Szakítsak, vagy rendeződnek a dolgok?

Fél éve van új párkapcsolatom egy idősebb férfivel. Nem élek vele, hetente egy, max két napot találkozunk, néha -néha nála alszok.Közös programjaink vannak, mozi, színház, kisebb séták.Sajnos az utóbbi időben nem érzek semmit, ha vele vagyok, szeretkezés közben is kikapcsolok, csak testileg vagyok ott,lelkileg nem jó vele.Ő nagyon szeret, azt mondja boldog és jól érzi magát. Pár hete még csak azt éreztem, hogy amikor eljövök tőle, közömbös vagyok. Aztán érzem a semmit, illetve nem érzem azt, amit kell. Viszont alig várom, hogy lássam, aztán amikor vele vagyok, nincs feeling, nem kívánom őt, zavar a csókja és a simogatása, csak csendben bújni szeretnék vele, de ő nyomul és mindig szexelni akar. Sokadik alkalommal jut eszembe a szakítás, az érzéseimnek nem tudok parancsolni.De nem akarom megbántani.És még annyit, hogy az exemmel, aki nagyon jó ember és nagyon szeret, szóval vele soha nem éreztem ezt, sokat gondolok rá, viszont mivel elhagytam a mostaniért, esély nincs az újrakezdésre. Most mit tegyek? Hosszú távon ennek nincs értelme, mert elmúlt a rózsaszín köd, viszont örömmel vagyok vele, de nem úgy, mint az elején.Ő nem viselné el a szakítást és nem hagyna nyugton, tudom. Szóval, úgy érzem, két szék között a padlóra fogok esni.....Így látjátok?