Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Úgy érzem, megcsal a barátom azzal a pasival, aki előtte nekem csapta a szelet. Mit csináljak?
Néhány hete a páromnak lett egy új kollégája, akivel sok közös feladata van a munkahelyén. Volt, hogy a mi közös albérletünkben ültek össze dolgozni. Olyankor a srác mindig feltűnően nézett, legalábbis az elején, később már próbált közeledni, és egyre egyértelműbb jeleket adott, hogy szeretne tőlem valamit. Mondtam a barátomnak, hogy valami nem stimmel vele, de ő nem igazán vette ezt komolyan, kb legyintve azt mondta, biztos csak viccelődik, hiszen tudja rólunk, hogy együtt vagyunk.
Aztán elhívott a pasi találkozni, kettesben. Nemet mondtam, nem is nagyon értettem, honnan vette ehhez a bátorságot. A lényeg, hogy nem vette túl jó néven, és kerülni kezdett. Mostanában egyre többet jár el a barátommal. Konkrétan haverok lettek, és mindig olyankor hívja el bulizni a barátomat, amikor tudja, hogy én nem érek rá, hogy ne mehessek velük. Ez nagyjából két hete tart, egyre többet marad ki a párom. Pár napja pedig arra mentem haza, hogy ismét nálunk van, de olyan furcsa volt a légkör. Plusz a hálószobából szaladt ki a párom, hogy mi az, hamarabb végeztem? Utána jött ki sunyin a hálóból a kollégája...
Én ezt már nem tudom mire vélni. Szóvá tettem nem egyszer, de mindig ilyen üres mondatokkal, kifogásokkal leszerelt a barátom, és hogy nem kell aggódnom, ne butáskodjak, csak haverok, és ő engem szeret, honnan szedem ezeket a hülyeségeket, ne legyek már paranoiás. Viszont egyre több közös programjuk van, ami a miénk rovására megy.
Szerintetek igazam van? Megcsal vele? A "haverját" sem tudom mire vélni, hogy ezt miért csinálja, ha előtte tőlem akart valamit. Ez valami kicsinyes bosszú lenne? Úgy érzem, nem bírom már ezt sokáig, bármennyire is szeretem a barátomat. :(
Előre is köszönöm szépen az értelmes válaszokat!
23F (Barátom 28F, kollégája 27F)
A találkozó jól sikerült. :) Jófejek, kedvesek voltak, a passzív olyan kis virgonc típus, az aktív pedig jól néz ki, ő picit visszafogottabb, legalábbis az életben.
Jelenleg úgy állunk, hogy hétvégén találkozunk velük. Viszont elgondolkodtatott Béla211 válasza, hogy nem egyből mélyvíz és párcsere, hanem a saját párunkkal vagyunk, csak egy légtérben, max egy kis tapi lenne, ilyesmik. És majd látjuk, kinek hogy fog ez tetszeni. A barátom is most gondolt bele úgy igazán, hogy itt most nem csak neki lesz jó, hanem nekem is, ha lesz ebből valami... Szóval kíváncsi leszek.
Köszönöm a sok támogató, kedves választ! :)
válasza: válasza:Na még a végén barátod meg ijed az alkalomtól és meghátrál.:) Szerintem ezt beszéld meg vele és , hogy hogyan legyen az első alkalom és a másik párt is kérjétek meg erre.
És ha úgy döntötök,hogy párcserés lesz lehet-e csók is vagy a másik pár belemegy a csókba jobb le fektetni a játékszabályokat,mert azért ez a dolog izgalmas meg új élmény de azért rosszul is elsülhet.
válasza:Tök szimpatikus vagy, komolyan mondom!
De őszintén megmondom, sajnálom, hogy így döntöttél. Szerintem ezt a kapcsolatot és a párodat már buktad. Pedig annyira szurkolnék nektek (főként neked), de tökre lejön, hogy mindketten mást akartok.
