Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Nem bírom tovább, öljem meg magam?
21 éves meleg srác vagyok, egyetemista.
Egyszerűen nem bírom tovább, hogy az összes haveromnak barátnője van, nekem meg mindig kérdezgetik hogy na "van csajod, mikor fogod bemutatni?"
Homofób konzervatív családom van, most hétvégén volt egy nagy családi összejövetel, ott is folyton csesztetnek, hogy ilyen helyes srácnak miért nincs már csaja, blablabla, egyszerűen utálok oda járni, gyomorgörcsbe ülök és várom, hogy végre vége legyen.
Tini koromban 2 barátnő félém volt, csók meg tapi csak, de csak azért mert a többinek is volt.
Fiúval nem voltam soha és undorodnék az egésztől, nem tudnék tükörbe nézni utána.
Pornó nézés közbe is amikor elmegyek, mindig gyorsan meztelen csajos képekre kattintok, mintha tényleg rájuk gerjednék...
Még 2 év van az egyetemből, bejárós vagyok, alig várom hogy vége legyen és végre messze elköltözzek otthonról, és az egész családommal megszakítani a kapcsolatot.
Ez miatt mindig is visszahúzódó "lúzer" gyerek voltam, akit csúfoltak az erősebbek, sokszor depressziós voltam.
Nem akarok meleg lenni, gyűlölöm magam, az egész életem, barátnőt akarok, majd családot, normális életet.
Ne írjátok, hogy fogadjam el magam, mert nem megy, ez soha sem fog változni...bármit megadnék azért hogy lányokra álljon fel, bármit...minek éljek így tovább? Egész életem a szenvedésből és a magányból állna, akkor inkább a halál!
"Az én barátaim nagyrésze is ilyen(homofób), ha kiderülne mindent elveszítenék"
Azért itt te is érzed az ellentmondást?
A barát a szexuális orientációtól függetlenül barát!
Inkább jöjj rá, hogy miért kapaszkodsz ilyen személyekbe, mit vársz?
Ezek csak lufik, hiszen ha megterheled őket kidurrannak.
Azért az álatkínzás meg, hogy hetero vagy homo két külön dolog.
Ideológia mindenre van.
Köszönöm szépen a hozzászólásokat.
Háát, elég nehéz lesz elfogadnom, de ez, ezt kell szeretni...lehet elfogadóbb társadalomba kellett volna születnem, mert itt maradok szenvedés lesz az életem.
Budapesten mennyivel jobb a helyzet, mint vidéken?
Röviden írom az én sztorimat.
Családom(az egész, kb 30 kozeli) mind homofób.
Ugyanúgy voltam mint te, sose akartam szerelmet ferfival, nem is akartam.
Aztán mégis megtortent.... Szerelmes lettem valakibe, olyan szinten hogy elmondtam itthon (mindenki tudja), ugyan nem fogadjak meg el, de idot kell adni.
Amikor elmondtam kijelentettem hogy akár elmegyek és nem fogunk találkozni, de ez nem történt meg.
Persze voltak hullamvolgyek, de mind ido.
23Bi és 1 eve történt.
Ma mar apam ugymond elfogadta (pedig voltak osszekapasaink de nem emiatt).
Anyam annyit kerdez "na mi van ezzel a fius dologgal".
Annyit mondok hogy adj magadnak idot, egyik naprol a masikra megfog valtozni az életed!
CSAK VÁRJ!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!