Hogyan lehet feldolgozni a nemi erőszakot?

Nekem még gimisként volt egy rossz élményem. Ami szerintem kihatott mindenre. Gyógyúszásra kellett járnom meg gyógytornára. A csoportomban volt egy 18 éves srác. Én akkor 15. Az öltözőben sose volt elég hely. Így néha ha lassú volt az ember vagy késett várni kellett. A lényeg, hogy én utolsó voltam és bent volt a srác. Elment mindenki az öltözőből. Majd ő odaállt mellém. Megfogta a kezem és mondta, hogy maradjak csendben. A lényeg, hogy orális szexre kényszerített. Ez kb 5 perc volt. Utána felöltözött, megfenyegetett és elment. Ez még 7x vagy 8x megismétlődött az év végéig. Akkor már előre szólt, hogy meg kell várjam. Én pedig féltem és megtettem. Mindig hamar elélvezett szerencsére. Így nem tartott sokáig a szenvedés. Max talán a tudat, hogy lenyeltem...

Aztán vége lett az évnek és többé nem járt úszni mert 18 éves korig volt kötelező. Pontosabban gimi végéig kötelező. Hiszem, hogy emiatt lettem én is biszex. És emiatt vannak sub vágyaim. Mert ez lett a "norma".

Ezt egy másik topicból hoztam. Nem ritka ahogy látom az erőszak. Amúgy meg pszichológus és idő!

"Hiszem, hogy emiatt lettem én is biszex."

Ezt kétlem.

Akit megerpszakoltak, az nagy traumán esik át, ismerek ilyen nőt is, nem mer ismerkedni, fél ha 1 szobában kell lennie egy férfival és még sorolhatnám.

Ilyen alapon minden nő keresné a következő alkalmat, hogy megerőszakolják, nem?

Egy másik példa, ha egy gyerek olyan körülmények közt nő fel, ahol az apa alkoholista és veri az asszonyt, majd ha felnő nem ez lesz neki az ideális családi viszony, mármint nem ezt fogja ő is tovább vinni.

Ha igaz lenne máshogy írnál plusz nyitnál a megoldásokra. Mégis egyik se ok neked abból amit pl én írtam privibe. Csak csatlakozni tudok ahhoz aki szerint kamu.

Lehet vkinek az identitàsàban meghatàrozó az 1. élmény

Kedves kamuval gyanúsítók... Azt ugye tudjátok, hogy minden embernek más a lelkülete, tempója, feldolgozási folyamata? Ott voltatok talán? Könnyű onnan ítélkezni, ahol nincs tapasztalat.

Nekem például évek kellettek hozzá, hogy el tudjam mondani. Van olyan a környezetemben, aki nem tud róla, és soha nem is fog, ha rajtam múlik. Az elvileg "szakemberek" nem mindig tudnak megfelelően viszonyulni az esetekhez. Van aki nem is próbál segítséget kérni, mert sajnos áldozat hibáztató társadalomban élünk. Mindig ott lappang egy gúnyosan elejtett biztos, így vagy úgy történt.

Feldolgozni nem biztos, hogy fel tudod, inkább megtanulsz együtt élni vele. Újra építed magad. És tudatosítod magadban, hogy nem te vagy a hibás. Ha lehetőséged van rá, kérlek mindenképpen jelentsd az esetet, hogy ha más is jelentené, akkor több eset legyen a rendszerben, amit figyelembe vesznek. Az én "emberemnél" megtörtént újra, és örültem, hogy akkor a megalázások ellenére sem tántorodtam el.