Te sokkal magasabb érzelmi intelligenciával rendelkezel, mint ő. Te főként stabil párkapcsolatban gondolkozol, őt meg nagyon hajtja a vére, még mindig. Nem kérdés, hogy kötődik hozzád, szeret téged, de nem fog megállapodni melletted. Csak idő kérdése. Ő a szexuális változatosságot nem a változatos helyszínekben, változatos szituációkban, szerepjátékokban, segédeszközökben, változatos pozíciókban stb látja, hanem minden esetben külső, harmadik fél bevonásában.
"Sunyiskodott" a hátad mögött a kollégájával. Milyen érzés volt ez neked? Eljátszotta a bizalmadat. Mi az, hogy "megrémült attól, hogy telik az idő, ... elbizonytalanodott, még lenne együtt mással is"? Te nyitott kapcsolatot nem szeretnél, neki viszont egyedül te nem vagy elég.
Írtad, hogy mindketten túlságosan is féltékeny típusok vagytok. Mit fogsz érezni abban a pillanatban, amikor azt látod, hogy a párod kegyetlenül jól érzi magát a másik sráccal? És ő mit fog érezni akkor, ha azt látja, hogy egy másik pasi esetleg nagyobb élvezetet tud nyújtani neked, mint ő?
A párcserés kapcsolatban alig van esély arra, hogy (lelki) sérülések nélkül megússza valaki a dolgot. Valaki mindig féltékeny lesz a másikra, valaki mindig meg lesz bánt(ód)va, valaki mindig sértett fél lesz. Nagyon nagyon nagy érzelmi intelligencia kell ahhoz, hogy egy párcserés dologban ne sérüljön az ember. Ezt az érzelmi intelligenciát benned látom, de benne egyáltalán nem. Amikor kikezdett a kollégájával, rád egyáltalán nem gondolt, csak saját magára. Amikor felvetetted neki, hogy nyitott vagy az újításokra, ő nem új helyszínekben, nem új szerepjátékokban, nem új pozitúrákban stb gondolkodott, hanem rögtön harmadik és negyedik fél bevonásában.
Az látszik rajta, hogy őt nagyon hajtja a vére (van ilyen típus, aki nem tudja a gatyájában tartani a farkát...), ő menni akar még másokkal is "szórakozni", de pl. majd megsértődik, ha azt látja, hogy te is jól érzed magad mással. Azt írtad, "A barátom is most gondolt bele úgy igazán, hogy itt most nem csak neki lesz jó, hanem nekem is". Látod, eddig fel sem merült benne, hogy te is jól érezheted magad mással, nem csak ő. Ő még élni akar, szexelni másokkal, neki mindent szabad, te pedig belemész a kedvéért egy -szerintem- tök veszélyes kísérletezésbe.
Nem vagytok egyformák. Ő még kalandozna, szexelne másokkal is, te pedig főként miatta mész bele a dologba.
Én nem értek egyet az előttem szólókkal. Ha valaki nem képes feldobni a kapcsolatát harmadik vagy negyedik fél bevonása nélkül (Annyi, de annyi kreatív dolgot ki lehetett volna még találni!!!), akkor az a kapcsolat hosszú távon halott ügy. Csak idő kérdése, hogy mikor fogja megunni a másik párt, mikor lesznek már ők is kevesek neki és mikor fog megint valami más, még nagyobb izgalomra vágyni. Csak idő kérdése, hogy mikor fog lelépni a másik pár tagjával, vagy egy vadidegen akárhányadik személlyel. Nem kérdés, ki fog sérülni ebben a kapcsolatban.
Bocsi a véleményemért. De úgy szeretnélek megkímélni a csalódástól! Te ennél sokkal többet érdemelnél. Elvesztegetett 3,5 év volt ez az életedből.
(Szívből kívánom, hogy ne legyen igazam!)
válasza:Kedves 35-ös!
