. Csak attól félek, hogy esetleg összejönnék egy lánnyal, és a legkínosabb pillanatban történne meg, hogy "bocsi, ez nekem nem fekszik". A két exemmel is így jártam. Kedvesnek és aranyosnak tűntek, de aztán két-három hét múlva úgy voltam vele, hogy "Istenem, mibe keveredtem?"
És mondom, akkor még a legjobb oldalukat mutatták.
Nem attól félek, hogy befuccsol a párkapcsolatom. Csak egyik barátomat sem kívántam meg igazán, csak "benne voltam".
Nem attól félek, hogy leszbikus/biszex vagyok, hanem ha egy lánnyal lennék, akkor sem éreznék másképpen.
Attól félek, hogy "csak" alacsony a libidóm, vagy aszexuális vagyok.
tök aranyos meg értelmes vagy, nincs okod az önbizalomhiányra :) a félelmed pedig teljesen érthető az aszex dologgal kapcsolatban, annyit tudok mondani rá, ami talán segít valamit, hogy szerelem nélkül én sem vagyok képes lefeküdni senkivel... ez szerintem nálad is így van és ez tök jó dolog végülis ha belegondolsz :) legyél szerelmes, tudja az illető, hogy vannak ilyen félelmeid, aztán majd akkor kiderül hogyan van :)
a nők iránt meg úgy néz ki érzel vonzalmat, bár ezt te tudod... mindegy a lényeg, hogy ne félj ;)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!