Te eléggé negatívan látod ezt a dolgot és kicsit azt érzem, hogy elítélő is vagy. Az eléggé erős és túlzó kijelentés, hogy kidobott 3,5 év, ami mögöttük van. Minden kapcsolatban előbb-utóbb előjönnek helyzetek, problémák, amiket meg kell oldani és lehetőleg közösen. Abban igazad van, hogy az aktív eléggé önző és birtokló személyiség és valóban csak arra gondolt, hogy neki jó legyen. Viszont ez a helyzet nagyon is jó lehet arra, hogy rájöjjön pl. arra, hogy szereti a párját és nem akarja elveszíteni. Én nem egy heteró és meleg párt ismerek ahol az ehhez hasonló helyzetek még inkább erősebbé tették a kapcsolatukat, mert rájöttek, hogy mennyire szeretik egymást és nem akarják elveszteni a másikat. Ha a kérdező nem benne bele ebbe a dologba, akkor az aktív félremenne ez teljesen biztos. Így viszont most kontrollált körülmények között történnek dolgok. A kérdező ebben a helyzetben nagyon éretten döntött és azon van, hogy a kapcsolatuk ezen a helyzeten túljusson. Én kíváncsian várom, hogy a hétvégi eseményeknek milyen hatása lesz.
válasza:(Poszter 2.0) :D
Kedves 37-es!
Szerintem teljesen rendben van, hogy másképp látjuk a dolgokat. Pont ezért jó ez az oldal. Mindenki leírja a saját véleményét, így nézőpontbeli különbségek, véleménykülönbségek és eltérések jönnek létre. Legalább több aspektusból is megvilágításba kerülnek a dolgok, így a kérdező nem mondhatja azt, hogy erre nem is gondolt, ezt a lehetőséget számba se vette.
Te úgy gondolod, hogy a párcsere simán belefér egy kapcsolatba, én meg úgy gondolom (másokkal együtt, pl. 17-es, 24-es, 26-os válaszolóval), hogy ennek a kapcsolatnak már régen lőttek, ha ilyesmi felmerül bármely fél részéről is.
A 24-es és a 26-os válaszolók szerintem tök jókat írtak! Rövid távon lehet, hogy minden happy lesz, meg boldogság, na de hosszú távon?!?!
Várjuk ki a végét... A párkapcsolatot nem véletlenül hívják párkapcsolatnak. A nevében is benne van: pár. Tehát kettő, nem négy. Ha már négyesezésről van szó, akkor ott valaki(k) számára sokkal fontosabb a szex, mint az érzelmi háttér egy kapcsolatban.
Nem érzem erős és túlzó kijelentésnek, hogy kidobott 3,5 év lenne, amit együtt töltöttek. Ha a srác párja továbbra sem tudja a farkát a nadrágjában tartani és a kérdező úgy dönt egyszer, hogy lapátra vele, akkor az bizony 3,5 év elfecsérelt idő volt a kérdező életéből. Lehet, hogy le fogja vonni a következtetéseket és tanulni fog belőle, de bizony 3,5 év mínusz az életéből, és ugyanott fog tartani, ahol előtte.
"Én nem egy heteró és meleg párt ismerek ahol az ehhez hasonló helyzetek még inkább erősebbé tették a kapcsolatukat, mert rájöttek, hogy mennyire szeretik egymást és nem akarják elveszteni a másikat."
Ha annyira szeretnék egymást, SZÓBA SEM JÖHETNE, meg sem fordulna egyikük fejében sem, hogy mással is dugni kéne!
"Ha a kérdező nem benne bele ebbe a dologba, akkor az aktív félremenne ez teljesen biztos."
Ez így van. És emellett még ott van az is, hogy ha valakinek ennyire fontos a szex mással is, nem csak a párjával, akkor ezután is félre fog menni! Alkati kérdés. Személyiség kérdése. Ő ilyen személyiség. Mi, akik így gondoljuk, hogy nem helyes a párkapcsolatot kinyitni a harmadik és negyedik fél felé, számunkra NEM AZ A KÉRDÉS, hogy a kérdező párja meg fogja-e csalni a későbbiekben a párját, hanem az, hogy MIKOR?! MIKOR jön el az a pont, amikor már ez sem lesz elég neki? El fog jönni! 100%! Ha valaki azt mondja, hogy 28 évesen még nem élte ki magát, akkor az 38 meg 48 évesen is nagy valószínűséggel ilyen életet fog élni. A kérdező le is írta; a párja megijedt attól, hogy ilyen komolyra fordult a kapcsolatuk. Most könyörgöm: 28 évesen, 3,5 év kapcsolatban valaki megijed??? Akkor ő még nem érett egy párkapcsolatra, és valószínűleg már nem is lesz az. Ne mondjuk már azt, hogy 28 éves korára az ember "nem élte még ki magát"! 50 éves korára akar lenyugodni? Nem mellesleg, egy csomóan vagyunk olyanok, akikben SOHASEM volt olyan gondolat, hogy "Úr Isten, még élni akarok, összevissza kefélni másokkal is, mert még nem éltem ki magam akárhány évesen"! Alkati kérdés! Van, aki természetéből (és szociális hatások, nevelés, jó példa, EQ stb.) adódóan alkalmas a párkapcsolatra, és van, aki sohasem lesz az. Ez NEM NEGATIVITÁS a részemről, hanem realitás. A kettő között tanuljunk már meg azért különbséget tenni!
"A kérdező ebben a helyzetben nagyon éretten döntött és azon van, hogy a kapcsolatuk ezen a helyzeten túljusson."
Teljesen ellenkezőleg gondolom. A kérdező belement egy olyan szituációba, amit a párja magyarázott be neki, hogy ez majd milyen jó hatással lesz kettőjükre. Szerintem felelőtlen, meggondolatlan döntés volt, és mindenképpen bukta a vége. Már csak az a kérdés, hogy mikor. Hetek, hónapok, évek... Ki tudja.
Ha valakinek fontosabb az, hogy másokkal is kufircolhasson a PÁRJÁN KÍVÜL, akkor az ne beszéljen már nekem őszinte, mély érzelmekről, felelősségteljes, harmonikus, boldog, kiegyensúlyozott párkapcsolatról, odaadásról, életen át tartó elköteleződésről, törődésről, gondoskodásról, biztonságról, érzelmi stabilitásról, lelki kiegyensúlyozottságról, szeretetről, szerelemről. Akkor az az ember SEMMIT sem tud a párkapcsolatról! Max. ragaszkodik hozzá (a társához) valamilyen oknál fogva.
Ott vágy van, ami felülír minden mást. Harmadik vagy negyedik vagy akárhányadik fél iránt érzett vágyakra pedig nem lehet biztonságos párkapcsolatot építeni.
Nem mellesleg, szerintem statisztikailag sem lehet alátámasztani, hogy a párcserés (már a nevében is benne van: lecserélem a páromat valaki másra) vagy a nyitott kapcsolatok többsége jobban működne, mint a zárt(abb) kapcsolatok. Nem állítom, hogy nincs egy-két kivétel, ami akár jól is működhet, de szerintem ez messze elhanyagolható kisebbség, a legtöbb ilyen kapcsolat idővel Game Over.
Béla211, mindenképpen megbeszéljük! ;)
#35,#38 Örülök, hogy szimpatikusnak találsz engem. :)
Hidd el, nagyon nehéz volt a döntés. Sokáig nem tudtam, mit tegyek, ki mit mondott, azt gondoltam éppen helyesnek. És jó pár levelet kaptam, különböző megközelítésekkel... (Erről jut eszembe, sajnálom, ha nem válaszoltam mindenkinek, de azt elmondhatom, hogy mindet elolvastam, és mindenképp elgondolkodtattak. Köszönöm!:)) Aztán átrágtam magam az egészen, és úgy döntöttem, 3,5 év megér még egy esélyt, illetve egy próbát, hátha sikerül helyrehozni. Nagyon szeretem a barátomat, és kegyetlenül sz*r érzés volt, mikor szembesültem a kollégás históriával. Már akkor majdnem kiadtam az útját, aztán inkább leléptem az ismerősömhöz, át akartam gondolni higgadtan. Olyan ember vagyok, akit mindig érdekelnek a miértek, és tudni akartam, miért jutottunk el idáig, lehet-e segíteni rajta. Annyi mindenen mentünk keresztül együtt, és az a 3,5 év "csak" az, amióta hivatalosan is együtt vagyunk, de sokkal régebb óta ismerjük egymást, ezt pedig nem akartam szó nélkül eldobni. Hátha meg lehet oldani.
Az valóban kissé megrendített, hogy rögtön ezzel az ötlettel állt elő, változatlanul új személyt/személyeket akart becsempészni, mint megoldás. Úgy vagyok vele, hogy lássuk, mi sül ki ebből. Azt ugye rögtön lefektettem, mint szabályt, hogy szigorúan párt szervezhet be, egy aktív, vagy egy passzív fél tabu. Ha már másokkal szórakozunk, az egyenlő legyen. A párom viszont még nálam is féltékenyebb - ezért is tartottam mókásnak, amikor tudatosult benne, hogy itt tényleg nem csak neki lesz jó. Sosem adtam okot arra, hogy féltékenykednie kelljen egyébként, és ezt is ő maga okozta. :) Egyszerűen tudnom kell, ilyen helyzetben mit reagálna.
Ami a valódi párcserét illeti, abban még mindig nem vagyok biztos. Hogy mit éreznék, ha a másik fiúval többet foglalkozna, mint velem. Ezért is lesz az, hogy először mindenki a saját párjával lesz, és csak minimális mennyiségben lesznek egyebek a másik pár tagjaival. Ennyiből szerintem már ki fog derülni, bírnám-e, vagy sem. No meg, hogy ő bírná-e. Kicsit birtokló típus, lehet, hogy a végén ő mondaná azt, hogy jó, ennyi volt. Ki tudja, talán ez kell, hogy rádöbbenjen, milyen érzés ez a másik oldalról nézve. Én látok esélyt erre is.
Nem hiszem, hogy kidobott 3,5 évről van szó. HA valamiért mégis vége lesz, sosem mondanám azt, hogy ennyi év mínusz az életemből. Rengeteg mindent adott nekem, sok-sok szép emléket, közös programot, barátságot, szerelmet, szeretetet, ami csak plusz lehet. :)
Ez volt az első alkalom, hogy kis híján elcsábult, és én örülök annak, hogy egy ilyen hülyeség miatt (miszerint mindketten aktívak) nem lett belőle semmi. Talán pont így kellett lennie. Így még hajlandó vagyok küzdeni, nyitott vagyok az ötletekre. Most ez az ötlete, meglátjuk, mi lesz belőle. Azt írtam már korábban, hogy a hátam mögött nem fog szervezkedni. Egyszerűen érzem, látom rajta. Nagyon megijedt, hogy vége lehet, és megígértettem vele, hogy mindenképp szólunk, ha van valami, és keresünk rá megoldást. Ne táncoljon el másfelé, ne hallgassa el, ha baj van, vagy szeretne valamit, beszéljük meg. Így kéne mindig...
A másik pár azt mondta (ők is évek óta együtt vannak), hogy ők jól érzik magukat így, hogy alkalomadtán találkoznak másokkal. Csak az izgalom miatt csinálják, ez nekik külön feltöltődés és valljuk be, önigazolás. Viszont nem egymás háta mögött győződnek meg erről, megbeszélik, és közös tevékenység lesz belőle, a maga sajátos módján. Ezen kívül számtalan más módon is feldobják a kapcsolatukat - egyébként mi is... :P Eddig sosem volt probléma köztük emiatt. Bízom benne, hogy mi is a kivételek közé tartozunk, abba az elhanyagolható kisebbségbe. Vagy, hogy nem, és megjön a barátom esze. :)))
Mindenesetre holnap mindenre fény derül (illetve lassan 1 óra lévén ma). Sok minden kiderülhet ebből az egy alkalomból, izgatottan várom. A párom vegyes érzésekkel, haha. :D
Nagyon köszönöm, hogy elmondtad a véleményed te is, ráadásul ilyen hosszan kifejtve. :) Jól esik, hogy aggódsz, illetve páran aggódtok értem úgymond. Tényleg remélem - nem bántásból -, hogy nem lesz igazatok, és sikerül megmenteni a kapcsolatunkat. Egy próbát nekem mindenképp megér.
Továbbra is ment a zöld kéz mindenkinek! Majd mesélek. :)
válasza:Láthatóan érettebben gondolkodsz 23 éves fejjel, mint a barátod 28 éves létére. Hiába, az ilyesmi tényleg nem kortól függ... *drámai sóhaj*
Nagyon kíváncsian várom a "holnapi" (azaz mai) napról a beszámolót, majd írj! :D
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!